Best WordPress Hosting
 

Világhírű brit zeneszerző lesz a 2024-es Bartók Világverseny zsűrijének elnöke

Meghirdette a hatéves ciklusokban megvalósuló, nemzetközi hírű Bartók Világverseny 2024-es, komponistáknak szóló megmérettetését a Zeneakadémia, szóló zongorára írt 5-6 perces művekkel indulhatnak 40 év alatti zeneszerzők. A részletes kiírás a bartokvilagverseny.hu portálon olvasható, a jelentkezési lap 2024. január 18-tól válik elérhetővé, a beadási határidő pedig 2024. augusztus 23. A díjazott műveket a Zeneakadémia Solti termében rendezett gálakoncerten mutatják be 2024. november 23-án. 

A díjnyertes vagy elismerésben részesített kompozíciók közül egy vagy két kiválasztott alkotás bekerül a 2025-ös, zongoristáknak rendezendő verseny repertoárjába. Az első díjjal a magyar állam támogatásának köszönhetően 5000 euró jár, a másodikkal 3000, a harmadikkal pedig 2000 euró. 

A beküldött pályaművekből a Zeneakadémia neves oktatóiból álló előzsűri válogat, a helyezésekről pedig rangos nemzetközi zsűri dönt, amelynek elnöke az egyik legelismertebb kortárs zeneszerző, Thomas Adès. A brit komponista, aki vonzódik a magyar kultúrához, örömmel elfogadta a szervező Zeneakadémia felkérését a 2018-as forduló után immár másodjára. 

Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoport alakult a Zeneakadémián

A Péteri Lóránt vezette Zenetudományi Tanszéken megalakult Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoport főbb témái kiterjednek azokra a jelenségekre, amelyek a magyar nyelvi kultúrához, az egykori Magyar Királysághoz, az egykori Habsburg Birodalomhoz, a szovjet befolyás alatt álló Kelet-Közép-Európához és mindezen történelmi időszak, összesen mintegy három és fél évszázad különböző német nyelvű országaihoz kapcsolódnak. A Zeneakadémia idei, hegedűsöknek meghirdetett Bartók Világversenyének eseményeként „Rethinking Central European Music” címmel megtartotta első nemzetközi konferenciáját is a kutatócsoport, Belinszky Anna, Fazekas Gergely és Péteri Lóránt, a tanszék munkatársai szervezésében. 

A rendezvény a zenetudomány különböző területeiről olyan előadásokat sorakoztatott föl, amelyek Közép-Európához kapcsolódnak. Rangos magyar és európai szakemberek mutatták be kutatásaikat, felölelve az elmúlt 200 év zenei jelenségeinek széles skáláját, hangsúlyosan Mahler, Bartók, Dohnányi és Kurtág munkásságát, továbbá egyének, közösségek és intézmények változatos zenei tevékenységét. 

A konferencián a közép-európai identitás lehetséges zenei dimenzióinak megvitatására is sor került. A közép-európai zenetörténet újragondolását segítette elő, hogy a konferencián többen hivatkoztak más művészeti ágakra. 

Berlinben élő moldáv hegedűs nyerte az idei Bartók Világversenyt, Kelemen Gáspár különdíjas

A testület két különdíjat is odaítélt. A verseny repertoárján szereplő, a tavalyi zeneszerző fordulóban díjazott kortárs művek legjobb előadásáért járó, 2000 eurós elismerést is Lilia Pocitari vehette át a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile tolmácsolásáért, míg a legjobb Bartók-interpretációért járó, szintén 2000 eurós kitüntetést Kelemen Gáspár kapta.

A verseny partnereinek felajánlásai révén számos további különdíj is gazdára talált. A három dobogós közül Lilia Pocitari fellépési lehetőséget kapott a Budafoki Dohnányi Zenekartól, a Concerto Budapesttől és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától a 2024–2025-ös szezonban, illetve a Magyar Állami Operaháztól is, Szeki Tomotaka a Pannon Filharmonikusok meghívását és Fidelio Fortissimo médiacsomagját nyerte el, míg Maya Alexandra Kasprzak a Magyar Zene Háza és a Müpa koncertmeghívását vehette át. A további döntősök közül Lorenz Karls a Bartók Emlékház és a Zeneakadémia kamarahangversenyre szóló felkérését kapta, Kelemen Gáspár pedig a Bartók Rádió, a Magyar Zene Háza, a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Zemplén Fesztivál meghívását, valamint a Papageno médiacsomagját.

A Zeneakadémia Nagytermében szombaton megtartott döntőkben Sibelius, Beethoven, Brahms, illetve Csajkovszkij egy-egy versenyművét játszották a továbbjutottak Kovács János vezényletével, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével. A világszerte elismert tagokból álló nemzetközi zsűri tagjai, valamint a különdíjakat felajánló partnerek ezt követően határoztak a díjakról, amelyeket a másnapi gálakoncerten hirdettek ki és adtak át.

Kelemen Gáspár döntős a Bartók Világversenyen

Az elődöntőből továbbjutó 12 középdöntős közül a rangos nemzetközi zsűri szavazatai alapján a két nagyzenekari döntőben a svéd-osztrák Lorenz Karls, a német-lengyel-japán Maya Alexandra Kasprzak, a magyar Kelemen Gáspár, a cseh Krystof Kohout, a moldáv Lilia Pocitari és a japán Szeki Tomotaka állhat pódiumra. A versenyzők választhatnak, hogy Bartók 1. vagy 2., Mendelssohn e-moll, Beethoven, Brahms és Csajkovszkij D-dúr, illetve Sibelius d-moll hegedűversenye közül melyiket adják elő. A díjazottak névsora a vasárnapi gálaesten derül majd ki, amelyen a helyezettek ismét megmutatják tudásukat. Mindkét napon a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséri a szólistákat Kovács János vezényletével.

A szombaton 15 órakor és 19 órakor kezdődő döntőkre, valamint a másnapi díjkiosztó gálára még kaphatók belépőjegyek, a fellépők műsora pedig a verseny, illetve a Zeneakadémia honlapján is megtekinthető.

Az elő- és középdöntő kötelező repertoárjában Bartók és Bach legfontosabb hegedűre írt darabjai szerepelnek, valamint választhatóként mások mellett Paganini, Ravel, Saint-Saëns, Schubert, Mozart, Beethoven, Csajkovszkij, Prokofjev, Brahms, Debussy, Lutoslawski és Stravinsky alkotásai. Ezeken felül a megmérettetés tavalyi zeneszerzés versenyének első és második helyezett művei közül kellett a versenyzőknek eljátszaniuk egyet. Ezek a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile, illetve Thomas Kornél műve, a Fun-tasto: Reflexió és Életöröm. 

16 ország hegedűseivel kezdődött el az idei Bartók Világverseny

A szombati sorsoláson a Zeneakadémia versenyeinek hagyománya szerint a legfiatalabb induló, a tizenöt éves Kelemen Gáspár húzta ki az első fellépő sorszámát, aki a kínai Zhang Xunyue lesz. A többiek betűrendben követik majd, és ez a sorrend az egész verseny alatt érvényes marad. A versenyzők között lesz 7 japán, 3-3 magyar és orosz, 2-2 koreai, cseh, spanyol, olasz, és kínai, valamint egy-egy brit, román, török, svéd, német, moldovai, francia és egyesült államokbeli állampolgár.

Sorszámhúzás

A megmérettetés nyitott a közönség előtt: az elő- és középdöntők ingyenesen megtekinthetők, a döntőkre és a díjkiosztó gálakoncertre pedig kedvező árú belépők vásárolhatók a Zeneakadémia honlapján és jegypénztárában.

Csaknem száz hegedűs jelentkezett az idei Bartók Világversenyre

A legtöbben, tizenketten az Egyesült Államokból jelentkeztek, rajtuk kívül sokan vannak az orosz (11), a japán (9), a koreai (9) és a kínai (8) állampolgárok. Ezen felül hat-hat lengyel és magyar, négy-négy német, olasz és spanyol, három-három cseh és holland, két-két francia, szerb, török és brit, valamint egy-egy azerbajdzsáni, belga, bolgár, kanadai, dán, luxemburgi, moldovai, román, svéd és svájci adta be anyagát. A jelentkezők közül 52 nő, 44 férfi, a legfiatalabb pedig 2008-as születésű.

A pályázók száma és az országok széles palettája a Zeneakadémia Bartók Világversenyének jelentős nemzetközi tekintélyét és vonzerejét bizonyítja: a rendkívül igényes repertoár sokrétű tudást feltételez, ezen belül Bartók zenéje komoly kihívást jelent, mégis számos tehetség indul, mert szívesen veszik ezt az akadályt.

A hatéves ciklusokban megvalósuló Bartók Világverseny 2023-ban új fejezetéhez ér, hiszen a tavalyi zeneszerzés fordulóval lezárult az első ciklus, idén pedig a 2017-es induláshoz hasonlóan megint a hegedűsöket várja a szervező Zeneakadémia.