Best WordPress Hosting
 

Ranódy László – a rendező, aki „filmre vitte a Nyugatot”

Kosztolányi Dezső „lelki társa”, ahogy ő nevezte magát, 1919. szeptember 14-én jött a világra. Szülővárosa, a vajdasági Zombor az első világháború után került a Szerb-Horvát-Szlovén Államhoz, a későbbi Jugoszláviához. Gyerekkorát Bácskában, Baján és Budapesten töltötte. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, s 1942-ben a pécsi egyetemen doktorált, diplomamunkáját Közigazgatás és a filmjog címmel írta. Már hallgatóként a Független Színpadon volt segédrendező és díszlettervező, 1939-ben Szőts Istvánnal és Máriássy Félixszel a Hunnia Filmgyárba került gyakornoknak és forgatókönyvírónak.1943-ban Szőts István társaságában forgatókönyvet írt Móra Ferenc Ének a búzamezőkról című könyvéből, de az Országos Nemzeti Filmbizottság ezt elutasította. A cenzúra miatt ekkor még másik terve, Darvas József Szakadék című drámájának megfilmesítése sem valósulhatott meg.

A második világháború után, 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt Sarló Filmvállalatát vezette, majd a filmipar 1948-as államosítása után a Nemzeti Filmgyártó Vállalat ügyvezetője lett. A filmgyár rendezőjeként dolgozott, 1954-ig a Színház és Filmművészeti Főiskolán is tanított. 1965–66-ban a filmgyár filmszínészképző stúdióját igazgatta, 1963 és 1980 között a filmművészek és filmalkalmazottak szakszervezetének elnöki tisztét is betöltötte.

Neve először társrendezőként szerepelt az első teljes hosszában színes magyar film, az 1950-ben bemutatott Ludas Matyi stáblistáján. A rendezéssel a tapasztaltabb Nádasdy Kálmánt bízták meg, a filmet Hegyi Barnabás fényképezte, a címszerepet a húszéves Soós Imrére, a női főszerepet a tizenkilenc éves Horváth Terire osztották. A mára klasszikussá vált alkotás negatívja már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni. A filmet 2004-ben digitális technikával teljesen felújították és a hangokat is helyreállították. Ranódy László 1953-ban másodszor is társrendező volt Nádasdy és Szemes Mihály mellett a Föltámadott a tenger című, az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot feldolgozó monumentális tablóban. Az ötvenes évek legnagyobb filmes vállalkozásának napjainkra készült el színeiben felújított, kiegészített és digitalizált változata.

Mozgó emlékművek – Petőfi a magyar filmben

Különösen feltűnő a némafilmkorszakban készült Petőfi-filmek száma, legyenek azok adaptációk vagy róla szóló történetek. Ennek valószínűleg ugyanaz az oka, hogy a gyerekcipőben járó új művészet nagy presztízsű irodalmi alkotásokra támaszkodott, hogy megalapozza elismertségét. Másfelől ezeket a klasszikusokat a film tette elérhetővé az írástudatlan tömegek számára is. Petőfi neve a 20. század elejére már egyet jelentett a magyar irodalommal és szavatolta az erkölcsi és anyagi sikert, ezért a filmesek is szívesen vették elő újra és újra.

A legtöbb kimagasló történelmi alak, de Petőfi esetében különösen igaz, hogy a különböző korok és ideológiák a saját szájuk íze szerint gyúrják át a figurát, és csak azt látják meg benne, amit látni akarnak.

Így nem ritka, hogy a Petőfivel kapcsolatos alkotásokban gyakran csendülnek fel ideológiai szólamok. Lányi Andrásnak a Balázs Béla Stúdióban készült egész estés filmje, a Segesvár (1975) éppen azt járja körül, hogyan próbálja az utókor a maga javára fordítani a forradalom jelképévé vált költő emlékét.

Vetítéssorozatban kutatja Petőfit a Toldi Mozi

A Petőfi-emlékévet a költőhöz, szabadságharcoshoz kötődő filmekkel ünnepli a budapesti mozi. 200 éve született Petőfi Sándor, az emlékévbe pedig a Toldi Mozi is bekapcsolódik. „A négyalkalmas vetítéssorozat alatt meghívott szakértők segítségével próbáljuk feltárni a Kádár-korszak Petőfi képeit, továbbá azt is, hogy mit kezdhetünk ma ezzel a filmes hagyománnyal.”- írja a Budapest Film sajtóközleménye. A sorozat […]

The post Vetítéssorozatban kutatja Petőfit a Toldi Mozi appeared first on Filmtekercs.hu.