Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Arthur Koestler

Arthur Koestler szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala

Közzétette szerző

Az új oldalt sajtótájékoztatón mutatták be csütörtökön. A szerzői oldalon Koestler eddig ismeretlen történeti, irodalomtörténeti és személyes szövegei, életrajzi adatai és magyarul megjelent köteteinek teljes jegyzéke is megtalálható.

Szabó Tamás, az intézet programigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy Pilinszky János és Sziveri János oldala után az intézet nyilvánossá teszi Arthur Koestler szerzői oldalát is. Mint rámutatott, az intézet által képviselt szerzők mindegyikének életét és munkásságát meghatározták a 20. század történelmének borzalmai. Kertész Imréhez hasonlóan Arthur Koestler is képes volt felfedezni azt, hogy a diktatúrák egy tőről fakadnak. A 20. század mindkét nagy ideológiája kollektív identitás alapján diszkriminált: a fasizmus faji, míg a kommunizmus osztályalapon ölt meg embereket és több generáció sorsát keserítette meg.

A programigazgató szerint a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása volt az a pont, amikor az író elfordult a kommunista ideológiától, és ez a későbbiekben az egész munkásságát meghatározta. Korábban antifasiszta nézeteiről volt ismert, az 1940-1950-es évektől radikális antikommunistaként gondolunk rá – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a Sötétség délben című művére, amely a Szovjetunió koncepciós pereiről rántja le a leplet.

PostPin It!

„A szellem garabonciása” – Arthur Koestler regényes élete

Közzétette szerző

Kösztler Artúr néven született Budapesten 1905. szeptember 5-én. Tizennégy éves koráig a hatodik kerületi Szív utcában élt a család, de a vesztes első világháború után, 1919-ben Bécsbe költöztek. A fiatalember az ottani egyetemen tanult elektrotechnikát és pszichológiát, a politika és az írás azonban sokkal jobban érdekelte; így szakított az elektrotechnikával, de a természettudományok és a pszichológia iránti érdeklődése egész életét végigkísérte.

Zsidó származású lévén a cionizmus ügye mellé állt, egy zsidó diákszervezet tagjaként még párbajozott is. 1926-ban kivándorolt Palesztinába, onnan küldte első cikkeit, még az iraki királlyal is sikerült interjút készítenie. Árult limonádét Haifában, szerkesztett lapot Kairóban, de egy idő után kiábrándult a cionizmusból és visszatért Európába. Élt Párizsban, majd Berlinben, újságíróként léghajós utat tett az Északi-sarkon. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, az eszme lelkes híveként a Szovjetunióba is eljutott, ám az ideológia és a valóság közötti mély szakadék megingatta hitét, útjáról írt könyve nem is jelenhetett meg a Szovjetunióban.

Angliában is szerencsét próbált, dolgozott lapoknak és szócikkeket írt az Encyclopedia Britannica köteteibe. Amikor a sztálini tisztogatások híre a szigetországba is eljutott, végleg leszámolt a kommunizmussal, a pártból is kilépett. A fasizmust is megvető író a spanyol polgárháborúról tudósítva Malagában fogságba esett, és Franco hívei halálra ítélték; száz napig várt a kivégzésre, mígnem az angolok kiszabadították. A falangisták börtönében átélteket a Sötétség délben című könyvében is felhasználta, polgárháborús élményeit Spanyol Testamentum címmel jelentette meg.

PostPin It!

Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről

Közzétette szerző

Hammerstein Judit történésszel, az Oroszok és magyarok – Magyar írók Oroszország-/Szovjetunió-tapasztalata az 1920–1930-as években című könyv szerzőjével beszélgettünk.

Milyen kritériumok alapján választotta ki azokat a szerzőket, utazókat, akikről a könyvében ír? 

A kötet középpontjába magyar írók Oroszország-élményének vizsgálatát állítottam a két világháború között megjelent úti beszámolókon keresztül. A szűkítés nem véletlen: azért koncentráltam elsődlegesen az írókra, mert az ő útleírásaik differenciáltabb, elmélyültebb látásmódot, az idegenségérzékelés összetettebb formáját képviselik, ráadásul érthető módon nyelvi, stiláris szempontból is kiemelkednek a kortárs beszámolók közül. Részletesen hét író – Markovits Rodion, Munk Artúr, Arthur Holitscher, Arthur Koestler, Illyés Gyula, Nagy Lajos és Sinkó Ervin – munkáját elemeztem. E szerzők között vannak első világháborús hadifoglyok (Markovits Rodion és Munk Artúr), akik akaratuk ellenére váltak az orosz/ bolsevik világ szemtanúivá, és csak a ’20-as évek elején térhettek haza. A már saját elhatározásból utazók között pedig találunk „hívőket”, mint a messianisztikus anarchizmust képviselő Arthur Holitschert vagy a kommunista Arthur Koestlert és Sinkó Ervint, valamint a Szovjetunióval rokonszenvező, a munkásállamra kíváncsi „érdeklődőket” is: ilyen Illyés Gyula és Nagy Lajos. Úti beszámolóikat ugyanakkor nemcsak önmagukban vizsgáltam. Arra törekedtem, hogy folyamatosan reflektáljanak egymásra, sőt más korabeli, magyar és külföldi szerzőkkel is dialógusba kerüljenek.

PostPin It!