Best WordPress Hosting
 

„Ez a világ mostantól létezik” – Interjú Hajdu Szabolccsal

Az Ernelláék Farkaséknál „folytatása”, a Kálmán-nap színházi előadásként született meg, most pedig filmként is láthatjuk a két egymást meglátogató, elidegenedett házaspár drámáját. Hajdu Szabolcs író-rendező-főszereplővel humorról, kimondhatatlan kérdésekről és pályája ezen szakaszának lezárásáról beszélgettünk. Sokat nevettünk a sajtóvetítésen, viszont egy idő után azt éreztem, lehet, hogy már inkább sírni kellene. Mi volt a szándékod, mikor […]

The post „Ez a világ mostantól létezik” – Interjú Hajdu Szabolccsal appeared first on Filmtekercs.hu.

Toldás és kötés

Hajdu Szabolcs filmre vitte lakásszínház-trilógiájának második darabját is, ami egyszerre nyomasztóan valóságos, keserűen bölcs, mégis hétköznapi és abszurd élethelyzeteken keresztül…

A Toldás és kötés bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.

Ha múlik, akkor fájnia kell – Kálmán-nap

Hajdu Szabolcs újabb párkapcsolati kamaradrámával folytatja az Ernelláék Farkaséknál-lal megkezdett trilógiáját. A Kálmán-nap ismét két középkorú házaspár elkendőzött, ki nem mondott feszültségeinek felszínre törését tárja elénk – nagy adag érzékeny emberismerettel, keserédes iróniával és pár kupica pálinkával tálalva. Könyvektől roskadozó polcok, nagy stószokban sorakozó DVD-k, egy díszes porceláncsésze-készlet, egy lomtalanításkor összeszedett vintage kanapé, és persze […]

The post Ha múlik, akkor fájnia kell – Kálmán-nap appeared first on Filmtekercs.hu.

Kálmán-nap – kritika

A Ernelláék Farkaséknál után itt a házassági trilógia középső része, amit az alkotók reményei szerint még az idén követni fog a harmadik, befejező. Színpadról került a filmvászonra ez is, így csak ritkán hagyja el a négy falat, de hát éppen ott, a négy fal között lehet a legjobban a másik fejéhez vágni a kevésbé kedves dolgokat. A Kálmán-nap úgy tud szórakoztató lenni, hogy közben minden képkockájában szembesíti a nézőt a saját gyengeségével és az élet hiábavalóságával.

Itt van Hajdu Szabolcs új filmje, a Kálmán-nap

Hajdu Szabolcs kapcsolati trilógiájának második darabjához, a Kálmán-naphoz a film forgalmazója, a Budapest Film új, hivatalos előzetest és plakátot készített. A Kálmán-nap mozielőzetesét Bouandel Doraya, a Robbit Creative trailer vágója, egyben az koncepció megálmodója így mutatja be: „Miközben mindenki csak mondja a magáét, és alig várja, hogy megkapja a megfelelő figyelmet és szeretetet, elfogy egy […]

The post Itt van Hajdu Szabolcs új filmje, a Kálmán-nap appeared first on Filmtekercs.hu.

Politikus meglövi, átlagember megszívja

A szlovákiai magyar rendező, Prikler Mátyás új filmmel jelentkezett Hatalom címmel, ami akár egy klasszikus krimi-thriller is lehetne, ám hiányzik…

A Politikus meglövi, átlagember megszívja bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.

Jön az Ernelláék Farkaséknál „folytatása”

Tallinn után hamarosan idehaza is látható Hajdu Szabolcs új filmje, a Kálmán-nap. A rendező kapcsolati trilógiájának második darabja  március 14-én a Budapest Film forgalmazásában kerül a hazai mozikba. Kálmán szerepében Hajdu Szabolcs látható, feleségét pedig Tóth Orsi alakítja.  Hajdu Szabolcs eredetileg három színdarabként létező kapcsolat trilógiájának első darabja, az Ernelláék Farkaséknál – melyet áprilistól újra […]

The post Jön az Ernelláék Farkaséknál „folytatása” appeared first on Filmtekercs.hu.

Kiterítenek úgyis

A Hatalom olyan, mint a címe: tőmondatokban fogalmaz, tárgyilagos, „nincs itt semmi nézni való” jellegű. Az ítéletet, mint A tanúban, már előre megírták. A felszín csendes, és hatalmas, befolyásolhatatlan gépezet dolgozik azon, hogy így is maradjon. Időnként, a titkosrendőrség épületének ebédlőjében már-már falanszterszerű világgal szembesülünk, ami arra utal, hogy a film lehetetlennek állítja alakjai bármiféle cselekvési szabadságát.

A jemeni helyzetre vonatkozó tudósítások nemrég világossá tették számomra, hogy a rend, az állami működés stabilitása, egy erőközpont megkérdőjelezhetetlen uralma már önmagában mekkora érték – szinte teljesen függetlenül a hatalmi ideológiától és a felül levők emberi minőségétől. Fontos ugyanis a hétköznapok nyugalma, biztonsága, kiszámíthatósága. A polgári keretek, amelyekben magabiztosan el tudjuk magunkat helyezni, az unalmas, bürokratikus hivatalok, amelyekhez ügyeinkkel-bajainkkal fordulhatunk, na és a szabályrendszer, amelyet nemzedékek sora alkotott meg, és csak ritkán, nagyon indokolt esetekben, mindenki számára kellő felkészülési időt hagyva változik.

Szeretek Szlovákiába időről időre átruccanni, például a fél évszázada (a Covid-időszakot kivéve) minden év októberében megrendezett Simon–Júda-napi vásárra, amelynek forgatagát járva megérezhetünk valamit az ősi intézmények egykedvű, mindent túlélő rendjéből. Ahogyan annak bölcsességéből is, hogy mennyire jelentéktelenek vagyunk a bennünket is magával sodró áradáshoz, történelmi folyamatokhoz képest. Szlovákia még nálunk is kisebb, és közép-európai lévén velünk jól összehasonlítható, sok hasonló problémával küzdő ország. Politikai életét a legutóbbi választás roppant hektikusnak mutatta, a 2018-as Kuciak-gyilkosság pedig a mélyben zajló folyamatok romlottságáról tanúskodott, amelyekben a politika is vastagon benne volt. Ez annak idején Fico távozásához vezetett, közelmúltbeli visszatérése viszont arról tanúskodik, hogy „az erős ember, aki rendet tesz” a zűrzavaros évek tapasztalatainak birtokában újra milliók számára vált odaát vonzó karakterré.

Pénteki kultúrrandi Hevér Dániel filmrendezővel

Decemberben debütált az első játékfilmed, amely idős férfi és kamasz lány különleges barátságáról szól. Milyen érzés volt egyben látni a többéves munkafolyamat eredményét?

Nagyon különleges élmény, főleg, mivel öt éven át dolgoztunk a Valami madarakon. Bennünk, alkotókban nyilván másképp csapódik le ez az egész, mint a nézőkben, akik csak egyben látják az eredményt. Nehéz tudomásul vennünk a hosszú időszak lezárultát. Valami, amin nagyon sokat dolgoztunk, elkészült, és kikerült a kezünk közül. Ez egészen olyan, mintha a gyereked engednéd el – annyi a különbség, hogy őt akkor is felhívhatod, ha elköltözött, a filmhez viszont már nem nyúlhatsz.

Mennyire sikerült ragaszkodnotok az eredeti koncepcióhoz?

Tíz magyar film, amit szeretni fogunk

Nyersanyag

Boross Martin február 15-én mozikba kerülő filmje az előzetese alapján nagyon életszagú: a magyar vidék nemegyszer nyomasztó viszonyait, kiszolgáltatottságát mutatja be. Kiskirály, mindent leuraló, mindenkit félelemben tartó polgármester által vezetett településen játszódik, ahová filmesek érkeznek szakkört indítani. Segíteni szeretnének, de felforgatják a stabil, bár igazságtalan rendet: anélkül, hogy ennek következményeivel igazán számolni tudnának, leleplezésre készülnek. A Nyersanyag azzal szembesít, hogy gyakran nincs jó döntés, és hogy csak akkor reális cél változásokat elérni, ha igazán ismerjük azokat, akikért tenni akarunk.

Most vagy soha!

Minden megy a terv szerint – Hatalom

A Hajdu Szabolcs főszereplésével készült Hatalom a politikai thriller eszközeivel beszél a hatalmi mechanizmus szenvtelen darálójáról és a politikai szükségszerűségek kegyetlenségéről. Itt, ahol élünk. Vadászbalesettel kezdődik a felvidéki Prikler Mátyás második nagyjátékfilmje, Hatalom. Az áldozat egy ártatlan helybéli hajtó, a tettes pedig… nos, előbb-utóbb kiderül, hogy egy túlságosan magas rangú valaki. Miközben a fiú családja […]

The post Minden megy a terv szerint – Hatalom appeared first on Filmtekercs.hu.

Több magyar látványtervezőt díjaztak a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon

A harmadik díjat Berlinale versenyprogramjában bemutatkozó Ingeborg Bachmann – Utazás a sivatagba című film látványtervezéséért ítélték oda Su Erdt látványtervezőnek. A látványos tudomány elnevezésű versenyprogram fődíját megosztva kapta a Dan Dinu Vad Románia (Wild Romania) című Románia természeti szépségeit bemutató filmje, valamint Volker Schlecht: A várakozás (The Waiting) című munkája érdemelte ki. A legjobb diákfilmért járó díjat Dóczé Péter Szülői útmutatás című filmje kapta. A díjakat a Szolnoki Galériában adták át.

Az európai nagyjátékfilmes versenyprogram zsűri tagjai Joseph Hodges, brit látványtervező, Gózon Francisco, magyar operatőr és Tóth Barnabás, filmrendező voltak.  A versenyprogram nyertese Jessica Hausner rendező Mia Wasikowska főszereplésével készült Club Zéró (Club Zero) című filmje. A film a fesztivál fődíját, a legjobb látványtervezésért járó vihette haza, amit a látványtervező,  Beck Rainford személyesen vett át Szolnokon. A cannes-i filmfesztivál egyik legmegosztóbb alkotását itthon a szolnoki fesztiválon láthatta először a közönség. A zsűri indoklása szerint a film fontos és aktuális társadalmi témákat érint, melyeket a látványra támaszkodva fejt ki. A díszletek gazdagságán és ridegségén keresztül bontakozik ki a főszereplők jellemrajza és viszonyrendszere. A Nemzeti Filmintézet által felajánlott díj értéke 1,1 millió forint.

A Hajdu Szabolcs főszereplésével készült Hatalom című film alkotói a zsűri indoklása szerint a rendelkezésre álló forrásokat következetesen és kompromisszumot nem ismerve varázsolja vászonra történetet. A szinte fekete-fehérre redukált, térben és időben meghatározhatatlan világ egységes és ízléses. A  film látványtervezői Nyitrai Anna és Michal Lošonský. A Nemzeti Filmintézet által felajánlott díj értéke 700 ezer forint.

Mi lesz veled, mozi? – A 999-es szoba premier előtti vetítésén jártunk

Pazar az ötlet, és méltóságteljes a tisztelgés az előd előtt, nem mellesleg fontos kérdések gyűjtőmezejét jelenti a szűk másfél óra. A rövid, a filmet – vagy inkább felidéző és újraíró eseményt? – kontextusba helyező bevezető után egy cannes-i szállodaszobában találjuk magunkat, ahonnan nem is mozdulunk a mozi végéig. A fesztiválon részt vevő rendezők külön-külön, néhány percre magukra maradnak a kis helyiségben, társaságuk mindössze egy kérdésekkel teli papír. A mozi halott? A filmnyelv végérvényesen eróziónak indult? A digitalizációnak köszönhetően kisiklott egy több évtizedes fejlődési folyamat? Többek között David Cronenberg, Joachim Trier, Baz Luhrmann, Ruben Östlund, Paolo Sorrentino és Alice Rohrwacher keresi a válaszokat.

A helyszín változatlansága és kis mérete természetszerűen korlátozza a megszólalok mozgásterét, de mivel a mozi alapvetően a beszélő fejes dokumentumfilm-hagyományt követi, nincs is szükség többre. A műfaj e vonulatában hatványozottan benne rejlik az unalom kockázata, azonban a rendező-szereplők kreatív szabadságukkal egy helyben ülve is – néha a rendelkezésükre álló térben mozogva – belakják a szobát. Az érdeklődés fenntartásához nyilvánvalóan hozzájárul a vadul aktuális és széles réteget izgató téma, illetve a változatos vélemények szóródása.

Az egyértelműen pesszimista, borúlátó vízióktól – talán az elsőként megkérdezett Wenders képviseli ezt a legmarkánsabban, aki arról beszél, hogy a mozi gyökerei a vásári komédiáig nyúlnak vissza, és jövője is erre halad – a derűs és bizakodó elképzelésekig a skála minden szintje megjelenik. A válságjelenségeket viszont a legtöbb alkotó érzékeli. Vissza-visszatér a digitális forradalom filmművészetre gyakorolt hatásának kérdése, amire szellemesen utal a szobában elhelyezett, streaming-szolgáltatókat és egy kattintással megtekinthető darabokat mutató tévéképernyő. Erős és veszélyes versenytársa akadt a hagyományos mozinak; a filmszínházakhoz kapcsolódó közösségi rituálé mindenképp kihalófélben van, de mi a helyzet a médium nyelvével?

Áramszünet, legyek és 10 napos intenzív csapatmunka – a 19. Filmtett workshopon jártunk

19. alkalommal rendezte meg a Filmtett a nyári alkotótáborát. A Filmtett workshop vásznán idén (is) a coming-of-age filmeké volt a főszerep. Marosvásárhelytől pár kilométerre, Nyárádszentlászlón a napnyugta után is nagy a sürgés-forgás. A különösen nagy felfordulást az a 40 fiatal és mentortanáraik okozzák, akik filmet készíteni jöttek a Filmtett táborába. Az egyik forgatásról érkező, illetve […]

The post Áramszünet, legyek és 10 napos intenzív csapatmunka – a 19. Filmtett workshopon jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

Legyünk-e jók? – A Minden rendben forgatásán jártunk

Nemrégiben összegeztük, hogy szerintünk hol tart a magyar film, most pedig meglessük, hol tart egy magyar film. A Valami madarak és a Lefkovicsék gyászolnak után ismét egy, a 2021-es Inkubátor Programban állami támogatást elnyerő produkció, a Minden rendben forgatására látogattunk el.  Zugliget, Libegőállomás, délelőtt 9 óra. A váróban statiszták és stábtagok csevegnek, melegednek. Odakint a […]

The post Legyünk-e jók? – A Minden rendben forgatásán jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

Forog a Minden rendben – főszerepben Hajdu Szabolcs

Ezúttal színészként láthatjuk a Fehér tenyér és az Ernelláék Farkaséknál című film rendezőjét Sós Bálint Dániel Minden rendben című filmjében. A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával elkezdődött Sós Bálint Dániel első mozifilmjének forgatása. A súlyos morális dilemmát feldolgozó Minden rendben főszerepében a 2017-ben az év filmművészének megválasztott Hajdu Szabolcs látható. A Minden rendben főhőse egy […]

The post Forog a Minden rendben – főszerepben Hajdu Szabolcs appeared first on Filmtekercs.hu.

Hajdu Szabolcs főszereplésével forog a Minden rendben

A Minden rendben egy tragédia egy apáról, aki súlyos morális dilemmába keveredik. Az egyetlen szemtanúja lesz egy súlyos balesetnek, amit a kisfia okoz, és döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő retorziót, vagy hazudja el a tettet, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre? Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele, ám a hazugság egyre nagyobb áldozatokkal jár. A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve – ezt a gondolatot boncolgatja a film, olyan morálisan ambivalens szituációkon keresztül, melyek a nézők szilárdnak hitt meggyőződéseit is felkavarják.

„Ez a film a színészeké.

Az érzelgős kirohanások helyett árulkodó gesztusok, a testbeszéd, a dialógusok sorai közt megbúvó mögöttes tartalom fedi fel a motivációkat, lelkiállapotokat. Csodálatos feladat lesz ezek feltárása a színészi gárdával.