A kérdésfelvetés persze olyan is lehet, mint annak idején az úgynevezett Popmeccs-szavazások voltak: a közönség számára mindig az volt a legjobb dobos, aki éppen a legnépszerűbb zenekarban hozta a négyeket. Szóval, jócskán van a dologban szubjektív elem, és az sem mellékes, hogy mikor tesszük fel a kérdést: 1970-ben, 2010-ben vagy éppen 2024-ben? Nem csoda, hogy a szakmai lapok úgy tízévente megszavaztatják minden idők 100 legjobb lemezét, és nemcsak az új belépők miatt, hanem azért, mert minden évtizedben máshová kerülhetnek a hangsúlyok. Változik az ízlés, változnak a preferenciák is. Érdemes először is átgondolni az értékelés szempontjait. Mert számos remek szövegírónk van, aki bizonyos területeken verhetetlen, ugyanakkor egyéb szempontokat is mérlegelhet a képzeletbeli zsűri.
Vannak, akik remekül rímelnek, ilyen Pajor Tamás és Geszti Péter is; nyilván fontos szempont az is, hogy egy dalszöveg mennyire kerek, egész. Vannak költői képekkel teli dalszövegek, de vajon működik-e dalszövegként olyan lírai tájkép, ami leírva legitim, énekelve mégis fals…? Lehet-e első osztályú egy olyan dalszöveg, amely elsősorban szórakoztatni akar? Persze, miért is ne! És azonnal sorolni kezdjük Fenyő Miklós legjobb dalait a Hungária Hotel Menthol és Aréna című albumain. Lehet-e a szakmát profi módon, minden igényt kielégítve művelni? Azaz lehet-e remek dalszöveg az, amit bérmunkába, szakmányba készít a szerző? Persze, miért is ne! Horváth Attila Bojtorjánnak írt dalai remek példák erre is. Csak az a nagy dalszövegíró, aki képes nagyobb formákat is megvalósítani, azaz konceptlemezeket vagy éppen rockoperákat írni? Nyilván négysoros is lehet olyan nagy mű, mint egy elbeszélő költemény. Az is különleges képesség, ha valaki meg tud szólalni nagyobb léptékekben, ha meg tud építeni egy világot, olyat, mint Földes László Vadászata vagy Szörényi és Bródy István, a királya, de az is igaz, hogy a terjedelem – láss számos, már elfeledett zenés darabot – nem garancia a minőségre.
Számít-e az, hogy valaki közel nyolcvanéves, és még mindig alkot, vagy éppen évtizedekkel ezelőtt abbahagyta az aktív munkát? Nem számít, a dalszövegírás nem hosszútávfutás, a fél évig létező URH zenekar életműve annak ellenére is része a magyar rocktörténelemnek, hogy nem hagytak értékelhető hangminőségű anyagot maguk után. Számít-e a szövegírók bátorsága? Mindenképpen, de a bátorság sem esztétikai kategória, lásd a CPg a Hanglemezgyár egyik vezetőjét likvidálni óhajtó, Erdős Péter, kurva anyád című dalt! („Úgy szeretném a beledet kitépni!”) Persze, a hatás attól még hatás.