Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Schöck Gyula

„A mérce nagyon magas” – Schöck Gyula könyvművész a Budai krónikáról

Közzétette szerző

Hogyan lát hozzá a könyvművész egy hasonmás kiadás elkészítéséhez? Hogyan viszonyul a korábbi ilyenekhez, mit tanulhat belőlük?

Azokból semmit sem tanulhat, mert korábban annyira mások voltak a technikai feltételek. A készültükkor akár tökéletesek is lehettek, de a digitális fotózás és a mai nyomdatechnika új fejezetet nyitott e téren. Ma más a mérce: például olyan papírt szerezhet az ember, amilyen csak kell, tizedmilliméterre pontosan hozzájuthat az eredetivel megegyező vastagságúhoz. Aki hasonmás kiadást akar tervezni, annak az eredetihez kell hozzáférnie, ami nem mindig könnyű, mert ahol vannak, oda nem lehet csak úgy az utcáról beesni. Le kell fotóznia vagy fotóztatnia, ez az alap.

De milyen támpontjai vannak a munka elkezdéséhez? Milyen nemzetközi sztenderdekhez kell igazodnia? És mi fogja eligazítani az ügyben, hogy elég jól dolgozott-e? Ön mire figyel különösen, amikor egy ilyen kiadványt megvizsgál és a minőségéről ítéletet mond? Hogyan lehet a kontárságot tetten érni?

PostPin It!

A múlt megszólaltatása – az 550 éves Budai krónika és hasonmás kiadása

Közzétette szerző

A Széchényi könyvtár podkasztsorozata ötödik adásában  Schöck Gyula könyvművésszel és Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel beszélgetett Tóth Péter. Témájuk a Magyarországon nyomtatott első könyv, az idén ötszázötven éves Budai krónika és készítője, Andreas Hess története, valamint a jubileumi hasonmás kiadás létrehozásának folyamata volt. Ha velük tartunk, olyan beszélgetésben lesz részünk, amely megérteti, mit jelent a múlthoz a szokásosnál intenzívebben, élményszerűbben kapcsolódni. Méghozzá két irányból: a történelem alapos tanulmányozása révén és régi tárgyak faggatásával. A Budai krónika ugyanis, amely Hess munkájaként ránk maradt, magán hordozza és emlékezetünkbe idézi a Mátyás-kori Magyarország viszonyait, köztük viharos eseményeit.

Hess, mint megtudjuk, peches volt, amikor igen mondott a magyarországi meghívásra, és Rómából Budára érkezett, hogy nyomdát nyisson.

Vitéz János ugyanis, aki hívta, a király elleni összeesküvés fejeként időközben házi őrizetbe kerül, aztán meg is hal, így aztán kérdésessé válik, hogy Hess egyáltalán megvalósíthatja-e a tervét, és ha igen, kire számíthat támogatóként. Vagyis a kor viszonyainak alaposabb megismerése révén kiderül: első nyomtatványunk létrejöttének voltak számunkra is teljesen átélhető, emberközeli elemei. A könyvművész által elmondottak pedig azt teszik világossá, hogy milyen kimagasló mesterségbeli tudás és műveltség kellett annak idején egy efféle könyv elkészítéséhez, vagyis a kultúra hétköznapi hősét ismerhetjük fel Andreas Hessben. Farkas bátornak, vagánynak nevezi, és valóban: jócskán kellett annak idején kalandvágy ahhoz, hogy valaki Rómából „az isten háta mögötti” Magyarországra utazzon, még ha szép karrier ígéretével is.

PostPin It!