via kultura.hu => eredeti post link
Szabó Mátyás rendező első (korábban Vándorló levelek munkacímen leforgatott) játékfilmjének főhőse Ábel (Vilmányi Benett) a különleges képességekkel rendelkező, húszas évei végén járó fiatalember, aki a vak Fellegi professzor (Lukáts Andor) által vezetett, gyermekmentést végző cégnél dolgozik. Ha becsukja a szemét és szubjektálni kezd, az elveszett gyerekek szemén keresztül képes látni, majd megtalálni őket. Munkája körül forog az élete, amit csupán a vénkisasszony Mituk nénivel (Nagy Mari) oszt meg. A professzor kényszerű távolléte alatt viszont hibát vét. Rácsatlakozik az egykori elveszett gyermekből felnőtt nővé vált Vera (Hartai Petra) látására, akinek a szemén keresztül kezdi másként szemlélni a világot. A két sebzett fiatal közt különös kapcsolat alakul ki, szerelmesek lesznek egymásba, aminek a következményeivel viszont nincsenek tisztában…
Vilmányoi Benett, Hartai Petra
A hamisítatlan kelet-európai közegbe ágyazott szerelmi történet alkotócsapata a látványteremtésben, a karakterek kitalálásában és a sorsuk alakulásában toposzoktól és korábbi műfaji mintáktól független, saját utat választott. Ennek részeként a csalódott, zárkózott Verát megformáló Hartai Petra semmiképp sem a tökéletes álomnőt alakítja. Hasonlóképp az életét a szubjektálás köré építő Ábelt játszó Vilmányi Benetthez, aki a magának való, kívülálló hős alakjában szintén nem a megszokott romantikus férfitípust testesítette meg a kamerák előtt.