Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Magyar Állami Operaház

Én ilyen guggon ülő vagyok

Közzétette szerző

A Magyar Állami Operaházban beszélgetünk, ami Önnek emblematikus helyszín, hiszen itt kezdődött az opera és a színház iránti szeretete, innen indult statisztaként. Hogyan került az Operába a mezőgazdasági szakközépiskolából?

Nagyon kacskaringós út volt. Már az meglep, hogy tud arról, hogy mezőgazdász akartam lenni. Vagy valamilyen hangszeres művész. Akadtak, akik biztattak, tanuljak énekelni, érdemes lenne. 1950-ben a családunkat Sellyéről, a szülőfalumból kitelepítették a Hortobágyra, én akkor 17 éves voltam. A kényszermunkatáborban négy-ötszázan lehettünk, édesapám, ha ideje volt rá, rögtön elővette a csellóját, itt ivódott belém, hogy a zene milyen gyógyír az ember lelkének. Az egyikük hegedülni tudott, a másik dobolni, volt köztünk harmonikás is. Abban a nyomorúságos helyzetben mi, fiatalok igyekeztünk jól érezni magunkat, a fiúkkal esténként szerenádot adtunk, én voltam az egyik énekes. Ott kezdtem el énekelni. Egyik sorstársamnak tenor hangja volt, nekem bariton, rövidesen mi lettünk „az énekesek”. Egy ügyvédember, Török Géza azt mondta: – Csaba, ha egyszer innen kiszabadulsz és módod lesz rá, tanulj énekelni, szép hangod van. Ez adta az indítást, de akkor még azt hittem, hogy mezőgazdász leszek.

Bede-Fazekas Csaba a 90. születésnapja alkalmából rendezett gálaműsoron a Győri Nemzeti Színházban. Fotó: Győri Nemzeti Színház

PostPin It!

Kiss-B. Atilla mesterművész, Egri Sándor posztumusz örökös tag lett a magyar opera napján

Közzétette szerző

A Magyar Állami Operaház Mesterművésze díj birtokosai az operaénekesek közül azok lehetnek, akik az intézmény Kossuth-díjas örökös tagjai, és betöltötték 60. életévüket. A cím viselésére az idén lett érdemes Kiss-B. Atilla tenor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékének oktatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Marton Éva tavaszi megválasztását követően a Magyar Állami Operaház örökös tagjai őszi ülésükön nem emeltek új tagot soraikba. Posztumusz örökös taggá választották ugyanakkor a 65 éves korában áprilisban elhunyt Egri Sándor operaénekest, akinek oklevelét lánya vette át.

Az Opera és a Fészek Művészklub közös alapítású Székely Mihály-emlékplakettjét, amiben minden évben az arra művészi és emberi magatartása alapján a leginkább érdemes művészt részesítik, a magánénekesek közül idén Gábor Géza vehette át. A számos elismeréssel rendelkező, székesfehérvári születésű basszista, aki szeptemberben ünnepelte operaházi pályafutásának 25 éves jubileumát, drámai és komikus, karakter- és főszerepek tucatjaiban nyújtott emlékezetes alakítást.

PostPin It!

Anna Netrebko és Yusif Eyvazov énekli A trubadúr főszerepeit az Eiffel Műhelyházban

Közzétette szerző

Luna gróf szerelemben és háborúban is a trubadúr-katonatiszt Manrico riválisa. Míg a Leonora kegyeiért folytatott küzdelemben Manrico talál viszonzásra, a harctéren Luna grófnak kedvez a szerencse. A két férfi sorsára azonban drámai hatással van Azucena, aki még csecsemőkorában elrabolta Luna gróf öccsét, hogy a cigányasszony anyjának meggyilkolását a gyermeken bosszulja meg. Manrico anyjaként tekint Azucénára, bár egyre inkább kételkedik, hogy vérségi kötelék lenne köztük. Verdi operája 1853-as bemutatója óta töretlen népszerűségnek örvend, most pedig napjaink leghíresebb operaénekes-házaspárja, Anna Netrebko és Yusif Eyvazov tolmácsolásában elevenednek meg a legendás szereplők a Magyar Állami Operaház művészeinek és együtteseinek közreműködésével.

Anna Netrebko 2013-ban a Berlini Staatsoperben debütált Leonoraként Gaston Rivero (Manrico) és Plácido Domingo (Luna gróf) oldalán Daniel Barenboim vezényletével, majd a szerepet egy évvel később a Salzburgi Ünnepi Játékok alkalmával, 2015-ben pedig a New York-i Metropolitan színpadán is nagy sikerre vitte, utóbbin Dmitri Hvorostovsky (Luna) partnereként. Yusif Eyvazov 2016-ban a Párizsi Operában mutatkozott be Manricóként, ahol Netrebkóval először énekeltek együtt A trubadúrban. A két főszerepben emlékezetes alakítást nyújtottak 2019-ben a Veronai Aréna híres Zeffirelli-rendezésében, legutóbb pedig idén augusztusban a Buenos Aires-i Teatro Colón félig szcenírozott előadásában álltak együtt a színpadon Leonora és Manrico szerepében.

A két világsztár ugyancsak két nemzetközileg elismert és közkedvelt Kossuth-díjas énekes partnereként lép színpadra, akik a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címének is kitüntetettjei. Luna gróf szerepét Kálmándy Mihály énekli, aki az Opera egyik vezető baritonjaként 1992 óta több tucat alkalommal alakította Manrico riválisát, emellett fellépett vele Athénban, Pekingben, Prágában, Pozsonyban, Poznańban, Varsóban, valamint rangos német, osztrák, olasz és francia fesztiválokon. 

PostPin It!

„Mindent ismerni kell” – Nánási Henrik Verdi Requiemjét vezényli

Közzétette szerző

Nánási Henrik sűrű karrierjének talán legismertebb etapja a berlini Komische Oper fő-zeneigazgatói pozíciójában eltöltött öt év volt. 2017 óta szabadúszó karmester, akinek a naptárja jó előre tele van. Vajon hogyan válogat a felkérések között? „Ez többtényezős folyamat, de olykor akár egyetlen szempont is dönthet. Vonzó lehet egy darab, egy zenekar, vagy egy énekes, akivel szoros munkakapcsolatom alakult ki. Ha közeli a viszony, természetes, hogy a válasz igen. Sok más összetevő is dönt, a magánélettől egészen addig, hogy mennyi szünetnek kell eltelnie két felkészülés, illetve fellépés között.”

Huszonöt éve tartó pályája során sosem zárta magát egyetlen műfajba vagy stílusba: „Fontos az egyensúly: egy karmesternek otthonosan kell mozognia a szimfonikus repertoárban éppúgy, mint az operák között. Ez nem jelent megalkuvást a minőséget illetően. Thomas Mann mondja, hogy egy művész akkor tudja eldönteni, hogy mit dob el magától, ha tisztában van a teljes kínálattal. Ez minden fiatal művész számára kulcsmondat kellene hogy legyen.”

Több interjúban beszélt arról, hogy az első és fő szerelem az opera. És hol a helye a szimfonikus koncerteknek az életében? „A felkészülésben semmi különbség nincs: a karmester nem mehet úgy próbára, hogy nem tudja, mit akar. Az energiák viszont teljesen mások, és máshogy is kell beosztani őket. Egy operaelőadás hat-nyolchetes próbaidőszakát nem lehet egyforma intenzitással végigcsinálni, ott lassan, rétegről rétegre épül fel valami. A koncert egészen más: néhány nap alatt kell ugyanoda feljutni, de rögtön a lényegre térve, mivel kevés idő van kísérletezni. Tegyük fel, hogy az ember százötven százalékot tesz minden munkába. A végeredményt illetően egy operánál jó esetben megvalósul ebből nyolcvan százalék, mivel olyan sok komponensből áll az előadás. Megfelelő csillagállás esetén egy szimfonikus koncerten viszont ez felugorhat akár kétszáz százalékra is.”

PostPin It!

Kiállítással emlékezik Melis Györgyre az Operaház

Közzétette szerző

Melis György a II. világháborút követő fél évszázad meghatározó operaénekese volt, aki jellegzetes hangját, mintaszerű szövegmondását egyszer hallotta, sohasem felejti. Igazi énekes színészként kiválóan maszkírozható arccal, remekül öltöztethető sudár termetével azok figyelmét is felhívta magára, akik nem voltak az Operaház vagy a Erkel Színház rendszeres vendégei. Mozart és bel canto figurái – többek közt Don Giovanni, Almaviva (Figaro házassága), Don Pasquale, Enrico (A csengő) – közt éppúgy otthonosan mozgott, mint a nagy Verdi-hősök – pl. Falstaff, Macbeth, Nabucco, Amonasro (Aida), Jago (Otello), Posa márki (Don Carlos) Renato (Az álarcosbál) – kosztümjeiben.

Generációjának legizgalmasabb Kékszakállú hercegeként megfordult a milanói Scala színpadán éppúgy, mint a Walter Felstenstein vezette Komische Oper Berlinben Don Giovanniként. De sokak számára nyújtott emlékezetes alakítást Háry János vagy János vitéz szerepében, operettekben, sőt, az opera berkein kívül opera- és prózai filmszínészként és nótaénekesként is.

Melis György emlékét több könyv, számos rádió-, lemez- és tévéfelvétel őrzi, 1949 és 2005 között csak az Operaházban 90 produkció 68 különböző szerepében több mint 2200 estén szolgálta a közönséget. Az évforduló alkalmából a nagy magyar bariton ezer arcából száz portét idéz meg a Karczag Márton kurátor által jegyzett kiállítás a Vörös Szalonban.

PostPin It!

„Folyamatos tanulás, fejlődés, változás” – interjú Rajna Martin karmesterrel

Közzétette szerző

Milyen szakmai, művészi kihívásnak tekinti az Opera megbízatását?

Az első karmesterség kiemelt jelenléttel jár a Magyar Állami Operaházban. A többi dirigenshez képest emelt előadásszám, az együttes munkájának figyelemmel kísérése, véleményezése tartozik a teendőim közé, de nem rendelkezem döntési joggal, és nem szerepelek az igazgatói hierarchiában. Egyfelől óriási megtiszteltetés és öröm, másfelől a boldogságon túl – mint a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmesteri felkérésénél is – a feladat súlya tárult elém, azzal kezdtem el foglalkozni, hogy hogyan tudom a maximumot kihozni a rám bízott feladatból.

Milyen előadások várják a következő évadban?

PostPin It!

A szakrális áhítattól a monumentális Ezrek szimfóniájáig – programok a zene világnapjára

Közzétette szerző

Orgonakoncert Pannonhalmán

Szeptember 29-én a pannonhalmi Szent Márton-bazilika több mint 3000 sípját Király Csaba szólaltatja meg. Az orgonista zongora- és orgonaművészként világszerte koncertezik, több mint másfélezer hangversenyt adott már. Számtalan szólóestje mellett mintegy harminc neves zenekarral és karmesterrel lépett fel. Király Csaba többnyire orgonaátiratokat készít nagy szimfonikus, oratorikus művekből. 2003-ban művészeti tevékenységéért Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. Bach és Liszt zenéjének szakavatott ismerőjeként a két komponista darabjai állnak majd pannonhalmi koncertjének középpontjában, ahol Bach egyik legnépszerűbb orgonaműve, a B-A-C-H prelúdium és fúga is elhangzik majd.

Az Ezrek szimfóniája az Operaházban

PostPin It!

Balett- és opera-előadással utazik az Emirátusokba az Opera

Közzétette szerző

A hét előadásos, kétprodukciós, összesen 244 művészt és munkatársat megmozgató túra az intézmény egy évtizedes közel-keleti jelenlétének eddigi legnagyszabásúbb bemutatkozása, egyúttal a magyar előadóművészet valaha volt második legnagyobb szabású vendégjátéka az OPERA 2018-as New York-i fellépése után. A mintegy félmilliárd forint összköltségű, 12 napos dubaji projektet teljes egészében a meghívó fél állja.

Az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városának szívében, a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa közvetlen szomszédságában található Dubaji Opera 2016-os megnyitása óta ad otthont különböző prózai és zenés színházi műfajoknak, koncerteknek, kiállításoknak és konferenciáknak. A Janus Roston és az Atkins építésziroda által tervezett épület 2000 fős színháztermét Plácido Domingo fellépése nyitotta meg, de énekelt itt José Carreras is, az idei évadban pedig többek között a szentpétervári Eifman Balett fellépésének és Aida Garifullina áriaestjének is helyszínéül szolgál.

A Magyar Nemzeti Balett szeptember 8. és 10. között öt alkalommal mutatja be Rudi van Dantzig és Toer van Schayk koreográfiájával Csajkovszkij A hattyúk tava című klasszikus balettjét. Az előadás főbb szerepeit Melnyik Tatyjana és Yakovleva Maria (Odette/Odile), Timofeev Dmitry és Scrivener Louis (Siegfried), valamint Radziush Mikalai és Kekalo Iurii (Rothbart) alakítják. Az előadásban közreműködnek a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei is, a Magyar Állami Operaház Zenekarát a debütáns Hontvári Gábor dirigálja. Ezt követően szeptember 12-én és 13-án Puccini Pillangókisasszony című operája Kerényi Miklós Gábor 2000-es rendezésében látható, a főbb szerepeket Létay Kiss Gabriella és Kriszta Kinga (Cso-cso-szán), László Boldizsár (Pinkerton), Gál Erika (Szuzuki) és Haja Zsolt (Sharpless) alakítják, az Opera zenekarát és énekkarát Kovács János vezényli. Az Opera összesen 244 fővel utazott ki az Egyesült Arab Emírségekbe, köztük 9 énekes szólistával, 2 karmesterrel, 66 zenekari, 23 énekkari és 69 balettművésszel, 10 balettnövendékkel, 14 statisztával és 24 színpadi műszaki és háttérmunkatárssal.

PostPin It!

„A kamarazene: terápia” – Beszélgetés Boldoghy Kummert Péter nagybőgőművésszel

Közzétette szerző

Itthon egyedülálló a két fuvola–cselló felállású formáció. Hogyan alakult meg a Trio Flauticello?

Mindhárman a Magyar Állami Operaház zenekarában játszunk; Menyhárt Zsuzsanna szólófuvolista, Gjorgjevic Dóra pedig szólópikkolós és fuvolista. A konzi óta ismerjük egymást, közel harminc éve játszunk együtt az Operában, de még sosem kamaráztunk együtt. Hirtelen ötlet volt, hogy a feleségemet házi koncerttel lepem meg a születésnapján. Elkezdtem kamaradarabokat keresni, és olyanokat találtam, amelyek két fuvolára és csellóra íródtak. Ekkor kértem fel Dórit és Zsuzsit. A szülinapi muzsikálásnak olyan nagy sikere volt, hogy rögtön hivatalos koncertet is szerveztünk, így elmondható, hogy a spontán meglepetéskoncerttel, a nappalinkban alakult meg a Trio Flauticello. Hihetetlen, hogy hamarosan már a huszonötödik koncertünket adjuk.

Másképp kell zenélni a trióban, mint az operazenekarban?

PostPin It!

„Karmesternek lenni annyit tesz, mint a saját egyéniségünk legjavát nyújtva kifejteni azt, ami a partitúrában van” – Lamberto Gardellire emlékezünk

Közzétette szerző

1915. november 8-án született Velencében. Ötéves korában látta Verdi A trubadúr című operáját, s ettől kezdve csak a zene érdekelte. Nyolcévesen már zongoristaként szerepelt, zeneszerzés-tanulmányait Pesaróban, majd a római Santa Cecilia Akadémián folytatta. Pályafutása elején fellépett koncertzongoristaként, de zenekarban is játszott, volt nagybőgős, üstdobos, hegedűs, két operát is írt. Még nem volt harmincéves, amikor a római operaházban Tullio Serafin karmester mellett lett korrepetitor, megismerkedett a zeneszerző Pietro Mascagnival is. Szavai szerint Serafin mellett Wilhelm Furtwängler dirigálása volt számára meghatározó.

Karmesterként 1944-ben Rómában Verdi Traviata című operájával debütált. 1946 és 1955 között a stockholmi királyi opera karmestere volt, megkapta a svéd állampolgárságot is, majd öt éven át a dán rádió szimfonikus zenekarának első dirigenseként működött. Vendégkarmesterként dolgozott a berlini Staatsoperban, a New York-i Carnegie Hallban és a Metropolitanben, a londoni Covent Gardenben, a berni Stadttheater együttesének első zenei vezetője volt. Nagy sikerrel lépett fel a híres Glyndebourne-i Fesztiválon Verdi Macbeth című operájával a Londoni Filharmonikusok élén, majd Donizetti Boleyn Annájával – a milánói Scalában viszont soha nem állt a karmesteri pulpituson.

Egisto Tango és Sergio Failoni után a harmadik olasz karmesterként hosszú ideig volt jelen a magyar zenei életben. A budapesti Operaházhoz Failoni felesége közvetítésével került,

PostPin It!

„Nem kívülről kell vezényelni, hanem belülről!” – Fél évszázada halt meg Otto Klemperer

Közzétette szerző

Klemperer 1885. május 14-én született a sziléziai Breslauban (ma Wrocław). Első zongoraóráit négyévesen édesanyjától vette, tanult hegedülni, zongorázni, emellett zeneszerzési tanulmányokat is folytatott. Dirigensi debütálására húszévesen került sor – Max Reinhardt karigazgatónak szerződtette Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjének előadására, de miután a rendező és a karmester összeveszett, neki kellett kezébe vennie a karmesteri pálcát.

Még abban az évben ő dirigálta Gustav Mahler II. szimfóniájának berlini előadásán a színfalak mögül felhangzó fúvósszekciót, olyan kiválóan, hogy Mahler beajánlotta karmesternek a prágai német operához.

Kapcsolatuk megmaradt, 1910-ben Klemperer volt Mahler segítségére a monumentális Ezrek szimfóniája bemutatásában.

PostPin It!

Sem a zeneszerzőnek, sem a szövegköltőnek nem maradt adósa – 100 éve született Melis György

Közzétette szerző

A Szarvas melletti Csipkár-tanyán született egy hétgyermekes szlovák parasztcsalád legifjabb tagjaként. Magyarul csak ötévesen, iskolái megkezdése előtt tanult meg, nem is akárhogyan: ő lett az egyetlen Kazinczy-díjas magyar operaénekes, valamennyi kitüntetése közül erre volt a legbüszkébb. Énekelni a helyi evangélikus gyülekezet lelkészének biztatására kezdett, aki anyagi támogatást is szerzett tanulmányaihoz. A Műszaki Egyetem építészmérnöki szakára is jelentkezett, de végül a zene mellett döntött, 1945-1951 között tanult a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Már 1949-ben az Operaház magánénekese lett Tóth Aladár igazgató hívására, az intézményben Bizet Carmen című operájában Moralesként mutatkozott be. Első főszerepét a következő évben Donizetti Don Pasquale című operájának Malatesta doktoraként alakította.

Repertoárja több mint hetven szerepre terjedt ki, de egyiket sem vallotta kedvencének, ahogy mondta: mindig az aktuális volt a legkedvesebb. 

A Wagner-operákat kivéve valamennyi nagy baritonszerepet elénekelte, volt Figaro, Falstaff, Papageno és Don Giovanni is. Utóbbi, a nemzetközi elismertséget is meghozó szerepét magyarul, olaszul és németül is tudta. 1978-ban Marton Évával ők ketten énekelték először magyarul a milánói Scala színpadán Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját, a magyar születésű Giorgio Pressburger rendezte előadás hatalmas sikert aratott; Melis a Kékszakállúként a tragikus férfihős megközelíthetetlen magányát hangsúlyozta. Nagy sikere volt Kacsóh Pongrác János vitézében, Kodály Székely fonójában, több kortárs zeneszerző (Ránki György, Szokolay Sándor, Petrovics Emil) darabjának bemutatóján. Erkel Ferenc Bánk bánjában volt Biberach, Petúr bán és Tiborc, Kodály Háry Jánosában a címszerep mellett később Napóleon is, bár hatalmas termete nem éppen erre predesztinálta. Szívesen átkalandozott „könnyedebb” műfajokba, énekelt operettet, népdalt, magyarnótát is. Versmondását rádiófelvételek őrzik, jellegzetes alakja filmekben is feltűnt (Hány az óra Vekker úr?, Banánhéjkeringő, Balekok és banditák).

PostPin It!

Három új kamaraénekes az Operában – Gálán adták át a díjakat

Közzétette szerző

A Magyar Állami Operaház 2022/2023-as évadában 10 bemutató, köztük 5 egész estés előadás, 388 saját gyártású színpadi program, köztük 252 opera-, 103 balettelőadás, 43-féle opera- és 12-féle balettcím, 26 hangverseny és gálaest, 6 zongorás dalest, valamint több mint 150 gyermek és ifjúsági program és száznál is több, az előadásokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő előadás és beszélgetés szerepelt a műsorban. Az MVM OperaKalandban közel 25 ezer diák vett részt élő és online programokon, a Lázár Ervin Programban több mint 4000 általános iskolás, a Csontváry Programban több száz egyetemi hallgató ismerkedett az opera műfajával. A Magyar Állami Operaház Gyermekkara és a Magyar Nemzeti Balettintézet önálló produkciókat mutatott be az évadban, a fiataloknak több ifjúsági beavató programot tartottak.

Az évadzáró Csillagóra gálán adták át az intézmény elismeréseit.

A 2018/2019-es szezon után a 2023/24-ban is a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese kitüntető cím birtokosa Szegedi Csaba. A Magyar Bronz Érdemkereszttel és Melis György-díjjal kitüntetett bariton 2007 óta énekel az Operában, az idei évadban Prokofjev Háború & béke című művének magyarországi bemutatójában, Andrej Bolkonszkij szerepében nyújtott emlékezetes alakítást.

PostPin It!

Marton Éva a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze lett

Közzétette szerző

A jubileum alkalmából az opera-énekesnő férje, dr. Marton G. Zoltán, A Császárné szolgálatában című kétrészes életrajzi könyvének első kötete is megjelenik az Opera gondozásában.

A Magyar Állami Operaház örökös tagjai idén tavasszal dr. Ókovács Szilveszter főigazgató javaslatára döntöttek arról, hogy kivételes nemzetközi pályafutása és kerek születésnapja alkalmából soraikba választják a New York-i MET és a milanói Scala sztárját, a Bécsi Állami Operaház kamaraénekesét és számos más rangos operaház rendszeres vendégét. Az Opera Magyar Szent István-renddel kitüntetett új örökös tagja Kossuth-díja révén egyben a Nemzet Művésze címmel egyenrangú, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím viselésére is jogosulttá vált. A meghatott opera-énekesnő a díjak átvételekor mondott rövid beszédében úgy fogalmazott, hogy ezzel a két elismeréssel hazaérkezett.

A gálaesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képviseletében dr. Vigh Andrea rektor és Meláth Andrea ének tanszékvezető is köszöntötte a Zeneakadémia professor emeritáját, korábbi tanszékvezetőjét, aki az ünnepi alkalomból az intézmény legmagasabb elismerését, a Liszt-gyűrűt vehette át. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által 2018-ban alapított kitüntetésben a Zeneakadémia kimagasló művészeti és oktatói tevékenységet végző tanárai részesülhetnek. A 14 karátos aranygyűrű Molnár Pál ötvösművész alkotása, rajta a Zeneakadémia díszei köszönnek vissza: fő motívuma az eozin gömb és a lant.

PostPin It!

Megnyitották az Operaház Simándy-épületét a Hajós utcában

Közzétette szerző

A föld felett kilenc-, összesen tizenhárom szintes üzemház avató ünnepségének időpontja Simándy József első fellépéséhez kapcsolódik. A Kossuth-díjas operaénekes még énekkari művészként 1943. május 9-én, A cigánybáró című operett vasárnapi matinéelőadásán énekelte első operaházi szerepét az Ybl-palota színpadán – magyarázta Ókovács Szilveszter főigazgató.

Ezt a dátumot az avatásra már jóval korábban kitűzték, noha a felső szintek teljes birtokba vételéhez még idő és pénz szükségeltetik. A tetőteraszról jó időben pazar kilátás nyílik Budapestre, sőt a budai hegyek északi pereméig is ellátni. A panorámát a terasz alatt lévő emeleteken dolgozó kórus és gyermekkar élvezheti leggyakrabban.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár az ünnepségen emlékeztetett arra, hogy a Magyar Állami Operaház elmúlt évtizede mozgalmas volt, egymást érték az intézmény nagyberuházásai, az Erkel Színház korszerűsítése, az Eiffel Műhelyház és próbacentrum 2021-es átadása, majd az Andrássy úti Ybl-palota teljes körű felújítása. Mint mondta, a Hajós utcai üzemház a dalszínház megújulásának legújabb mérföldköve.

PostPin It!