Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Színpad

„Karmesternek lenni annyit tesz, mint a saját egyéniségünk legjavát nyújtva kifejteni azt, ami a partitúrában van” – Lamberto Gardellire emlékezünk

Közzétette szerző

1915. november 8-án született Velencében. Ötéves korában látta Verdi A trubadúr című operáját, s ettől kezdve csak a zene érdekelte. Nyolcévesen már zongoristaként szerepelt, zeneszerzés-tanulmányait Pesaróban, majd a római Santa Cecilia Akadémián folytatta. Pályafutása elején fellépett koncertzongoristaként, de zenekarban is játszott, volt nagybőgős, üstdobos, hegedűs, két operát is írt. Még nem volt harmincéves, amikor a római operaházban Tullio Serafin karmester mellett lett korrepetitor, megismerkedett a zeneszerző Pietro Mascagnival is. Szavai szerint Serafin mellett Wilhelm Furtwängler dirigálása volt számára meghatározó.

Karmesterként 1944-ben Rómában Verdi Traviata című operájával debütált. 1946 és 1955 között a stockholmi királyi opera karmestere volt, megkapta a svéd állampolgárságot is, majd öt éven át a dán rádió szimfonikus zenekarának első dirigenseként működött. Vendégkarmesterként dolgozott a berlini Staatsoperban, a New York-i Carnegie Hallban és a Metropolitanben, a londoni Covent Gardenben, a berni Stadttheater együttesének első zenei vezetője volt. Nagy sikerrel lépett fel a híres Glyndebourne-i Fesztiválon Verdi Macbeth című operájával a Londoni Filharmonikusok élén, majd Donizetti Boleyn Annájával – a milánói Scalában viszont soha nem állt a karmesteri pulpituson.

Egisto Tango és Sergio Failoni után a harmadik olasz karmesterként hosszú ideig volt jelen a magyar zenei életben. A budapesti Operaházhoz Failoni felesége közvetítésével került,

PostPin It!

„Nem kívülről kell vezényelni, hanem belülről!” – Fél évszázada halt meg Otto Klemperer

Közzétette szerző

Klemperer 1885. május 14-én született a sziléziai Breslauban (ma Wrocław). Első zongoraóráit négyévesen édesanyjától vette, tanult hegedülni, zongorázni, emellett zeneszerzési tanulmányokat is folytatott. Dirigensi debütálására húszévesen került sor – Max Reinhardt karigazgatónak szerződtette Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjének előadására, de miután a rendező és a karmester összeveszett, neki kellett kezébe vennie a karmesteri pálcát.

Még abban az évben ő dirigálta Gustav Mahler II. szimfóniájának berlini előadásán a színfalak mögül felhangzó fúvósszekciót, olyan kiválóan, hogy Mahler beajánlotta karmesternek a prágai német operához.

Kapcsolatuk megmaradt, 1910-ben Klemperer volt Mahler segítségére a monumentális Ezrek szimfóniája bemutatásában.

PostPin It!

Sem a zeneszerzőnek, sem a szövegköltőnek nem maradt adósa – 100 éve született Melis György

Közzétette szerző

A Szarvas melletti Csipkár-tanyán született egy hétgyermekes szlovák parasztcsalád legifjabb tagjaként. Magyarul csak ötévesen, iskolái megkezdése előtt tanult meg, nem is akárhogyan: ő lett az egyetlen Kazinczy-díjas magyar operaénekes, valamennyi kitüntetése közül erre volt a legbüszkébb. Énekelni a helyi evangélikus gyülekezet lelkészének biztatására kezdett, aki anyagi támogatást is szerzett tanulmányaihoz. A Műszaki Egyetem építészmérnöki szakára is jelentkezett, de végül a zene mellett döntött, 1945-1951 között tanult a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Már 1949-ben az Operaház magánénekese lett Tóth Aladár igazgató hívására, az intézményben Bizet Carmen című operájában Moralesként mutatkozott be. Első főszerepét a következő évben Donizetti Don Pasquale című operájának Malatesta doktoraként alakította.

Repertoárja több mint hetven szerepre terjedt ki, de egyiket sem vallotta kedvencének, ahogy mondta: mindig az aktuális volt a legkedvesebb. 

A Wagner-operákat kivéve valamennyi nagy baritonszerepet elénekelte, volt Figaro, Falstaff, Papageno és Don Giovanni is. Utóbbi, a nemzetközi elismertséget is meghozó szerepét magyarul, olaszul és németül is tudta. 1978-ban Marton Évával ők ketten énekelték először magyarul a milánói Scala színpadán Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját, a magyar születésű Giorgio Pressburger rendezte előadás hatalmas sikert aratott; Melis a Kékszakállúként a tragikus férfihős megközelíthetetlen magányát hangsúlyozta. Nagy sikere volt Kacsóh Pongrác János vitézében, Kodály Székely fonójában, több kortárs zeneszerző (Ránki György, Szokolay Sándor, Petrovics Emil) darabjának bemutatóján. Erkel Ferenc Bánk bánjában volt Biberach, Petúr bán és Tiborc, Kodály Háry Jánosában a címszerep mellett később Napóleon is, bár hatalmas termete nem éppen erre predesztinálta. Szívesen átkalandozott „könnyedebb” műfajokba, énekelt operettet, népdalt, magyarnótát is. Versmondását rádiófelvételek őrzik, jellegzetes alakja filmekben is feltűnt (Hány az óra Vekker úr?, Banánhéjkeringő, Balekok és banditák).

PostPin It!

Három új kamaraénekes az Operában – Gálán adták át a díjakat

Közzétette szerző

A Magyar Állami Operaház 2022/2023-as évadában 10 bemutató, köztük 5 egész estés előadás, 388 saját gyártású színpadi program, köztük 252 opera-, 103 balettelőadás, 43-féle opera- és 12-féle balettcím, 26 hangverseny és gálaest, 6 zongorás dalest, valamint több mint 150 gyermek és ifjúsági program és száznál is több, az előadásokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő előadás és beszélgetés szerepelt a műsorban. Az MVM OperaKalandban közel 25 ezer diák vett részt élő és online programokon, a Lázár Ervin Programban több mint 4000 általános iskolás, a Csontváry Programban több száz egyetemi hallgató ismerkedett az opera műfajával. A Magyar Állami Operaház Gyermekkara és a Magyar Nemzeti Balettintézet önálló produkciókat mutatott be az évadban, a fiataloknak több ifjúsági beavató programot tartottak.

Az évadzáró Csillagóra gálán adták át az intézmény elismeréseit.

A 2018/2019-es szezon után a 2023/24-ban is a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese kitüntető cím birtokosa Szegedi Csaba. A Magyar Bronz Érdemkereszttel és Melis György-díjjal kitüntetett bariton 2007 óta énekel az Operában, az idei évadban Prokofjev Háború & béke című művének magyarországi bemutatójában, Andrej Bolkonszkij szerepében nyújtott emlékezetes alakítást.

PostPin It!

Marton Éva a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze lett

Közzétette szerző

A jubileum alkalmából az opera-énekesnő férje, dr. Marton G. Zoltán, A Császárné szolgálatában című kétrészes életrajzi könyvének első kötete is megjelenik az Opera gondozásában.

A Magyar Állami Operaház örökös tagjai idén tavasszal dr. Ókovács Szilveszter főigazgató javaslatára döntöttek arról, hogy kivételes nemzetközi pályafutása és kerek születésnapja alkalmából soraikba választják a New York-i MET és a milanói Scala sztárját, a Bécsi Állami Operaház kamaraénekesét és számos más rangos operaház rendszeres vendégét. Az Opera Magyar Szent István-renddel kitüntetett új örökös tagja Kossuth-díja révén egyben a Nemzet Művésze címmel egyenrangú, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím viselésére is jogosulttá vált. A meghatott opera-énekesnő a díjak átvételekor mondott rövid beszédében úgy fogalmazott, hogy ezzel a két elismeréssel hazaérkezett.

A gálaesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képviseletében dr. Vigh Andrea rektor és Meláth Andrea ének tanszékvezető is köszöntötte a Zeneakadémia professor emeritáját, korábbi tanszékvezetőjét, aki az ünnepi alkalomból az intézmény legmagasabb elismerését, a Liszt-gyűrűt vehette át. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által 2018-ban alapított kitüntetésben a Zeneakadémia kimagasló művészeti és oktatói tevékenységet végző tanárai részesülhetnek. A 14 karátos aranygyűrű Molnár Pál ötvösművész alkotása, rajta a Zeneakadémia díszei köszönnek vissza: fő motívuma az eozin gömb és a lant.

PostPin It!

Megvannak a Versünnep döntősei

Közzétette szerző

Az idei „Reszket a lelkem, mert eszembe jutottál” Versünnep 2023 versmondó versenyének nyilvános elődöntőjét április 3-án és 4-én tartották a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumban. Az innen továbbjutott tizenegy versenyző április 11-én, a magyar költészet napján a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán megrendezett döntő keretében mérheti majd össze tudását. Az év elején meghirdetett versmondó versenyre harminc hivatásos előadóművész jelentkezett a Kárpát-medencéből, határon innen és túlról, a döntőbe öten versmondással, négyen versmegzenésítéssel, ketten képzőművészeti alkotással jutottak tovább. A legjobbak között hazai és határon túli művészek is vannak. A döntőbe jutott előadó és képzőművészek az idén évfordulós szerzők – Petőfi Sándor, Madách Imre, Szendrey Júlia és Kormos István – művei mellett kortárs költők – Szabó T. Anna, Dubrovay László, Dankó Richárd és Füzesi Magda – verseit adják majd elő a végső megmérettetésen. 

Az elődöntő és a döntő zsűrielnöke Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész lesz, mellette Csomor Csilla színművész, Erős Kinga, kritikus, szerkesztő, Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány elnöke, Méhes László, Jászai Mari-díjas színművész, tanár, rendező, Neumann Balázs zongoraművész, zeneszerző, a Versünnep 2022 fődíjasa és Vincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész tagja a rangos grémiumnak. 

A döntősök névsora: Szives–Drahos Duó (Dubrovay–Szives: Alkony és Szerelem, szerelem; Dankó Richárd: Szabadulás), Ferenci Attila (Füzesi Magda: Zárszámadás), Oliver From Earth – Patocska Olivér (Szülőföldemen – Petőfi Sándor azonos című verse alapján), Ladács Fanni (Szendrey Júlia: Naplófeljegyzés), Dsupin Petra (Szendrey Júlia: Gondolatim, érzeményim – képzőművészeti alkotás), Gömöri András Máté (Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz), Takács Lilla (Petőfi Sándor–Sugár Rezső: Reszket a bokor, mert…), Albert Orsolya Zsuzsanna (Szabó T. Anna: A mai nap), Kun Anasztázia (Madách Imre: Az ember tragédiája – 6. szín – képzőművészeti alkotás), Jakab Tamás (Kormos István: Mese Csirió mókuskáról), Lovászi Edina (Petőfi–Lovászi: Reszket a bokor, mert…)

PostPin It!

A Jancsó-filmek színészbálványa – Kozák Andrásra emlékezünk

Közzétette szerző

Kozák András a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vencsellőn (ma Gávavencsellő) született hat testvér mellett, a Tisza menti tanyavilágban nőtt fel. Nyíregyházán látott életében először színházi előadást, ami teljesen megbabonázta, ennek nyomán a gimnáziumi színjátszókörnek is tagja volt. Felvételi kérelmét késve adta be a színművészeti főiskolára, ezért érettségi után egy évig otthon dolgozott, a következő évben viszont azonnal felvették.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1965-ben fejezte be, ezután egy évadot a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, majd 1966-tól 1991-ig a Thália, illetve az Arizona Színház művésze volt. Pályája gyors felívelést mutatott, és sokáig maradt is a csúcson,

Kazimir Károly rendezéseiben sorra a meghatározó szerepekben tűnt fel. Vezető színészként nem egy olyan év akadt, amikor több mint 250 este lépett színpadra.

PostPin It!

Interjúkötet jelent meg a Szkéné Színház ötven évéről

Közzétette szerző

1970. március 21-én a Szkéné Együttes Keleti István és Varga Tamás rendezte előadásával, Weöres Sándor Theomachiájával nyílt meg a Szkéné Színház, amely 2020. március 21-én ünnepelte (volna) az 50. jubileumát. Ebből az alkalomból Jászay Tamás kritikus, szerkesztő, egyetemi oktató egy év alatt ötven interjút készített olyan alkotókkal, akik az elmúlt öt évtizedben valamilyen módon kötődtek a Szkénéhez, és lehetőség szerint ma is aktív kapcsolatot ápolnak a színházzal.

Mesélt a Szkéné-beli éveiről – a teljesség igénye nélkül – a legendás Arvisura Társulatot alapító és vezető Somogyi István, a Szkénét a második otthonának valló Pintér Béla, a pályáját itt kezdő Schilling Árpád, a színházat 1979–2010 között igazgató Regős János, valamint a jelenlegi ügyvezető, Németh Ádám. Több kritikus a kezdetektől követte a színház életét, így átfogó képet kaphatunk az ötven évről Fuchs Lívia vagy Nánay István interjúiból. Olyan színészek indultak a másodikról, mint Takács Kati, Péterfy Bori vagy Scherer Péter, de megszólalnak a fiatal generáció képviselői is, mint például Hegymegi Máté vagy Tarnóczi Jakab. Nem maradhatott ki a megszólalók közül a szinte házi szerzőnek aposztrofálható Háy János vagy az itt bemutatott darabok közül szintén többet jegyző Székely Csaba sem.

Bár a könyv megjelenését hátráltatta a pandémia, az interjúkötet végül 2022. december 1-jén jelent meg a Szkéné Színház gondozásában. A kiadványban szereplő portrékat Éder Vera fotóművész, a layoutot és a tördelést a színház arculatát is tervező Korolovszky Anna készítette.

PostPin It!

Csiky Gergely, a magyar polgári dráma megteremtője

Közzétette szerző

Az Arad melletti Pankotán született. Apja az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik vezető orvosa volt. Csiky kisgyermekkorától papnak készült, nyolc idegen nyelvet tanult meg és komoly világirodalmi műveltséget szerzett, első versét nyolcéves korában anyjának írta. A gimnáziumot Aradon, a katolikus teológiát a temesvári szemináriumban és a pesti szemináriumban végezte. Már diákkorában verseket, elbeszéléseket, drámákat írt, Marosi Gyula néven francia és angol elbeszélések fordításait küldte el pesti lapoknak.

Felszentelése után 1865-től a bécsi Augustineumban képezte tovább magát, 1868-ban teológiából doktorált. Néhány hónapig Tornyán volt káplán, majd Temesvárott gimnáziumi tanár, 1870–78-ban a temesvári papnöveldében egyházjogot és -történetet tanított, s a Csanád című egyházmegyei lap munkatársa volt.

Az országos elismertséget 1875-ben vívta ki

PostPin It!