A magyar vidéken keresztül fogalmaz meg kíméletlen társadalomkritikát Boross Martin debütáló nagyjátékfilmje, a Nyersanyag, ami ugyanakkor a filmalkotó és a…
A Ez a magyar ugar bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Archívum címkék: Pál András
Leesni az uborkafáról – Nyersanyag
Boross Martin első nagyjátékfilmje, a Nyersanyag a budapesti művészértelmiség felelősségét vizsgálja: hogyan lehet jól segíteni, helyesen cselekedni a vidéki Magyarországon? Az utóbbi évtized egyik legjobb magyar filmjéhez, a Kojothoz hasonlóan indul, aztán egészen más irányt vesz a színházi alkotóként ismert Boross Martin első mozifilmje, a Nyersanyag. Eleve kevés magyar film játszódik vidéken az utóbbi évtizedekben […]
The post Leesni az uborkafáról – Nyersanyag appeared first on Filmtekercs.hu.
Nyersanyag (2024)
Február közepétől látható a Nyersanyag című magyar film a mozikban
A történet szerint filmes csapat érkezik egy távoli faluba, hogy a helyi fiataloknak közösségépítő, művészeti szakkört tartsanak. Tamás, a filmrendező és társai hamar elnyerik az ott élők bizalmát. Közelebb kerülve hozzájuk felismerik, hogy a faluban nagy méreteket ölt az elnyomás. A szálak a települést vezető polgármesterhez, Gáspárhoz vezetnek, aki a legfőbb megélhetést biztosító uborkafarmot is igazgatja. Amikor a filmesek megtudják, hogy a vezető visszaél a hatalmával, a rendező úgy dönt, hogy leleplező dokumentumfilmet forgat róla. Jószándékú missziója súlyos következményekkel jár. Nagy nyilvánosságot kapott filmjével éket ver a falu ártatlan lakói közé és mindenkit veszélybe sodor.
Az alkotás feltárja a városiak és a mélyszegénységben élő falusiak közt tátongó szakadékot, a hatalommal való visszaélés mindennapi megnyilvánulásait, valamint nagyító alá veszi az értelmiségiek felelősségét és a félresiklott aktivizmus lehetséges hatásait is.
A kritikus hangvételű filmet a Junior Prima díjas Boross Martin rendezte, akinek ez az első játékfilmje. A Stereo akt színházi társulat vezetője 2017 óta foglalkozik filmezéssel, az elmúlt hat évben a Remake_Bodony című dokumentumfilmet, valamint a Kelet-európai randevú és a Promenád című rövidfilmeket készítette el.
Petri György különbözése – a költőélet hányattatásai a rendszerváltozás előtt és után
Petri György különbözése – ezzel a címmel jelent meg átfogó interjúkötet a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kertész Imre Intézet és a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában. A könyv a PIM archívumának mindeddig kiadatlan hanganyagának leiratát adja közre: Tasi József irodalomtörténész nagyjából két hónap alatt készített életútinterjút 1993–94-ben a költővel. Ebből egy 17 és fél órás felvétel született, eredeti leirata 274 oldal terjedelmű. Ha csak a számok bűvöletében maradunk, már azokból is kitűnik, a kötet milyen ritkaságként áll a 20. századi irodalomtörténet kutatásában.
Ugyanakkor a könyv érdeme nem pusztán egy – többek közt József Attila- és Kossuth-díjjal elismert – költő életének intim közelségből való elmesélése, történetének újra élővé tétele. A Petri György különbözése a személyes és alkotói életút restaurálásán túl korképet is nyújt a 20. század második felének politikai, közéleti, szellemi viszonyairól Magyarországon. Legalábbis ennek szánják a szerkesztők és kiadók a kötetet a június 5-én a Kertész Imre Intézetben tartott bemutató tanúsága szerint. Az eseményen Szabó Tamás programigazgató ezt a vonatkozást domborította ki köszöntőjében:
„Sok olyan leírás van a magyar kommunista rendszerben lévő ellenzéki szerepvállalásról, ami hiteles, de nem ad elég nagy felbontású képet. Ez az interjúkötet szerintem olyan felbontású kép, amiben nem látszanak a pixelek. Részben a személyes szűrő miatt, részben pedig azért, mert ez a személyes szűrő az a Petri György, akinek lényeglátása és sallangmentessége iszonyatosan nagy érzékenységgel vegyül.”