Best WordPress Hosting
 

A 999-es szoba – kritika

1981-ben Wim Wenders elkészítette a 666-os szoba című 45 perces dokuját, melyben kollégáit (Spielberg, Godard, Antonioni, Fassbinder) kérdezte a film/mozi jövőjéről. Eltelt 40 év és Lubna Playoust úgy érezte ismét érdemes feltenni a kérdést, csak a 999-es szobában. A mostani válaszadók: Paolo Sorrentino, Baz Luhrmannn, Ruben Östlund, Davi Cronenberg, Joachim Trier, Asghar Farhadi…

Mi lesz veled, mozi? – A 999-es szoba premier előtti vetítésén jártunk

Pazar az ötlet, és méltóságteljes a tisztelgés az előd előtt, nem mellesleg fontos kérdések gyűjtőmezejét jelenti a szűk másfél óra. A rövid, a filmet – vagy inkább felidéző és újraíró eseményt? – kontextusba helyező bevezető után egy cannes-i szállodaszobában találjuk magunkat, ahonnan nem is mozdulunk a mozi végéig. A fesztiválon részt vevő rendezők külön-külön, néhány percre magukra maradnak a kis helyiségben, társaságuk mindössze egy kérdésekkel teli papír. A mozi halott? A filmnyelv végérvényesen eróziónak indult? A digitalizációnak köszönhetően kisiklott egy több évtizedes fejlődési folyamat? Többek között David Cronenberg, Joachim Trier, Baz Luhrmann, Ruben Östlund, Paolo Sorrentino és Alice Rohrwacher keresi a válaszokat.

A helyszín változatlansága és kis mérete természetszerűen korlátozza a megszólalok mozgásterét, de mivel a mozi alapvetően a beszélő fejes dokumentumfilm-hagyományt követi, nincs is szükség többre. A műfaj e vonulatában hatványozottan benne rejlik az unalom kockázata, azonban a rendező-szereplők kreatív szabadságukkal egy helyben ülve is – néha a rendelkezésükre álló térben mozogva – belakják a szobát. Az érdeklődés fenntartásához nyilvánvalóan hozzájárul a vadul aktuális és széles réteget izgató téma, illetve a változatos vélemények szóródása.

Az egyértelműen pesszimista, borúlátó vízióktól – talán az elsőként megkérdezett Wenders képviseli ezt a legmarkánsabban, aki arról beszél, hogy a mozi gyökerei a vásári komédiáig nyúlnak vissza, és jövője is erre halad – a derűs és bizakodó elképzelésekig a skála minden szintje megjelenik. A válságjelenségeket viszont a legtöbb alkotó érzékeli. Vissza-visszatér a digitális forradalom filmművészetre gyakorolt hatásának kérdése, amire szellemesen utal a szobában elhelyezett, streaming-szolgáltatókat és egy kattintással megtekinthető darabokat mutató tévéképernyő. Erős és veszélyes versenytársa akadt a hagyományos mozinak; a filmszínházakhoz kapcsolódó közösségi rituálé mindenképp kihalófélben van, de mi a helyzet a médium nyelvével?

Két test, egy lélek – kritika

David Cronenberg 1988-as klasszikusát idézi meg a cím, ám a modern feldolgozás alkotói gondoltak egy merészet és a főszereplők nemét megváltoztatták, de nem csak ebben nyújt újat a minisorozat. Rachel Weisz zsenálisan alakítja a szülészorvos ikerpárt, akik a gyerekvállalás intézményét alapjaiban akarják megváltoztatni. Mivel két teljesen eltérő személyiségről van szó, a reformtörekvéseik is különböznek és a kapcsolatukba belerondító barátnő visszafordíthatatlanul a pusztulás felé sodorja őket. Az Amazon Prime-on megtalálható sorozat embert próbáló, nehéz és véres darab. 

Rossz test – Két test, egy lélek

„Nem az eszköz rossz, hanem a test” – mondja Beverly Mantle a Két test, egy lélek című filmben (Dead Ringers, 1988), miután a maga tervezett bizarr orvosi eszközök egyikével sérüléseket okozott a páciensén. Az Amazon Prime új, azonos című minisorozata is hasonlóan gondolkodik, és lemészárolja alanyát. David Cronenberg mozifilmje Bari Wood és Jack Geasland Ikrek […]

The post Rossz test – Két test, egy lélek appeared first on Filmtekercs.hu.

David Cronenberg, a horror mestere

Cronenberg Torontóban született, apja újságíró és könyvesbolt-tulajdonos, anyja zongoratanárnő volt. Még kisgyermekként kezdett írogatni, emellett zenei tehetséget is elárult. Falta a sci-fiket, a képregényeket, a filmeket – később azt mondta, az első film, amit látott, a Disney-féle Bambi volt, és a kis őz anyjának halála megrémítette, egyben életre szóló hatást gyakorolt rá. Lenyűgözték a rovarok, megbabonázva figyelte, ahogy az imádkozó sáskák felfalják a szöcskéket, szavai szerint a vér és erőszak iránti vonzódása már ekkor magányossá tette. A Torontói Egyetem természettudományi karára iratkozott be, de egy év után angol nyelv és irodalomra váltott.

A filmek iránti érdeklődését egy évfolyamtársának rövidfilmje keltette fel.

A médium lehetőségeitől elbűvölve két 16 mm-es rövidfilm forgatása után után két társával, köztük a későbbi rendező-producer Ivan Reitmannal független filmcéget alapított. Az állami kulturális alaptól szerzett pénzből forgatta 1969-ben első játékfilmjét, a fekete-fehér Sztereót, majd egy évvel később a bizarr Crimes of the Future című sci-fit.

David Cronenberg testhorror-kísérlete

David Cronenberget sokáig a testhorror mestereként ünnepeltük, azonban bő két évtizedre elhagyta ezt a zsánert, hogy A jövő bűneiben visszatérjen…

A David Cronenberg testhorror-kísérlete bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.

A jövő bűnei (Crimes of the Future) 2022

Eredeti cím:Crimes of the FutureMűfaj:kanadai-görög-francia sci-fi dráma, horror,Rendező:David CronenbergZene:Howard ShoreJátékidő:107 percA film forgalmazója:ADS ServiceHazai mozi bemutató:2023. január 5.

A jövő bűnei film leírása

A nem is olyan távoli jövőben az emberiség megtanul alkalmazkodni szintetikus környezetéhez, a test megváltozik és a világ egy evolúció ugrás küszöbén áll. Az emberek képesek új szerveket növeszteni, bár ezek funkciója egyelőre nem világos. Saul Tenser híres performansz művész, aki magáévá tette ezt az új állapotot, társával, Caprice-cel együtt avantgárd előadásokon mutatja be szerveinek metamorfózisát.

Nincs többé hús, csak az új, idegen anyag – Crimes of the Future

A Cannes-i Filmfesztiválon tartott ősbemutatója után sokan ünnepelték a Crimes of the Future-t, mint David Cronenberg dicsőséges visszatérésest a testhorror műfajához. De ez csak féligazság, szigorúbban véve pedig szinte félrevezetés: tematikában az emberi mutáció kerül a középpontba, de a film teljesen más okból jelent nézői kihívást, mint régi klasszikusai.  Hogy legújabb filmje miért inkább csak […]

The post Nincs többé hús, csak az új, idegen anyag – Crimes of the Future appeared first on Filmtekercs.hu.

Bepillanthatunk David Cronenberg legújabb őrületébe – Crimes of the Future előzetes

A body horror egyik legfontosabb rendezőjének legújabb filmje, a Crimes of the Future című science-fiction-horror alkotás június 3-tól lesz megtekinthető, addig is itt az előzetes. David Cronenberg legújabb filmje Cannes-ban mutatkozik be. A rendező legújabb filmjével visszakacsint az első nagyjátékfilmjére, az 1999-es Existenz-re, mivel az is egy science-fiction – body horror volt. A Crimes of […]

The post Bepillanthatunk David Cronenberg legújabb őrületébe – Crimes of the Future előzetes appeared first on Filmtekercs.hu.

Visszatér a testhorrorhoz David Cronenberg – Crimes of the Future teaser előzetes

Viggo Mortensen, Léa Seydoux és Kristen Stewart a test mutálásával kísérletezik a Crimes of the Future-ben. David Cronenberg visszatér a testhorror műfajához, amely annak idején oly híressé (hírhedté) tette őt. A Crimes of the Future nyolc év kihagyás után az első nagyszabású filmje, a világpremierje pedig a cannes-i filmfesztiválon lesz. Az első kedvcsináló percekkel azután […]

The post Visszatér a testhorrorhoz David Cronenberg – Crimes of the Future teaser előzetes appeared first on Filmtekercs.hu.

Cannes 2022: Bejelentették a programot, Cronenberg, Reichardt és Kore-eda is versenyez

A legnagyobb sztárrendezők újdonságai mellett Cannes-ban játsszák többek közt Cristian Mungiu, Riley Keough és Ethan Coen filmjét, illetve Olivier Assayas ön-remake-jét, az Irma Vep sorozatverzióját. Idén tavasszal, május 17. és 28. között ismét személyesen kerül megrendezésre a Cannes-i Filmfesztivál. A hivatalos válogatást csütörtökön jelentette be Thierry Fremaux fesztiváligazgató és Pierre Lescure leköszönő elnök. Az idei […]

The post Cannes 2022: Bejelentették a programot, Cronenberg, Reichardt és Kore-eda is versenyez appeared first on Filmtekercs.hu.