Best WordPress Hosting
 

Ranódy László – a rendező, aki „filmre vitte a Nyugatot”

Kosztolányi Dezső „lelki társa”, ahogy ő nevezte magát, 1919. szeptember 14-én jött a világra. Szülővárosa, a vajdasági Zombor az első világháború után került a Szerb-Horvát-Szlovén Államhoz, a későbbi Jugoszláviához. Gyerekkorát Bácskában, Baján és Budapesten töltötte. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, s 1942-ben a pécsi egyetemen doktorált, diplomamunkáját Közigazgatás és a filmjog címmel írta. Már hallgatóként a Független Színpadon volt segédrendező és díszlettervező, 1939-ben Szőts Istvánnal és Máriássy Félixszel a Hunnia Filmgyárba került gyakornoknak és forgatókönyvírónak.1943-ban Szőts István társaságában forgatókönyvet írt Móra Ferenc Ének a búzamezőkról című könyvéből, de az Országos Nemzeti Filmbizottság ezt elutasította. A cenzúra miatt ekkor még másik terve, Darvas József Szakadék című drámájának megfilmesítése sem valósulhatott meg.

A második világháború után, 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt Sarló Filmvállalatát vezette, majd a filmipar 1948-as államosítása után a Nemzeti Filmgyártó Vállalat ügyvezetője lett. A filmgyár rendezőjeként dolgozott, 1954-ig a Színház és Filmművészeti Főiskolán is tanított. 1965–66-ban a filmgyár filmszínészképző stúdióját igazgatta, 1963 és 1980 között a filmművészek és filmalkalmazottak szakszervezetének elnöki tisztét is betöltötte.

Neve először társrendezőként szerepelt az első teljes hosszában színes magyar film, az 1950-ben bemutatott Ludas Matyi stáblistáján. A rendezéssel a tapasztaltabb Nádasdy Kálmánt bízták meg, a filmet Hegyi Barnabás fényképezte, a címszerepet a húszéves Soós Imrére, a női főszerepet a tizenkilenc éves Horváth Terire osztották. A mára klasszikussá vált alkotás negatívja már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni. A filmet 2004-ben digitális technikával teljesen felújították és a hangokat is helyreállították. Ranódy László 1953-ban másodszor is társrendező volt Nádasdy és Szemes Mihály mellett a Föltámadott a tenger című, az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot feldolgozó monumentális tablóban. Az ötvenes évek legnagyobb filmes vállalkozásának napjainkra készült el színeiben felújított, kiegészített és digitalizált változata.

Két ködlovag és fivérük, a geográfus – A Cholnoky testvérekről

Milyen volt a Cholnoky fivérek családi háttere? Milyen szellemi közegben nőttek fel?

A Cholnokyak alföldiek, kecskemétiek voltak, a család Mátyás király idejéből származtatja magát. A veszprémi ág a 19. század közepén került át Dunántúlra: Cholnoky Ferenc (1808–1876) ismert orvos 1836-ban költözött a királynék városába, ő a Cholnoky fivérek nagyapja. A fia, Cholnoky László (1835–1901) ügyvéd az egyház, illetve a város notabilitásává emelkedik, övék a veszprémi városteremtő családok egyike. László 867-ben vette feleségül Zombath Krisztinát; nyolc gyermekük született, de nem mindegyik érte meg a felnőttkort, Endre fiuk pedig fiatalon, egyetemista korában hunyt el.

Pesti végzettségű édesapjuk nyitott szellemű, művelt ember, Vas Gereben barátja, magyarra fordította és Sió álnéven kiadta Alexandre Dumas Monte Cristo grófja című regényét, a családjának idegen nyelvű folyóiratokat rendelt, gazdag könyvtárat tartott fenn. A család, mindenekelőtt az apa élénk és kiterjedt társasági életet él. Ez utóbbi nemcsak jót hoz, hiszen az ezzel együtt járó italozásra épül rá az alkoholizmus, amely a családot megrendíti.