Best WordPress Hosting
 

Kortárs korképek – tíz kortárs irodalmi mű az őszkezdéshez

Géczi János: Az utolsó rózsához

A Szegeden biológusként tanult, majd később irodalmi és képzőművészeti pályát választó Géczi megszállottja a rózsáknak: korábban már megjelent A rózsa labirintusa című könyve, de még doktori dolgozatát is a dísznövény szimbolikájának szentelte. Új kötetében, mely a Kalligram gondozásában jelent meg, a rózsát olyan jelképként igyekezett láttatni, ahogyan korábban nem volt jellemző az irodalomban. Az utolsó rózsához egyszerre pedzeget általános kérdéseket akár az életről, akár a hatalomról, de biografikus vetület is felfedezhető benne, mellyel a költő önmagát is igyekszik értelmezni jelenkorunk forgatagában.

Hatvany Helga: Viharos idők

Két ködlovag és fivérük, a geográfus – A Cholnoky testvérekről

Milyen volt a Cholnoky fivérek családi háttere? Milyen szellemi közegben nőttek fel?

A Cholnokyak alföldiek, kecskemétiek voltak, a család Mátyás király idejéből származtatja magát. A veszprémi ág a 19. század közepén került át Dunántúlra: Cholnoky Ferenc (1808–1876) ismert orvos 1836-ban költözött a királynék városába, ő a Cholnoky fivérek nagyapja. A fia, Cholnoky László (1835–1901) ügyvéd az egyház, illetve a város notabilitásává emelkedik, övék a veszprémi városteremtő családok egyike. László 867-ben vette feleségül Zombath Krisztinát; nyolc gyermekük született, de nem mindegyik érte meg a felnőttkort, Endre fiuk pedig fiatalon, egyetemista korában hunyt el.

Pesti végzettségű édesapjuk nyitott szellemű, művelt ember, Vas Gereben barátja, magyarra fordította és Sió álnéven kiadta Alexandre Dumas Monte Cristo grófja című regényét, a családjának idegen nyelvű folyóiratokat rendelt, gazdag könyvtárat tartott fenn. A család, mindenekelőtt az apa élénk és kiterjedt társasági életet él. Ez utóbbi nemcsak jót hoz, hiszen az ezzel együtt járó italozásra épül rá az alkoholizmus, amely a családot megrendíti.

Géczi János: Ha lehetne, fiatal szeretnék lenni, mondjuk, Juhász Tibor

Géczi János laudációja Juhász Tibor Sziveri-díja (2023) kapcsán

1.

Hogy salgótarjáni vagy debreceni, vagy salgótarjáni és debreceni szerző-e, arra most az adhatna választ, ha itt is és ott is kiderülhetne, mennyiben tartják magukénak őt a nevelő városai. Ámbár mindegy, honnan származtatja a puritanizmusát, a margóra szorítottakkal való azonosságtudatát, szociográfiai érzékenységét és figyelmét, továbbá a makro- és mikrokozmoszra egyaránt reagálni képes költészetét.

Géczi János: „Ahová lehet, oda ő is jön velem”

Viszonylag későn, negyvenéves korában lett először saját kutyája. Hogyan változtatta meg ez az életét?

Nem mondhatnám, hogy bármit változtatott az életemen. Az én életmódom, a térhasználatom a kutyáktól függetlenül is létezett, amibe aztán ők teljes mértékben beilleszkedtek. Nekem nem kellett változnom, és azt gondolom, hogy a kutyák igényeit, különösen a keverék fajtákét nem nehéz kielégíteni. Ami talán őkutyaságának, Buboréknak szokatlan lehet, hogy nagyon sokat utazik. Nincs benne több egyenlítőnyi, de egy biztosan van. Ahová lehet, oda ő is jön velem. A képtárakat, templomokat, már ahová beengedik, mind ismeri, tud viselkedni, és nagyon kommunikatív, mindenkivel barátságos. Egyszóval nem nehezíti meg az életemet.

Hogyan került önhöz Buborék?