Best WordPress Hosting
 

Áldozat (Obet) 2022

Eredeti cím:ObetMűfaj:szlovák-cseh-német filmdrámaRendező:Michal BlaskoZene:–Játékidő:91 percA film forgalmazója: JUNO11 PicturesHazai mozi bemutató:2024. február 22.

Áldozat film leírása

Amikor az ukrán bevándorló Irina (Vita Smachelyuk) fiát (Gleb Kuchuk) megtámadják, az egész város szolidaritást vállal a családdal, és elítéli a roma szomszédokat, akik állítólag elkövették a bűncselekményt. Hamarosan azonban egy másfajta igazság kezd kirajzolódni, Irinának pedig döntést kell hoznia, hogy meddig hajlandó elmenni a fiáért.

Ha nincs ez a hajós, talán kevesebbet tudnánk erről a titokzatos országról

William Adams, avagy az első angol, aki elérte Japánt

Ma már szinte mindenki tudja, kik voltak a szamurájok, vagy a gésák, mi fán terem a sushi és felírta már a bakancslistájára, hogy egyszer megnézné a híres a cseresznyefa virágzást. Azonban ez korántsem volt mindig így: a nyugati emberek a 16. századot megelőző időszakban csak korlátozottan ismerték a szigetországot, és ha egy angol hajós egy vihar következtében véletlenül nem a japán partoknál köt ki, a világ talán kevésbé ismeri meg ezt a tradicionális és rejtélyekkel teli kultúrát. William Adams kalandos élete több írót is megihletett, a legnagyobb sikert azonban egyértelműen James Clavell 1975-ben megjelent A sógun (Shōgun) című regénye aratta, melynek feldolgozását február 27-től a Disney+ is képernyőre viszi.

BUDAPEST, Magyarország (2024. február 15.) – Japán jelentősége ma már megkérdőjelezhetetlen mind gazdasági, kulturális, technológiai, mind politikai és társadalmi szempontból. A Disney+ legutóbbi kutatásából többet között az is kiderült, hogy a magyarokat toronymagasan ez érdekli a leginkább, ha az ázsiai kontinens kultúrájáról van szó. Cseresznyefavirágzás, szamurájok, sushi és harcművészetek – manapság döntően ezek jutnak eszünkbe elsőre a felkelő nap országáról. Dr. Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora szerint azonban pár száz évvel ezelőtt az európaiak csak nagyon elenyészően ismerték a szigetországot, főként a földrajzi távolság, az akkori korlátozott tengeri navigációs lehetőségek és a japán kormányzat szigorú szabályozásai miatt.

És a király így szólt: Milyen csodás szerkezet! (And the King Said, What a Fantastic Machine) 2023

Eredeti cím:And the King Said, What a Fantastic MachineMűfaj:feliratos svéd dokumentumfilmRendező:Axel Danielson, Maximilien Van AertryckZene:–Játékidő:88 percA film forgalmazója:Vertigo MediaHazai mozi bemutató:2024. február 15.

És a király így szólt: Milyen csodás szerkezet! film leírása

Az első kamerát 1895-ben találták fel, ma mintegy 45 milliárd kamera működik világszerte. A fim rendkívüli utazás a 19. század végétől az Instagramig és a közösségi médiáig bezárólag. Az alkotók régi filmhíradókból, propagandafelvételekből, ismert és népszerű közösségi média videókból állították össze filmjüket. Kritikus hangon keresték arra a választ, hogy miben rejlik a kamera és a képek ereje, milyen társadalmi következményekkel járnak a világ előtt megosztott felvételek, milyen hatást gyakorolnak nézők millióira a megtekintett vírusvideók, lájkvadász-kattintékony kisfilmek.

Mozikban a felkavaró témájú új magyar film

Holnaptól már látható a hazai mozikban a Nyersanyag című új magyar film, ami feltárja a városiak és a mélyszegénységben élő falusiak közt tátongó szakadék realitásait, szemlélteti a hatalommal való visszaélés mindennapi megnyilvánulásait, nagyító alá veszi az értelmiségiek felelősségét és a félresiklott aktivizmus hatásait. A Dér Zsolt, Mészáros Blanka, Pál András és Szabó Stefi főszereplésével elkészült film a budapesti filmes stáb történetét meséli el, akik közösségépítő workshopot tartanak egy falu fiataljainak. Ottlétük alatt súlyos titokra derül fény a nagyhírű helyi uborkafarmról, ami arra utal, hogy a polgármester elnyomásban tartja a falubelieket. Az esetről kirobbanó sikerű leleplező dokumentumfilmet forgatnak, ami azonban éket ver a település ártatlan lakói közé.

„A filmhez közéleti események, valós emberek, ismert, vagy épp kevésbé feltárt bűnügyek, de elsősorban személyes élmények és beszámolók szolgáltak inspirációként. Az előkészítésnél felhasználtunk számos cikket, interjút, tanulmányt, amelyek karizmatikus, teljhatalmú polgármesterekről, uzsoráról, hatalommal való visszaélésről és szegregációról szólnak. Konzultáltunk érintettekkel, szociológusokkal és olyan pedagógusokkal, közösségszervezőkkel, kutatókkal, akik számára ismert közeg a mélyszegénységben lévő falvak lakossága.” – mondta Boross Martin rendező, aki hozzátette, hogy a Nyersanyag egy modern gyarmatosító történet, ahol a gyarmatosító nem egy birodalmi ambíciókkal bíró ország vagy egy nagyvállalat, hanem egy jóhiszemű filmrendező. Szerinte a filmbéli Gáspár és Tamás párharca szimbolikus. Egy polgármester, aki visszaél a hatalmával, miközben egy prosperáló közösséget is épít és egy filmrendező, aki kihasználja a belé vetett bizalmat, ellentmondásos módszerekkel beavatkozik a helyiek életébe annak reményében, hogy nyilvánosságot szerezz egy ügynek.

A szereplők kiválasztása során párhuzamos síkokon gondolkodtak az alkotók. A falu sötét titkait felfedező városi művészeket, a kiskirályoskodó polgármestert, illetve annak túlbuzgó feleségét profi színészek közül választották ki, mert ezeknek a szerepeknek a méretei, finomságai miatt nagyobb a felelősség és színészi rutint láttak indokoltnak. Őket Dér Zsolt, Pál András, Mészáros Blanka, Baki Dániel és Tankó Erika alakították a kamerák előtt. A polgármester mostohalányát megformáló Szabó Stefit ugyanakkor több mint száz jelentkező közül választottak ki nyílt szereplőválogatáson. A workshop résztvevőit, a falubelieket részben a forgatás fő helyszínéül szolgáló Somogyszentpál lakóiból verbuválták, míg a nagyobb szöveges szerepekre amatőr szereplőket kerestek.

Ezért vár még a sorára a Hang nélkül 3.

A Hang nélkül (2018) hatalmas sikere nyomán két évvel később elkészült a folytatás, és bejelentették 2025-re a harmadik részt is. Most azonban kiderült, hogy a Hang nélkül 3 kicsit később készül el, mert időközben jön az előzményeket elmesélő Hang nélkül: Első nap, amely azt mutatja be, hogyan találkozik az emberiség először a hang alapján tájékozódó földönkívüliekkel. A harmadik rész elcsúsztatása érett megfontolás eredménye: túl sűrűn jönnének egymás után az epizódok, így a mostani előzményfilmnek nem lenne elég ideje, hogy kifussa magát. A csúszás ráadásul lehetővé teszi, hogy John Krasinski visszatérhessen a rendezői székbe, és ő fejezze be a trilógiát, ha már ő kezdte el. 

A minap jött ki a Hang Nélkül: Első nap előzetese, amely ízelítőt ad, hogyan fest, amikor az idegen lények megtámadják New Yorkot. A főszereplő az Oscar-díjas Lupita Nyong’O (12 év rabszolgaság), aki eredeti ötletnek tartotta, hogy a történet olyan helyszínt kapott, ahol állandó a zaj. A Nagy Almáról azt mondják, ez a város sosem alszik – a filmben viszont mindenki kénytelen csöndben maradni a metropolisz romjai között.

Nyong’O különleges bónusszal gazdagodott a forgatás alatt. A hősnő Frodo nevű macskájával próbálja átvészelni az idegenek támadását, és a szerepre kiválasztott macska teljesen megváltoztatta a színésznő hozzáállását. „Azelőtt irtóztam a macskáktól, de a filmnek köszönhetően nagyon gyors jellemfejlődésen mentem keresztül – mesélte a színésznő az Entertainment Weeklynek. – Igazi macskás nő lettem, sírtam, amikor el kellett válnom Fodótól, és azóta nekem is lett macskám. Mindenem tele van szőrrel, de ez a valódi kötődés jele.”

Abigail jobban odavág, mint M3GAN

Az utóbbi néhány év egyik legütősebb horrorjának számít a M3GAN, és méltó utódja lehet a vele bizonyos mértékben rokonítható Abigail. Az M3GAN-ben egy robotbaba indult gyilkos küldetésre, az Abigailben pedig hamvas, balettozó vámpírlány tizedeli a szereplőket. Az Abigail egyik főszereplője Kathryn Newton, aki előre figyelmezteti a film nézőit: olyasmivel fognak találkozni, amivel eddig még nemigen lehetett dolguk. „Az Abigail a legfélelmetesebb és legviccesebb film, amiben dolgoztam, pedig van már egy-kettő a tarsolyomban” – mondta a színésznő a Collidernek. És valóban, Newton főszereplő volt a Freakyben, ahol egy sorozatgyilkossal cserélt testet, az Odaát című sorozatban túlvilági lényekkel harcol, és a frász jött rá a Parajelenségek 4-ben, tehát igazán tudja, mit beszél.

Szakmai berkekben is sokat várnak az Abigailtől, mert a rendezői székben a Radio Silence nevű alkotópáros ült – Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett – , akik a Sikoly 2022-vel és a Sikoly 6-tal bizonyították, hogy egy jól bejáratott franchise-ból is friss vért tudnak fakasztani.

Az Abigail története lazán kapcsolódik a Universal stúdió 1936-os klasszikusához, a Dracula lányához, amely az 1931-es, Lugosi Béla nevével fémjelzett Drakula folytatása volt. 

Ízekre szedik a Téli szünet főhősét

A Téli szünet című filmért már Arany Góbusszal elismert és Oscar-várományosként emlegetett Paul Giamatti nem hajlandó elárulni, hogyan érte el, hogy karaktere, a mindenki által utált Hunham tanár úr kancsal, miközben ő maga nem az. A kíváncsiskodók rendre azt firtatják, a színésznek végig kancsalítania kellett-e a felvételek alatt, vagy utólag, számítógép segítségével érték el a kívánt hatást.

„Ez államtitok, de komolyan – mondta Giamatti a People magazinnak. – Nem mondhatok erről semmit, le kellett tennem rá a nagyesküt. Egyébként Alexander (Alexander Payne, a film rendezője – szerk.) ragaszkodott hozzá, hogy a karakterem kancsalsága legyen hétpecsétes titok, úgyhogy csak azt tudjuk mondani, hogy ez a mozimágia, és mindenki képzelje el hozzá, amit akar.”

A tanár úr kancsalságánál azonban nem szabad megállni, a szigorú tanerőnek ugyanis van még egy kitüntetett tulajdonsága, amiért külön utálja mindenki, a diákokat és a tantestületet is ideértve: átható halszagot áraszt. Ez egy ritka genetikai betegség miatt van így, amit trimethylaminuriának, nem orvosi nevén halszag-szindrómának hívnak.  

Ösztönösen választották ki a színészt Bob Marley szerepére

Két évvel ezelőtt, amikor formálódni kezdett a Bob Marley-ről szóló film, nem csupán a végleges cím nem volt meg, de a főszereplő sem. A Paramount Pictures egy éven keresztül kutatta a megfelelő színészt, mire a választás a brit Kingsley Ben-Adirre esett. Addigra meglett a film címe is: Bob Marley One Love.

Számos tényezőnek kellett együttállni ahhoz, hogy a stáb kijelenthesse: Ben-Adir az a színész, aki eljátszhatja a reggae legendás alakját. Nem volt elég, hogy hasonlít a zenészre, készen kellett állnia arra is, hogy megtanul énekelni, gitározni és hitelesen elsajátítja a jamaikai nyelvjárást, a patois-t, amit alig pár millióan beszélnek anyanyelvükként, ám a reggae révén világszerte ismerik legalább hallomásból.

Az is erősen Ben-Adir mellett szólt, hogy nagy sikerrel alakított már történelmi személyiségeket: Malcolm X-et, a Fekete Párducok radikális mozgalmának vezetőjét az Egy éj Miamiban című filmben, és Barack Obamát a The Comey Rule című sorozatban. A film készítői abban bíztak, hogy Ben-Adir a híres emberek megszemélyesítése révén hozzászokott ahhoz a hatalmas nyomáshoz, ami ilyen esetekben természetes.