Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: zeneakadémia

Concerto Csellóünnep – Kétnapos csellófesztivál a Zeneakadémián

Közzétette szerző

A Concerto Budapest november 25-én és 26-án, a Zeneakadémián rendezi meg kétnapos csellófesztiválját, a Concerto Csellóünnepet, hazai és a világ minden tájáról kifejezetten erre az alkalomra hozzánk érkező, élvonalbeli magyar művészek főszereplésével. A 2021-ben megrendezett Viva La Viola! – a brácsát éltető tematikus nap – után a csellófesztivállal Keller András hagyományt kíván teremteni.

„Rajongva szeretem a csellót! Számomra az egyik legtitokzatosabb, legkifejezőbb hangszer, amelyet mindig ámulattal és áhítattal hallgattam. Egy hangszer, melyet először meg kell ölelnünk ahhoz, hogy megszólaltassuk. Azaz a zenélés lényegéhez, a szeretet közvetítéséhez már eleve úgy kezdünk hozzá, hogy először átöleljük azt, ami a hangot adja.” 

A Zeneakadémia Nagytermében, a Solti teremben és a Kupolateremben elhangzó kilenc koncerten a cselló mind szólista-, mind kamarazenei szerepben jelen lesz, teret adva ezzel a Concerto Budapest másik kiemelt missziójának: a magyar kamarazenei hagyományok megőrzésének, illetve újraélesztésének. Triók, vonósnégyesek, különböző kamarazenei felállások, kamarazenekari művek és nagyzenekaros csellóversenyek is hallhatók lesznek, hisz a Concerto Budapest célja a cselló összes funkciójának bemutatása a lehető legszélesebb spektrumon. 

PostPin It!

Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoport alakult a Zeneakadémián

Közzétette szerző

A Péteri Lóránt vezette Zenetudományi Tanszéken megalakult Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoport főbb témái kiterjednek azokra a jelenségekre, amelyek a magyar nyelvi kultúrához, az egykori Magyar Királysághoz, az egykori Habsburg Birodalomhoz, a szovjet befolyás alatt álló Kelet-Közép-Európához és mindezen történelmi időszak, összesen mintegy három és fél évszázad különböző német nyelvű országaihoz kapcsolódnak. A Zeneakadémia idei, hegedűsöknek meghirdetett Bartók Világversenyének eseményeként „Rethinking Central European Music” címmel megtartotta első nemzetközi konferenciáját is a kutatócsoport, Belinszky Anna, Fazekas Gergely és Péteri Lóránt, a tanszék munkatársai szervezésében. 

A rendezvény a zenetudomány különböző területeiről olyan előadásokat sorakoztatott föl, amelyek Közép-Európához kapcsolódnak. Rangos magyar és európai szakemberek mutatták be kutatásaikat, felölelve az elmúlt 200 év zenei jelenségeinek széles skáláját, hangsúlyosan Mahler, Bartók, Dohnányi és Kurtág munkásságát, továbbá egyének, közösségek és intézmények változatos zenei tevékenységét. 

A konferencián a közép-európai identitás lehetséges zenei dimenzióinak megvitatására is sor került. A közép-európai zenetörténet újragondolását segítette elő, hogy a konferencián többen hivatkoztak más művészeti ágakra. 

PostPin It!

Berlinben élő moldáv hegedűs nyerte az idei Bartók Világversenyt, Kelemen Gáspár különdíjas

Közzétette szerző

A testület két különdíjat is odaítélt. A verseny repertoárján szereplő, a tavalyi zeneszerző fordulóban díjazott kortárs művek legjobb előadásáért járó, 2000 eurós elismerést is Lilia Pocitari vehette át a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile tolmácsolásáért, míg a legjobb Bartók-interpretációért járó, szintén 2000 eurós kitüntetést Kelemen Gáspár kapta.

A verseny partnereinek felajánlásai révén számos további különdíj is gazdára talált. A három dobogós közül Lilia Pocitari fellépési lehetőséget kapott a Budafoki Dohnányi Zenekartól, a Concerto Budapesttől és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától a 2024–2025-ös szezonban, illetve a Magyar Állami Operaháztól is, Szeki Tomotaka a Pannon Filharmonikusok meghívását és Fidelio Fortissimo médiacsomagját nyerte el, míg Maya Alexandra Kasprzak a Magyar Zene Háza és a Müpa koncertmeghívását vehette át. A további döntősök közül Lorenz Karls a Bartók Emlékház és a Zeneakadémia kamarahangversenyre szóló felkérését kapta, Kelemen Gáspár pedig a Bartók Rádió, a Magyar Zene Háza, a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Zemplén Fesztivál meghívását, valamint a Papageno médiacsomagját.

A Zeneakadémia Nagytermében szombaton megtartott döntőkben Sibelius, Beethoven, Brahms, illetve Csajkovszkij egy-egy versenyművét játszották a továbbjutottak Kovács János vezényletével, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével. A világszerte elismert tagokból álló nemzetközi zsűri tagjai, valamint a különdíjakat felajánló partnerek ezt követően határoztak a díjakról, amelyeket a másnapi gálakoncerten hirdettek ki és adtak át.

PostPin It!

Kelemen Gáspár döntős a Bartók Világversenyen

Közzétette szerző

Az elődöntőből továbbjutó 12 középdöntős közül a rangos nemzetközi zsűri szavazatai alapján a két nagyzenekari döntőben a svéd-osztrák Lorenz Karls, a német-lengyel-japán Maya Alexandra Kasprzak, a magyar Kelemen Gáspár, a cseh Krystof Kohout, a moldáv Lilia Pocitari és a japán Szeki Tomotaka állhat pódiumra. A versenyzők választhatnak, hogy Bartók 1. vagy 2., Mendelssohn e-moll, Beethoven, Brahms és Csajkovszkij D-dúr, illetve Sibelius d-moll hegedűversenye közül melyiket adják elő. A díjazottak névsora a vasárnapi gálaesten derül majd ki, amelyen a helyezettek ismét megmutatják tudásukat. Mindkét napon a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséri a szólistákat Kovács János vezényletével.

A szombaton 15 órakor és 19 órakor kezdődő döntőkre, valamint a másnapi díjkiosztó gálára még kaphatók belépőjegyek, a fellépők műsora pedig a verseny, illetve a Zeneakadémia honlapján is megtekinthető.

Az elő- és középdöntő kötelező repertoárjában Bartók és Bach legfontosabb hegedűre írt darabjai szerepelnek, valamint választhatóként mások mellett Paganini, Ravel, Saint-Saëns, Schubert, Mozart, Beethoven, Csajkovszkij, Prokofjev, Brahms, Debussy, Lutoslawski és Stravinsky alkotásai. Ezeken felül a megmérettetés tavalyi zeneszerzés versenyének első és második helyezett művei közül kellett a versenyzőknek eljátszaniuk egyet. Ezek a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile, illetve Thomas Kornél műve, a Fun-tasto: Reflexió és Életöröm. 

PostPin It!

„Végképp elhatároztam, hogy az én irányom a zenetörténeti kutatás lesz” – Berlász Melinda munkássága

Közzétette szerző

Ugyanabban az átlagos – mondhatjuk: átlagosan jó – általános iskolában, ahol Marton Éva is énekelt az iskolai kórusban, mi volt az elképzelése, mi lesz a hivatása?

Hetedik-nyolcadik osztályos koromban ott, a Lónyay utcában csak egyet tudtam biztosan: nagyon vonzódom a zenéhez. Több éve tanultam zongorázni az ötödik kerületi zeneiskolában. Éreztem, hogy a zene olyan erőt jelent számomra, amitől nem szeretnék elválni. Az, hogy ebből az érzésből miféle elkötelezettség alakul, csak a gimnáziumi évek során derült ki számomra: felismertem, hogy nem leszek hangszeres muzsikus, hanem tudományos megközelítésben szeretnék foglalkozni a zenével. Előttem állt történész édesapám példája, ami mélyen megérintett. Amikor arról beszéltem neki, hogy engem a zenetudomány érdekel, azt mondta: „Gyere be hozzám a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába, ahol a mellettünk lévő szobában dolgozik Kodály és a csoportja. Megnézheted, mit is jelent a népzenével tudományosan foglalkozni.” Így is történt: Kiss Lajos és más tudósok fogadtak, Kodály akkor épp nem volt ott. Láttam a népdallejegyzéseket, a hatalmas gyűjteményt, érzékeltem a légkört, és végképp határoztam: ez az én irányom!

A konzervatóriumban zeneszerző szakra jártam, ez a képzés adta a legtöbb szakmai irányú  ismeretet ahhoz, hogy érettségi után felvételizhessek az akadémia zenetudományi tanszakára.

PostPin It!

Lehetne-e rektor Liszt Ferenc a mai Zeneakadémián? – Két vélemény a rektorválasztásról

Közzétette szerző

„Rendszerszinten van probléma”

Az egész zeneoktatási intézményrendszert kéne rendbe tenni, hogy a Zeneakadémia ismét szárnyalni tudjon. Pozitív fordulatra van szükség – állítja Bolyki György. A zenész, producer, a Bolyki Brothers tagja, Kaposfest társalapítója, igazgatója, majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar igazgatója, jelenleg a tehetséges fiatal zenészeket felkaroló Szikra Projekt vezetője erről a zeneakadémiai rektorválasztással kapcsolatban beszélt a Magyar Nemzetnek.

„Az ötvenes éveim elején járok, és az én generációm még úgy nőtt fel, hogy Magyarországra mindenki zenei nagyhatalomként tekintett. A magyar zenészeket világszerte megsüvegelték, és a Zeneakadémiának – akkor még főiskolának – nagyon jó volt a híre. Aztán az elmúlt harminc évben sok minden megváltozott. Szeretjük magunkról továbbra is azt gondolni és mondani, hogy zenei nagyhatalom vagyunk, de ez a státus mára elkopott. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kiváló szólistáink, produkcióink, de a magyar klasszikus zene jelenléte a világban napjainkban teljesen más szinten van, mint akkor volt. Ezzel párhuzamosan megváltozott a Zeneakadémia helyzete is, melynek kimagasló eredményeit a közpénzből finanszírozott, világszinten egyedülálló képzési rendszer biztosította: hat év alapfokú zeneiskola, négy év középfokú konzervatórium, majd öt év Zeneakadémia.

PostPin It!

„A Zeneakadémiának is szüksége van arra, hogy minél több és jobb pályázat – azaz gondolat és jövőkép – közül választhasson”

Közzétette szerző

Az 1990-ben alapított Magyar Zenei Tanács közel félszáz tagszervezetén keresztül a teljes hazai zenei szektort képviseli a zeneiskoláktól a hangversenyrendezőkön át a nagy állami intézményekig és forprofit szereplőkig. Az Európai és a Nemzetközi Zenei Tanács teljes jogú tagjaként segíti a hazai szereplők nemzetközi kapcsolódásait és részt vesz a zenei szektor szabályozói környezetének alakításában.

A Magyar Zenei Tanács közleménye:

„A Magyar Zenei Tanács elnöksége üdvözli Csák János miniszter döntését, hogy visszavonja a Zeneakadémia rektori pályázatát. Bízunk abban, hogy az új pályázat már a zeneművészet egyetlen területét sem fogja diszkriminálni – ez nemcsak az európai gyakorlatban lenne példátlan, de egyértelműen károsan hatna az új rektor egyetemen belüli elfogadottságára is.

PostPin It!

Pénteki kultúrrandi Drahos Evelin énekes-színésznővel

Közzétette szerző

Gyerekkori álmaid közt az állatorvosi és a zongoraművészi pálya is szerepelt. Most mégis az énekes-színészi karriereden dolgozol. Miért?

Édesanyám vitt el a zeneiskolába, és bár én zongorázni szerettem volna, ő fuvolára íratott be. Sokáig nem mertem felvállalni, hogy énekes-színész szeretnék lenni, de a Váci Bartók–Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium utolsó évében a fuvola mellé már felvettem az ének szakot is. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen – az oratórium és daléneklés után – az ének művésztanár master képzést végzem, de terveim között szerepel a doktori cím elnyerése is.

Melyik mestered tette rád a legnagyobb hatást?

PostPin It!

Tár – kritika

Közzétette szerző

Határozottan ráfogsz a karmesteri pálcára. Előtted a teljes szimfonikus zenekar, akikkel már fél éve minden áldott nap erre a koncertre próbáltok. A kottád széljegyzetei emlékeztetnek az összes olyan fogásra, amitől ez a Te műved. A következő órákban a közönséget a kreatív döntéseid mágikus hatása alá fogod vonni. Te vagy Lydia Tár, a Művész. És nincs az a közönségben megcsörrenő telefon, ami az alkotásod útjába állna. Vagy mégis?

PostPin It!