A Széchényi könyvtár podkasztsorozata ötödik adásában Schöck Gyula könyvművésszel és Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel beszélgetett Tóth Péter. Témájuk a Magyarországon nyomtatott első könyv, az idén ötszázötven éves Budai krónika és készítője, Andreas Hess története, valamint a jubileumi hasonmás kiadás létrehozásának folyamata volt. Ha velük tartunk, olyan beszélgetésben lesz részünk, amely megérteti, mit jelent a múlthoz a szokásosnál intenzívebben, élményszerűbben kapcsolódni. Méghozzá két irányból: a történelem alapos tanulmányozása révén és régi tárgyak faggatásával. A Budai krónika ugyanis, amely Hess munkájaként ránk maradt, magán hordozza és emlékezetünkbe idézi a Mátyás-kori Magyarország viszonyait, köztük viharos eseményeit.
Hess, mint megtudjuk, peches volt, amikor igen mondott a magyarországi meghívásra, és Rómából Budára érkezett, hogy nyomdát nyisson.
Vitéz János ugyanis, aki hívta, a király elleni összeesküvés fejeként időközben házi őrizetbe kerül, aztán meg is hal, így aztán kérdésessé válik, hogy Hess egyáltalán megvalósíthatja-e a tervét, és ha igen, kire számíthat támogatóként. Vagyis a kor viszonyainak alaposabb megismerése révén kiderül: első nyomtatványunk létrejöttének voltak számunkra is teljesen átélhető, emberközeli elemei. A könyvművész által elmondottak pedig azt teszik világossá, hogy milyen kimagasló mesterségbeli tudás és műveltség kellett annak idején egy efféle könyv elkészítéséhez, vagyis a kultúra hétköznapi hősét ismerhetjük fel Andreas Hessben. Farkas bátornak, vagánynak nevezi, és valóban: jócskán kellett annak idején kalandvágy ahhoz, hogy valaki Rómából „az isten háta mögötti” Magyarországra utazzon, még ha szép karrier ígéretével is.