Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: klasszikus zene

A Chopin-útlevél zongorát fejlesztő magyar tulajdonosa

Közzétette szerző

Zenész családban született Vácon: apja, Bogányi Tibor a váci Harmónia Kórus alapítója és vezetője, feleségével együtt zenetanár volt. Testvérei szintén nemzetközi hírű muzsikusok: Bernadett fuvolaművész, Tibor karmester és csellóművész, Bence fagottművész. A család évekig élt Finnországban, amelyet a testvérek második otthonuknak tekintenek.

Bogányi Gergely négyéves korában kezdett zongorázni a váci zeneiskolában, hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek, amelyet három évvel később meg is nyert. Tízéves korától a Zeneakadémia különleges tehetségeknek fenntartott osztályában tanulhatott. Az itt folytatott tanulmányai mellett a helsinki Sibelius Akadémián Matti Raekallioo, az itt kapott ösztöndíjjal az amerikai Indiana Egyetemen Sebők György növendéke is volt, mesterkurzusokon vett részt többek között Rados Ferenc, Murray Perahia és Schiff András vezetésével. A pianisták közül elsősorban a francia Alfred Cortot, az orosz Szergej Rahmanyinov és Bartók Béla felvételei gyakoroltak rá nagy hatást.

A zenei közéletbe 1996-ban robbant be, amikor megnyerte a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt. Három évvel később különleges vállalkozással hívta fel magára a figyelmet: nem mindennapi technikai tudásról és állóképességről tanúságot téve szünet nélkül játszotta el Liszt Ferenc rendkívül nehéz Transzcendens etűdjeit. Tíz évvel később a Müpa hangversenytermében előadásában ismét egy este alatt hangzottak el Liszt Transzcendens etűdjei, a kritika szerint ekkorra az ifjonti erőpróba túlzásait a művészi érettség váltotta fel. 2001-ben egyéves koncertturné keretében játszotta el Chopin összes zongoraművét, majd erre vállalkozott Mexikóban és az Egyesült Államokban is, a 2010-es nemzetközi Chopin-évben pedig két nap alatt tíz koncerten a lengyel zeneszerző összes szólózongorára írt művét megszólaltatta.

PostPin It!

A kosárpályáról az Operaház színpadára

Közzétette szerző

Budapesten született 1948-ban. Családjával sokat énekeltek otthon, tehetségét látva szülei terelték a zene felé. 1955-től öt éven keresztül a Magyar Rádió Gyermekkarában énekelt, tizenkét évig hegedülni is tanult. Kamaszkorában mégis hátat fordított a pályának, versenyszerűen kosárlabdázott, még az NB I-ben is játszott, 1967 és 1977 között esztergályosként dolgozott. Az operajátszás felé Wagner iránti rajongása és Bánk bán szerepe vonzotta, az énekléssel komolyabban külső unszolásra kezdett el foglalkozni. 1976 és 1979 között magánúton képezte magát Kaposy Margit irányításával, 1977-től a Magyar Rádió és Televízió énekkarának tenoristája volt. Az Operaház társulatához 1979 januárjától Mihály András igazgató azonnal szerződtette előéneklése után, az intézménynek 1999 óta örökös tagja, 2008-tól mesterművésze.

Az Operaház színpadán Puccini Bohéméletében, Parpignol szerepében debütált, és már 1979 őszén főszerepet kapott, Hunyadi László volt Erkel Ferenc operájában. A kis szerepeket sem becsülte le: „jók egy kezdőnek, mert megtanul koncentrálni. Nagyon oda kell figyelni, mert a kis szerepet csak elrontani lehet – szokták mondani. Csak egyszer vagy kétszer kell megszólalni, de ha az nincs a helyén, baj van” – mondta egy interjúban. Pályája elején énekelte A végzet hatalmában Alvarót, Don Josét Bizet Carmenjében, A varázsfuvola Taminóját, Puccini Turandotjában Marton Éva partnereként Kalafot. Két kortárs magyar opera ősbemutatójának is főszereplője lehetett: 1985-ben Bozay Attila Csongor és Tündéjében Csongort, két év múlva Szokolay Sándor Ecce homo című operájában Manoliosz hegyi pásztor szerepét alakította. Amikor 1989-ben az Erkel Színház felújította Respighi A láng című operáját, a műben ő volt Donello.

Molnár András Richard Wagner Parsifal című operájában 1983-ban. Fotó forrása: OPERA Archívuma

PostPin It!

A magyar zenekari kultúra értelmezhetetlen a Pannon Filharmonikusok nélkül

Közzétette szerző

Húsz évvel ezelőtti megalakulásukkor a vezetésben és a közösség értelmezésében is a magyar szimfonikus zenekari hagyománytól eltérő utat választottak. Honnan, milyen alapokról indultak, és hova jutottak mára?

Tudatosan, de valóban szokatlan útra léptünk, és húsz év elteltével sem számít mainstreamnek az a modell, amit a Pannon Filharmonikusok képviselnek. A bázist ehhez az a zenekari kultúra jelentette, amelyet egészen közelről, a zenészi és a menedzsment oldalról is megismerhettem a bécsi zeneakadémiai tanulmányaimnak köszönhetően. Mintaként szolgált az ott tapasztalt nagyon koherens, a szó legtágabb értelmében vett zenekari kultúra, és ezt a know how-t igyekeztünk strukturálisan és részleteiben is megérteni és adaptálni a Pannon Filharmonikusok működésére két évtizeddel ezelőtt, remélve ettől az itthon újdonságnak számító felépítéstől, hogy dinamikus fejlődést tesz lehetővé, és olyan eredményeket hoz, mint amilyet a számunkra referenciaként tekintett zenekarok mutatnak fel. Az idő, úgy gondolom, bennünket igazolt.

Milyen alapkérdéseket kellett tisztázni ehhez?

PostPin It!

Egy zeneszerző, aki mindennap komponált

Közzétette szerző

A délkelet-lengyelországi Debicában látta meg a napvilágot, apja jogász és lelkes amatőr hegedűs volt, aki korán megismertette gyermekét hangszerével. Kisgyermekként zongoraleckéket is vett, de arra készült, hogy nagyapja nyomdokába lépve festő lesz. Érettségi után egyidejűleg kezdett filozófiai, művészettörténeti és irodalomtörténeti tanulmányokat, végül a krakkói zeneművészeti főiskolán zeneszerzésből diplomázott. Két évvel később, 1959-ben egy zenei verseny legértékesebb díjait az ő különböző álnevek alatt írt három műve nyerte el, s már fiatalon a zenei avantgárd egyik vezére lett.

Korai műveibe, amelyek Webern, Boulez és Sztravinszkij hatását tükrözik, különleges hangzásokat (zörejeket, zajokat) is belekomponált. A nemzetközi ismertséget a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyászének hozta meg számára 1959-ben. Az 1960-ban komponált Anaklasis című művét a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából született Lukács-passió (1963–1966) követte, utóbbi nemcsak újszerűsége, hanem a kommunista országban szokatlan vallásos témaválasztása miatt is feltűnést keltett. Az oratóriumban a kísérletezés mellett barokkos formákat és hagyományos harmóniákat is alkalmazott, egyik alapmotívuma a B-A-C-H hangsor volt. 1967-ben írta Dies Irae (Auschwitz oratórium) című kórusművét.

1974-ben született a vallásos tárgyú Magnificat, II. János Pál pápának ajánlotta Te Deumját, majd később Benedictus című művét is. 2001-ben komponálta Concerto grossója a zenetörténet első három csellóra írt versenyműve. Több operát írt (A louduni ördögök, Az elveszett paradicsom, A fekete álarc, Übü király). A háromezer éves Jeruzsálem „születésnapjára” írt Jeruzsálem hét kapuja című monumentális kórusszimfóniájához egy tubafonnak nevezett hangszert is feltalált. Ezt a művét sokan Mahler híres, Ezrek szimfóniája néven ismert monumentális VIII. szimfóniájához hasonlítják, ő maga ezzel nem értett egyet. Korea című szimfóniája a távol-keleti ország japán uralom alóli felszabadulásának 50. évfordulójára, a Lengyel Rekviem a Szolidaritás felkérésére, az 1970-es gdanski sortűz áldozatainak emlékére született.

PostPin It!

Kesselyák Gergely váltja vezető karmesterként Bogányi Tibort a Pannon Filharmonikusoknál

Közzétette szerző

Bogányi 12 évig dolgozott a társulat szakmai fejlesztésén. A kiváló dirigensnek köszönhető, hogy a Pannon Filharmonikusok a kamarazenélés finom összhangját szimfonikus szintre emelte, amelynek hallható eredményei a zenekar közönségvonzását és nemzetközi elismertségét is jelentősen növelték.

Az összetett művészeti portfóliójú, 130 fős társulat rugalmasságának növelésére az operajátszás és a szimfonikus zene kelet-közép-európai irodalma felé mozdul el. A nagy előadói apparátust igénylő művek bemutatására alkalmas Kodály Központ rezidens együttese filharmonikus zenekarként az opera és a nagy létszámú zenekari játék összművészeti előadásában rejlő minőségi fejlődésben bízva szerződteti 2024. január elsejével új vezető karmesterét, Kesselyák Gergelyt. Bogányi Tibor állandó vendégkarmesterként folytatja a közösen megkezdett zenekarépítő munkát.

A Pannon Filharmonikusok a nyugat-európai nagyzenekarok mintájára újult meg az elmúlt két évtizedben, amióta ezt a nevet felvette. Húsz év alatt Pécs és ezzel együtt a hazai nagyzenekari élet radikálisan megváltozott: a világszínvonalú akusztikájú és atmoszférájú Kodály Központ és a benne rezidensként helyt álló Pannon Filharmonikusok az ország kiemelkedő művészeti márkája lett. Az együttes országos hatáskörű jelenléte a magyar zenei életben egyedi, ugyanakkor mind zeneileg, mind működésében a nemzetközi standardok szerint is kiváló minőséget képvisel.

PostPin It!

Miért viselnek feketét a klasszikus zenészek?

Közzétette szerző

Maddy Shaw Roberts a Classic Fm-en utánajárt, miért visel mindenki tetőtől talpig feketét a színpadon egy klasszikus zenei koncerten.

A 18. század elején a zenészek nemesi családoknak játszottak házi zenészként, és hasonlóan a háztartás többi alkalmazottjához, egyenruhát viseltek, amely többnyire szmoking és csokornyakkendő volt.

Ekkoriban természetesen csak férfiak alkothatták a zenekart, később, a 20. század közepén a nők is csatlakozhattak hozzájuk. Az öltözetük színe és stílusa pedig követte a férfiakét, fekete ruhában, vagy fekete szoknyában és fehér ingben léphettek színpadra.

PostPin It!

„Ez szórakoztató irodalom, a strandon kell olvasni” – Bősze Ádám az új könyvéről

Közzétette szerző

Törvényszerű, hogy a zeneszerzők, alkotók szerelmi élete izgalmas, könyvbe kívánkozik? Vagy legtöbbször éppen annyira érdekes, akár egy könyvelőé?

Szerintem a zeneszerzők szerelmi élete pont olyan unalmas vagy érdekes, mint egy könyvelőé. Nem hiszem, hogy túlságosan különbözne az „átlagemberek” szerelmi életétől. Úgy képzelem, hogy kinek milyen a szerelmi élete, az inkább személyiség, mintsem foglalkozás kérdése. Azért lábjegyzetként hozzáteszem, hogy minden valószínűség szerint, akik reflektorfényben élik az életüket, vagy akár csak azzal kell számoljanak, hogy az utcán felismerik őket – és a könyvben szereplő zeneszerzők között sok ilyen volt –, azok másképp reagálnak a magánéleti közeledésekre is, és gyakran ki vannak téve annak, hogy határozott választ adjanak intimebb kérdésekre. Egyszerűen arról van szó, hogy a híres emberek bulvártémái érdekesebbek az átlagemberek bulvártémáinál. Ezért született erről a könyv.

Hogy azt mondod, bulvár, az nem becsmérlése egy kicsit a könyvnek?

PostPin It!

Neves szólistákkal és új sorozattal készül az Anima Musicae Kamarazenekar az idei évadra

Közzétette szerző

Az Anima Musicae Kamarazenekar mára Magyarország meghatározó együttesévé vált. Karmester nélküli zenekarként működésük a legmagasabb fokú kamarazenén alapul, amelyet művészeti vezetőjük, G. Horváth László hegedűművész fog össze. Az együttes 2010-es megalakulása óta több nemzetközi verseny (SCL Fesztivál – Bécs, Musikverein, kiemelt 1. díj, T. I. M. Competition, Párizs, 3. díj) és hazai díj (Artisjus-díj, Junior Prima díj, Nemzeti Ifjúsági Zenekar 2018–2020 cím) kitüntetettjeként Budapest és Európa rangos helyszíneinek állandó szereplője. Az együttes visszatérő vendége a legnevesebb koncerttermeknek, mint a Zeneakadémia, a bécsi Musikverein, a berlini Philharmonie, a lipcsei Gewandhaus, és olyan rangos fesztiváloknak, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Nomus Fesztivál, a Fesztivál Akadémia Budapest, az Ars Sacra Fesztivál, a belgrádi Guitar Art Festival vagy a bilbaói Musika Festival. Neves szólistákkal ápol baráti kapcsolatot, akik mindig szívesen játszanak együtt az együttessel. Visszatérő partnereik Balázs János, Baráti Kristóf, Bogányi Gergely, David Grimal, Giovanni Guzzo, Kelemen Barnabás, Alexander Sitkovetsky és Kirill Troussov. 

Az Anima Musicae missziójának tekinti az ifjúság zenei nevelését. Ebben az évadban a Filharmónia Magyarországgal közös szervezésben, valamint a Lázár Ervin Program keretében több mint 50 különböző településen adnak elő élő klasszikus zenei műsort iskolákban és művelődési házakban. Ugyanilyen küldetéstudattal szolgálja a kortárs zene ügyét. Koncertjeiken rendszeresen hangzanak el új, a zenekarnak ajánlott kortárs művek, valamint hazai bemutatók. Céljuk a kortárs zene felé irányuló nyitottság és befogadás megragadása.

Az új évadban is neves szólistákkal lepi meg a kamarazenekar a hazai közönséget. Köztük lesz a világ egyik legismertebb trombitaművésze, Szergej Nakarjakov és az ígéretes portugál zongoraművész, Raúl da Costa, Perényi Miklós csellóművész, valamint  Baráth Emőke énekművész, de fellépnek a zenekarral Bánfalvi Béla, Koppándi Jenő, és Kalló Zsolt hegedűművész-koncertmesterek.

PostPin It!

100 koncert 100 helyszínen a 100 éves Nemzeti Filharmonikusoktól

Közzétette szerző

A 2023-as év különleges időszak a Nemzeti Filharmonikus Zenekar életében, hiszen idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Az egy évszázados múlt különleges ünneplést kíván, amit szerettek volna mindenkivel megosztani. Így született meg az ötlet, miszerint a filharmonikus zenekar rendkívüli koncertsorozattal lepi meg közönségét az ország számos pontján. Pontosan száz helyszínen száz koncertet adnak ingyenesen a zenekar művészei. Az évforduló jó alkalom arra, hogy ne csak a zenekar múltját ünnepeljék, hanem az élő zene erejét és szépségét is.

Ez a koncertsorozat azért is rendkívüli, mert egy filharmonikus zenekar létszámának köszönhetően nem tud mindenhová eljutni, különösképpen nem kisebb településekre. A budapestiek számára könnyen megközelíthetők a nagyobb koncerthelyszínek, a Vigadó, a Müpa vagy a Zeneakadémia, vidéken azonban korlátozottak a lehetőségek egy közel 100 tagú zenekar befogadására. Annak érdekében, hogy a zene öröme és szépsége eljusson a kisebb településekre is, több kis kamaraegyüttesre osztották az együttest.

A jubileumi kamarakoncert-sorozat szeptember végi helyszínei között találjuk többek között Edelényt, Miskolcot, valamint Eger és Makó városát. Az októberi helyszínek között szerepel  Balatonfüred, Sárvár, Veszprém, Pécs, Keszthely és Tata. De olyan kisebb településeken is fellép a zenekar, mint Pély, Apc, Aszófő vagy Bácsborsod. November hónapban két bencés apátság is helyszínt biztosít arra, hogy felcsendüljenek Csajkovszkij, Mozart, Vivaldi, Haydn vagy Johann Strauss művei.

PostPin It!

Berlinben élő moldáv hegedűs nyerte az idei Bartók Világversenyt, Kelemen Gáspár különdíjas

Közzétette szerző

A testület két különdíjat is odaítélt. A verseny repertoárján szereplő, a tavalyi zeneszerző fordulóban díjazott kortárs művek legjobb előadásáért járó, 2000 eurós elismerést is Lilia Pocitari vehette át a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile tolmácsolásáért, míg a legjobb Bartók-interpretációért járó, szintén 2000 eurós kitüntetést Kelemen Gáspár kapta.

A verseny partnereinek felajánlásai révén számos további különdíj is gazdára talált. A három dobogós közül Lilia Pocitari fellépési lehetőséget kapott a Budafoki Dohnányi Zenekartól, a Concerto Budapesttől és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától a 2024–2025-ös szezonban, illetve a Magyar Állami Operaháztól is, Szeki Tomotaka a Pannon Filharmonikusok meghívását és Fidelio Fortissimo médiacsomagját nyerte el, míg Maya Alexandra Kasprzak a Magyar Zene Háza és a Müpa koncertmeghívását vehette át. A további döntősök közül Lorenz Karls a Bartók Emlékház és a Zeneakadémia kamarahangversenyre szóló felkérését kapta, Kelemen Gáspár pedig a Bartók Rádió, a Magyar Zene Háza, a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Zemplén Fesztivál meghívását, valamint a Papageno médiacsomagját.

A Zeneakadémia Nagytermében szombaton megtartott döntőkben Sibelius, Beethoven, Brahms, illetve Csajkovszkij egy-egy versenyművét játszották a továbbjutottak Kovács János vezényletével, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével. A világszerte elismert tagokból álló nemzetközi zsűri tagjai, valamint a különdíjakat felajánló partnerek ezt követően határoztak a díjakról, amelyeket a másnapi gálakoncerten hirdettek ki és adtak át.

PostPin It!

Kelemen Gáspár döntős a Bartók Világversenyen

Közzétette szerző

Az elődöntőből továbbjutó 12 középdöntős közül a rangos nemzetközi zsűri szavazatai alapján a két nagyzenekari döntőben a svéd-osztrák Lorenz Karls, a német-lengyel-japán Maya Alexandra Kasprzak, a magyar Kelemen Gáspár, a cseh Krystof Kohout, a moldáv Lilia Pocitari és a japán Szeki Tomotaka állhat pódiumra. A versenyzők választhatnak, hogy Bartók 1. vagy 2., Mendelssohn e-moll, Beethoven, Brahms és Csajkovszkij D-dúr, illetve Sibelius d-moll hegedűversenye közül melyiket adják elő. A díjazottak névsora a vasárnapi gálaesten derül majd ki, amelyen a helyezettek ismét megmutatják tudásukat. Mindkét napon a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséri a szólistákat Kovács János vezényletével.

A szombaton 15 órakor és 19 órakor kezdődő döntőkre, valamint a másnapi díjkiosztó gálára még kaphatók belépőjegyek, a fellépők műsora pedig a verseny, illetve a Zeneakadémia honlapján is megtekinthető.

Az elő- és középdöntő kötelező repertoárjában Bartók és Bach legfontosabb hegedűre írt darabjai szerepelnek, valamint választhatóként mások mellett Paganini, Ravel, Saint-Saëns, Schubert, Mozart, Beethoven, Csajkovszkij, Prokofjev, Brahms, Debussy, Lutoslawski és Stravinsky alkotásai. Ezeken felül a megmérettetés tavalyi zeneszerzés versenyének első és második helyezett művei közül kellett a versenyzőknek eljátszaniuk egyet. Ezek a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile, illetve Thomas Kornél műve, a Fun-tasto: Reflexió és Életöröm. 

PostPin It!

Ötvenedik évadára készül a Savaria Szimfonikus Zenekar

Közzétette szerző

A 2023/2024-es szezon különleges a zenekar életében: 50 évvel ezelőtt, 1974-ben vált az akkor még Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hivatásos zenekarrá Petró János fő-zeneigazgató vezetésével. A Savaria Szimfonikus Zenekar hamar országosan jegyzett együttessé vált. Az idei, jubileumi évad az alapító karnagy szellemiségére, hitvallására épül, koncepciója előtt tisztelegve és visszatekintve az elmúlt évtizedekre.

A petrói szellemiség fontos pontja a kortárs zene támogatása és bemutatása, valamint az emberi hangok tisztelete, az emberi hang és a zenekar kapcsolatának kezelése. Nagyon sok oratóriumot és operát, valamint hasonló típusú művet játszott vele a zenekar., ez a hagyomány is folytatódik, több hangversenyen is énekkar színesíti a zenei képet.

Az évadban a múltidézés jegyében olyan karmesterekkel is találkozhat a közönség, akiknek korábban köze volt a Savaria Szimfonikus Zenekarhoz. A sorozatban Vajda Gergely vezető karmester vezényel a legtöbbször, de meghívást kaptak az idei szezonra volt dirigensek is, köztük Madaras Gergely, Kocsár Balázs, Izaki Masahiro és Robert Houlihan, mellettük Kovács János és Hamar Zsolt is érkezik a zenekarhoz.

PostPin It!

Várjon Dénes és Antje Weithaas új Beethoven-felvétele megkapta a Német Lemezkritikusok Díját

Közzétette szerző

Németország, Ausztria és Svájc 160 vezető zenetörténésze, újságirója és kritikusa negyedévenként ítéli oda a Német Lemezkritikusok Díját (Deutscher Schallplattenpreis). Az augusztus 15-én közzétett kommüniké szerint a magyar zongora- és a német hegedűművész lemeze, amely a CAvi-music kiadónál jelent meg, bizonyult a legjobbnak a kamarazenei felvételek között.

A zsűri indoklásában többek között igy méltatta a lemezt: „Szükség van a Beethoven hegedűszonáták újabb összfelvételére? Antje Weithaas és Várjon Dénes egyértelműen bizonyítják: feltétlen! Beethoven a legszebb teljességében jelenik itt meg. Forradalmi, érzelmes, újító. De ennél több is: hegedű és zongora lenyűgöző magától értetődőséggel találnak egymásra, a darabok megannyi nehézsége mintha nem is létezne. Idáig alig ismert szuverenitással kapcsolódik a technikai tökéletesség boldogító zeneiséggel és átütő erővel. Ezek a felvételek a lehető legmagasabbra teszik a lécet.”

A felvételt korábban szuperlatívuszokkal sem takarékoskodva méltatta a France Musique kiritikusa, múlt hónapban pedig a BBC Music Magazine választotta a hónap lemezének.

PostPin It!

„Karmesternek lenni annyit tesz, mint a saját egyéniségünk legjavát nyújtva kifejteni azt, ami a partitúrában van” – Lamberto Gardellire emlékezünk

Közzétette szerző

1915. november 8-án született Velencében. Ötéves korában látta Verdi A trubadúr című operáját, s ettől kezdve csak a zene érdekelte. Nyolcévesen már zongoristaként szerepelt, zeneszerzés-tanulmányait Pesaróban, majd a római Santa Cecilia Akadémián folytatta. Pályafutása elején fellépett koncertzongoristaként, de zenekarban is játszott, volt nagybőgős, üstdobos, hegedűs, két operát is írt. Még nem volt harmincéves, amikor a római operaházban Tullio Serafin karmester mellett lett korrepetitor, megismerkedett a zeneszerző Pietro Mascagnival is. Szavai szerint Serafin mellett Wilhelm Furtwängler dirigálása volt számára meghatározó.

Karmesterként 1944-ben Rómában Verdi Traviata című operájával debütált. 1946 és 1955 között a stockholmi királyi opera karmestere volt, megkapta a svéd állampolgárságot is, majd öt éven át a dán rádió szimfonikus zenekarának első dirigenseként működött. Vendégkarmesterként dolgozott a berlini Staatsoperban, a New York-i Carnegie Hallban és a Metropolitanben, a londoni Covent Gardenben, a berni Stadttheater együttesének első zenei vezetője volt. Nagy sikerrel lépett fel a híres Glyndebourne-i Fesztiválon Verdi Macbeth című operájával a Londoni Filharmonikusok élén, majd Donizetti Boleyn Annájával – a milánói Scalában viszont soha nem állt a karmesteri pulpituson.

Egisto Tango és Sergio Failoni után a harmadik olasz karmesterként hosszú ideig volt jelen a magyar zenei életben. A budapesti Operaházhoz Failoni felesége közvetítésével került,

PostPin It!

Ligeti, Kurtág, Bartók és Brahms remekműveivel indul a Kaposfest

Közzétette szerző

A Baráti Kristóf hegedűművész és Várdai István csellóművész művészeti vezetésével működő fesztivál idén is a nemzetközi és hazai zenei élet legnépszerűbb művészeit fogadja.A fesztiválon fellép mások mellett Bruno Philippe csellóvirtuóz, Leticia Moreno hegedűművész, Pablo Barragán klarinétművész, Enrico Pace zongoraművész, Karl-Heinz Schütz, a Bécsi Filharmonikusok szólófuvolása, Pusker Júlia hegedűművész, Szűcs Máté, a genfi Zeneakadémia brácsaprofesszora, Würtz Klára és Magyar Valentin zongoraművészek, Kokas Dóra csellista, Maxim Rysanov brácsaművész és karmester, valamint Alexandra Conunova hegedűművész és Denis Kozukhin zongorista.     

A fesztiválon közreműködik a Liszt Ferenc Kamarazenekar, amely fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából egész estés koncertet ad. Színpadra lép továbbá Sárközy Lajos és zenekara is. A négy nap alatt Ligeti György, Benjamin Britten és Johannes Brahms évfordulójára emlékezve a komponisták egy-egy emblematikus darabja csendül fel.     

Kaposvár várossá nyilvánításának 150. évfordulójának alkalmából a közönséget ingyenes könnyűzenei esemény várja augusztus 14-én a Kossuth téren. A Budapest Jazz Orchestra és vendégei koncertjének műsora kizárólag a Kaposfesten hallható.

PostPin It!

10+5 nyáresti koncert és zenei fesztivál júniusra és júliusra

Közzétette szerző

Tíz koncert júniusra és júliusra, szabadtérre és koncerterembe, fiatalokkal és világsztárokkal

Bartók és Ligeti kamaraművei

június 17. Bartók Emlékház (Budapest)

PostPin It!

Megalakult a Magyar Muzsikusok Szövetsége

Közzétette szerző

21 alapító tagja van a Fővárosi Bíróság által hivatalosan is bejegyzett Magyar Muzsikusok Szövetségének, köztük olyan jeles művészek, mint Eötvös Péter, Vásáry Tamás, Takács-Nagy Gábor vagy Várdai István.  

Az alapító okirat szerint az alapítók egyetértenek abban, hogy a magyar zenei élet kivételes értéket képvisel, amely Kodály Zoltán által megalkotott zenepedagógián, a Weiner Leó tanítása által kialakult kamarazenei hagyományon, a gazdag magyar kóruskultúrán, a világszínvonalon alkotó magyar zeneszerzők, előadók és zenekarok tevékenységén alapul. 

Ezen értékek megőrzése és továbbfejlesztése közös nemzeti érdek, mert kivételes hatékonysággal járulnak hozzá Magyarország kultúrájának, kulturáltságának fejlesztéséhez, az ország nemzetközi ismertségéhez, jó híréhez, vonzerejéhez és ezáltal hatalmas hasznot hoznak az egész társadalomnak. Ebből az alapvetésből kiindulva a Szövetség célja elsősorban a klasszikus zene társadalmi elfogadottságának emelése, a magyar zene értékeinek megőrzése és fejlesztése, egy átfogó stratégia megalkotása e célok elérése érdekében.

PostPin It!

Örmény gyökerek és változatos zenei megoldások – Aram Hacsaturján

Közzétette szerző

Szegény örmény családban, egy könyvkötő fiaként jött a világra Tiflisz (ma: Tbiliszi) közelében. Már kisgyermekként lenyűgözték az örmény, grúz és azeri népdalok, de 19 éves koráig kottát olvasni sem tudott, az iskolai zenekarban tubán játszott és autodidaktaként tanult zongorázni. Formális zenei képzése csak 19 éves korában kezdődött a moszkvai konzervatórium cselló szakán, miközben biológiai, matematikai és fizikai tanulmányokat is folytatott, és ekkoriban még törte az orosz nyelvet. A Beethoven és Rachmaninov zenéje iránt lelkesedő fiatalember 1929-ben zeneszerző szakra iratkozott át, első komolyabb kompozíciója hegedűre és zongorára írt tánca volt.

A harmincévesen, Csajkovszkij, Rachmaninov és Szkrjabin nyomdokában aranyéremmel diplomázó Hacsaturján nevét Első szimfóniája tette ismertté, amelyet 1934-ben az örmény szovjetköztársaság megalakulásának tizedik évfordulójára komponált. Ekkor már barátjának tudhatta Gorkijt is.

Nemzetközi hírnevet zongoraversenyével ért el 1937-ben, ezt három évvel később David Ojsztrah számára írott Hegedűversenye követte, a zenemű ezután szinte soha nem hiányzott a neves művész repertoárjáról.

PostPin It!

Budapesten találkoznak Európa zenei szakemberei

Közzétette szerző

A Bach 2 Future konferencia 2019 óta minden évben izgalmas témákkal csábítja Budapestre a klasszikus zene jövőjét kutató szakembereket. A rendezvény idén három nemzetközi szervezettel – International Classical Music Awards, International Music + Media Centre, Kreatív Európa – együttműködésben az online közvetítések lehetőségeit, a nyomtatott és online magazinokat, klasszikus zenei rádiókat érintő átalakulásokat és az európai zenei hálózatokat állítja középpontba június 6–7-én a Müpa előadótermében. A részletes program és regisztráció elérhető a konferencia honlapján.

Az enCORE Accelerando fiatal klasszikus zenei menedzsereknek szóló workshop a Zeneakadémián lesz június 4–5-én, szervezője pedig a világ legnagyobb ifjúsági zenei szervezete, a 60 országban aktív Jeunesses Musicales International. A rendezvény Berlin és Varsó után Budapesten talált otthonra, a tíz országból érkező fiatalok két napon át öt szakember segítségével készülnek fel azokra a prezentációkra, amelyet a Bach 2 Future konferencia közönsége előtt tartanak meg.

A European Forum on Music (EFM) a zenei szakma legfontosabb európai rendezvénye: az Európai Zenei Tanács (EMC) ernyőszervezetként nemcsak a tagországok zenei tanácsait tömöríti, de az egyes részterületeket – köztük fesztiválok, zenekarok, rádiók, zeneiskolák – képviselő nemzetközi szervezeteket is.

PostPin It!