Szörényi Szabolcs 1943. szeptember 26-án született Budapesten, polgári, „deklasszált” családjuk szerény körülmények közt élt. Festőművész-grafikus, tanár apja maga is hegedült, édesanyja viszont egyetlen hangot sem hallott Szabolcs és két évvel fiatalabb öccse, Levente muzsikálásából, mivel halláskárosult volt. A két fiú hegedülni tanult Levente keresztanyjától, Takács Alice-tól, az Operaház hegedűművészétől, de egyikük sem rajongott ezért a hangszerért.
A testvéreket a szülők 1956 szeptemberében beíratták a szobi állami fiúnevelő intézetbe, ahol bekerültek az intézet mandolinzenekarába. Szabolcs gitározott, majd basszusgitárra váltott, és maradt is ennél a hangszernél. Két év múlva Vácra került gimnáziumba, ahová Levente is követte, itt egy triót alakítottak. Az akusztikus hangszerekből házilag fabrikáltak elektromost, és Mediterrán nevű együttesükkel – amelyben a testvérek mellett Kőszegi Imre és Bajtala János is játszott – 1962-ben az országos Ki Mit Tud?-on az elődöntőig jutottak.
Érettségi után Szabolcs a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, de nem vették fel, ezért két évre ipari tanuló lett, elektroműszerészként végzett. Az egyetemre másodjára bejutott, de a közlekedésmérnöki helyett az általános mérnöki szakra, majd egy év múlva abbahagyta tanulmányait. 1964 nyarán a siófoki Matróz csárdában játszott egy zenekarban napi száz forintért, ami akkor nem kis pénz volt.