Best WordPress Hosting
 

,,Az irodalom megvédett az éhségtől, a hidegtől és a félelemtől” – Cărtărescu a PestTexten

,,A Sóvárgás egyfajta kezdet volt – válaszolta Mircea Cărtărescu az est első kérdésére, amelyben a moderátor, Fancsali Róbert, az ELTE magyar-román irodalom kutatója egyik legjelentősebb művéről kérdezte. – Véleményem szerint ez a könyv igazabb, fényesebb és jobban összeállított, mint a Lulu. Azt én sem tartom csúcsírásomnak, ugyanakkor fontos, mert van benne néhány oldal, amellyel a saját árnyékomat szerettem volna átugrani. A Sóvárgás volt az, ami rányomta a bélyegét a további írásaimra. Az írójával harminc év után is próbálok azonosulni. Három éve írtam meg a Melankóliát, ami a Sóvárgás pandanja. A Melankólia a Sóvárgás struktúráját idézi vissza.”

Cărtărescu

prózájában gyakoriak a fantasztikus, mágikus elemek, szimbólumok. Szerinte az

Amikor egy költőnő elszabadul – Erlend Loe: Leltár

Meghallani a kor szavát, és felülni a hullámaira, hogy ismertséget és elismertséget szerezzen – Nina Faber norvég költőnőnek ez soha nem sikerült. Hosszú évek hallgatása után új, isztambuli élményei által inspirált kötettel, a Boszporusszal próbál visszatérni az irodalmi körforgásba. Nagy reményeit azonban gyorsan letörik a negatív kritikák, amit tovább tetéz, hogy leltárra hivatkozva még az író-olvasó találkozóját is lemondja a szervező könyvesbolt. A mellőzött, anyagi problémákkal küzdő Nina idegrendszere ezt már nem bírja: mindenre elszántan nekiindul, hogy magyarázatokat találjon és igazságot szolgáltasson magának.

Először a könyvesbolt egyik

alkalmazottja esik áldozatul az ámokfutásának, majd A kommunizmus

Tóbiás Krisztián kapja idén a Csáth Géza-díjat

A Csáth Géza-díjat a FISZ október 1-jén, szombaton 21 órakor adja át Tóbiás Krisztiánnak a PesText Fesztivál részeként a Három Hollóban. A laudációt Kiss A. Kriszta tartja. A díjat Pataki Viktor, a FISZ társelnöke adja át. A díjátadó után a fiatal irodalom kerül a középpontba, aztán pedig iamyank zenél. Ahogyan az eddigi években, úgy Tóbiás Krisztián is az Oltalom Karitatív Egyesületnek adományozta a díjjal járó jutalmat.

Tóbiás Krisztián (1978) költő munkássága rendkívül szerteágazó: szerkesztői és hiánypótló irodalomszervezői munkája is kiemelten elismerésre méltó. Már korábbi versesköteteivel is kivívta az irodalomkritika elismerését, a ver/sec-kel, a vasjanival, a Túliratokkal és a Wilkinson pengével. Kötetei közül a 2020-as [M]ikulás rakétája kapta az eddigi legtöbb figyelmet és recenziót. Bár a gyermekfőhős és/vagy gyermekelbeszélő nem újdonság a műfajban, a naivitásából eredő humor megjelenése különleges színezetet ad a kötetnek. A kilátástalanság könnyed, játékos hangvétellel való kombinációja teszi igazán intenzív olvasói élménnyé a könyvet.

Tóbiás Krisztián szépírói tevékenységén túl is fáradhatatlan. A Tempevölgy kiadványai, illetve lapszámai az elmúlt években magas színvonalat és tudományos megbecsülést értek el. Fontos megemlíteni a számos tudományos konferenciát, amelyeknek helyet és keretet biztosítanak, legyen az kortárs vagy 19. századi irodalomról való társalgás, vagy akár említhetnénk az éppen most induló podcastsorozatot.

Átjárások egy másik világba – Kritika Jean-Claude Mourlevat Földlakó című könyvéről

Ha végigolvassuk Mourlevat magyarul megjelent regényeit, feltűnő, hogy mindegyik egy-egy ismert történet adaptációja. A Földlakó szintén újraír néhány mesei narratívát, de nem annyira értelmezi, mint inkább továbbgondolja őket. Egészen pontosan a Grimm testvérek által közölt két Kékszakáll-mese, az Orfeusz és Euridiké-mítosz, valamint Collodi Pinokkiója áll a hátterében.

Az az alvilágjárás, amelyben a regény főhőse részt vesz, mégsem a hagyományos, mitikus vagy akár metafizikai alászállás egy másik világba, inkább egy horizontálisan elképzelhető, talán a miénkkel párhuzamos világba vezető átjárás leírása. Egy futurisztikus, túlságosan is jól szervezett, érzelmektől mentes világba, az élőhalottak birodalmába, az olyan se nem élő, se nem holt lények közé, akik sok szempontból Pinokkióra emlékeztetnek. Csakhogy Pinokkióval ellentétben a regény végére belőlük nem lesznek embergyerekek. Noha Mourlevat fordulata szerint éppenséggel egyetlen férfi, Anna szerelme mégis eljut a másik világból az emberek világába, emberként kezd élni, sőt gyermeke is születik. A Földlakó ennek a gyermeknek a képével zárul.

A másik világ három részből épül föl: Campagne, magyarul Vidéknek fordítva, Lorfalen és Estrellas; ezeknek a helyszíneknek az eredeti neveit a fordító meghagyta.

„Nem léteznek törékeny emberek” – Exkluzív interjú Viola Ardonéval

Hogyan emlékszik vissza

az iskolás éveire?

Szép évek voltak. Mindig szorgalmas diák voltam. Rendszerint az első padban ültem, aminek egyrészt a kíváncsiságom, másrészt a félénk, visszahúzódó természetem volt a magyarázata. A gimnáziumban ez sokat javult; szerencsére, mert megtapasztalhattam a közösség élményét, amit ünnepként éltem meg. Azért is, mert jelenleg tanárként dolgozom, és ugyanúgy egy iskola kötelékébe tartozom, mint egykor diákként.

Sjón is vendég az idei PesTexten

A PesText keretében, látogatása felvezetéseként szeptember 15-én Egy pár hangnyi Sjón címmel tartanak estet a Három Hollóban. Az esten az izlandiság, a zene és az irodalom fonódik egybe.

Sjón (Sigurjón Birgir Sigurdsson) a kortárs izlandi és világirodalom egyik kiemelkedő alakja. Legismertebb művei közé tartozik a magyarra is lefordított A macskaróka, A cethal gyomrában és a CoDex 1962 trilógia. Dolgozott Lars von Trierrel és Björkkel is.

A szeptember 15-i esten Sjónra, a dalszerző költőre koncentrálnak, miközben az életműről és az izlandi irodalomról beszélgetnek. Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint előadásában elhangzanak Sjón Björk-dalai, emellett dalszövegei, versei közül néhányat Gerevich András műfordításában magyarul is bemutatnak. A programot Antal Nikolett vezeti.

Szarvas Ferenc nyerte a PesText írópályázatának szakmai díját

Az írást, illetve a többi döntős mű a SZIFONline-on olvasható.

Mától augusztus 20-ig lehet szavazni arra, hogy melyik pályázó nyerje a közönségdíjat.

Idén kétszáznál is több anyag érkezett a Forrás jeligével meghirdetett PesText pályázatra. Az előzsűrizés során ismét a rövidprózák taroltak, de azért bejutott a legjobb tizenegybe néhány vers és kísérleti szöveg is. Alapos előválogatást követően a főzsűrizést Halász Rita, Bartis Attila és Cserna-Szabó András végezte. A zsűri döntése alapján a szakmai díjat Szarvas Ferenc Outsourcing című alkotása nyerte.

Forrás – Irodalmi pályázatot hirdet a PesText

A nevezés jeligés. A pályázat összdíjazása ismét 400 ezer forint, a győztesekről nívós zsűri és közönségszavazás dönt majd. A világirodalmi fókuszú PesText irodalmi és kulturális fesztivál ősszel negyedik alkalommal valósul meg Budapesten a Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) szervezésében szeptember 28. és október 1. között.

Az idei PesText kiemelt vendége lesz Vlagyimir Georgijevics Szorokin, a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb képviselője, A jég, a 23.000, A fehér négyzet és a Garin doktor szerzője. Hogy jobban megismerhessük az alkotót, május 19-én a PesText előestek programon könyveiről, hatásáról és a kortárs irodalomról beszélgetnek M. Nagy Miklóssal és Totth Benedekkel. A programról további részletek Facebookon olvashatók.

A PesText fesztiválhoz kapcsolódóan immár hagyományosan irodalmi pályázatot is hirdetnek, melyre kortárs magyar szerzők magyar nyelvű műveit várják maximum 6000 leütés terjedelemben „forrás/source” témakörben. A pályázat zsűrizése két körben zajlik. Alapos előválogatást követően a legjobb tizenegy pályamű kerül az elismert szakemberekből álló főzsűri elé. Idén Cserna-Szabó András, Halász Rita és Bartis Attila dönt a szakmai díjról.