Best WordPress Hosting
 

Sem a zeneszerzőnek, sem a szövegköltőnek nem maradt adósa – 100 éve született Melis György

via kultura.hu => eredeti post link

A Szarvas melletti Csipkár-tanyán született egy hétgyermekes szlovák parasztcsalád legifjabb tagjaként. Magyarul csak ötévesen, iskolái megkezdése előtt tanult meg, nem is akárhogyan: ő lett az egyetlen Kazinczy-díjas magyar operaénekes, valamennyi kitüntetése közül erre volt a legbüszkébb. Énekelni a helyi evangélikus gyülekezet lelkészének biztatására kezdett, aki anyagi támogatást is szerzett tanulmányaihoz. A Műszaki Egyetem építészmérnöki szakára is jelentkezett, de végül a zene mellett döntött, 1945-1951 között tanult a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Már 1949-ben az Operaház magánénekese lett Tóth Aladár igazgató hívására, az intézményben Bizet Carmen című operájában Moralesként mutatkozott be. Első főszerepét a következő évben Donizetti Don Pasquale című operájának Malatesta doktoraként alakította.

Repertoárja több mint hetven szerepre terjedt ki, de egyiket sem vallotta kedvencének, ahogy mondta: mindig az aktuális volt a legkedvesebb. 

A Wagner-operákat kivéve valamennyi nagy baritonszerepet elénekelte, volt Figaro, Falstaff, Papageno és Don Giovanni is. Utóbbi, a nemzetközi elismertséget is meghozó szerepét magyarul, olaszul és németül is tudta. 1978-ban Marton Évával ők ketten énekelték először magyarul a milánói Scala színpadán Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját, a magyar születésű Giorgio Pressburger rendezte előadás hatalmas sikert aratott; Melis a Kékszakállúként a tragikus férfihős megközelíthetetlen magányát hangsúlyozta. Nagy sikere volt Kacsóh Pongrác János vitézében, Kodály Székely fonójában, több kortárs zeneszerző (Ránki György, Szokolay Sándor, Petrovics Emil) darabjának bemutatóján. Erkel Ferenc Bánk bánjában volt Biberach, Petúr bán és Tiborc, Kodály Háry Jánosában a címszerep mellett később Napóleon is, bár hatalmas termete nem éppen erre predesztinálta. Szívesen átkalandozott „könnyedebb” műfajokba, énekelt operettet, népdalt, magyarnótát is. Versmondását rádiófelvételek őrzik, jellegzetes alakja filmekben is feltűnt (Hány az óra Vekker úr?, Banánhéjkeringő, Balekok és banditák).