Best WordPress Hosting
 

Inspiráló látni, hogy a nézők érzik Árnit – Interjú Vermes Dorkával

Vermes Dorka első nagyjátékfilmje, az Árni a Velencei Filmfesztivál által rendezett Biennale College Cinema egyedülálló programjának kereteiben készült. Magyarországi bemutatóját megelőzően a rendezővel beszélgettünk a film nem mindennapi útjáról. Az Árni a Biennale College Cinema támogatásában készült. Mesélnél kicsit arról, hogyan zajlott a velencei workshop, a fejlesztés, illetve hogyan dolgoztatok együtt a külföldi mentorokkal? Ez […]

The post Inspiráló látni, hogy a nézők érzik Árnit – Interjú Vermes Dorkával appeared first on Filmtekercs.hu.

Hősi csaták, lovak, halál és romantikus szerelmek – Pörös Géza: Hamvak és gyémántok

Pörös Géza Andrzej Wajda életművét feldolgozó monográfiája, a Hamvak és gyémántok egészen mélyreható elemzését adja a lengyel filmrendező munkásságának. S mindezt szerethetően olvasható stílusban. Az életművéért 2000-ben Oscar-díjban részesített lengyel filmrendezőt, Andrzej Wajdát (1926-2016) igazán nem kell bemutatni a filmkedvelőknek, hiszen számos, ma már klasszikusnak számító filmjével belopta magát a szívünkbe. Wajda alkotásai ismertek és […]

The post Hősi csaták, lovak, halál és romantikus szerelmek – Pörös Géza: Hamvak és gyémántok appeared first on Filmtekercs.hu.

Ponyvaelmélet – Quentin Tarantino: Cinema Speculation

A Cinema Speculation az 1970-es évek lepukkant Los Angeles-i grindhouse mozijainak foltos székeibe ülteti olvasóit, hogy szerzője ízlésvilágának szűrőjén át láttassa a kor filmélményeit. Quentin Tarantino első nem fikciós kötetében a saját gyerekkorát meghatározó mozikultúra világát elemzi. A filmtörténet során számos kritikus vagy éppen szakíró váltott pályát és kezdett filmkészítéssel foglalkozni. A francia új hullám […]

The post Ponyvaelmélet – Quentin Tarantino: Cinema Speculation appeared first on Filmtekercs.hu.

A rendező, aki Az angol beteget sikerre vitte

A La Manche-csatornában fekvő Wight sziget legnagyobb városában, Ryde-ban látta meg a napvilágot, ahol olasz származású szüleinek fagylaltműhelye volt. Gyermekkora gondtalanul telt, szabadideje javát a szomszédjukban álló moziban töltötte. A film világába mégis kacskaringós úton érkezett: az északkelet-angliai Hull Egyetemen végzett, ahol néhány évig irodalmat oktatott. Az írói babérokra áhítozó fiatalember ezután rádiójátékokat, forgatókönyveket és színdarabokat írt, egyik művét 1986-ban az angol kritikusok az év drámája címmel tüntették ki.

Első mozifilmje a Szívből, igazán című keserédes, romantikus komédia, amelyben a főszerepet játszó Alan Rickman kísértete a halálból tér vissza barátnőjéhez, ami nem várt események sorozatát indítja el. Az alkotás 1992-ben elnyerte a legrangosabb brit filmes kitüntetést, a BAFTA-díjat, Minghella pedig a lehetőséget, hogy Hollywoodban dolgozhasson. Így született meg 1993-ban a Mr. Wonderful című komédia, amely csak mérsékelt sikert aratott, és a rendező a forgatás közben szerzett keserű tapasztalatai miatt kiábrándult a nagy stúdiókból.

Következő filmje, Az angol beteg terveivel mégis a 20th Century Fox stúdiót kereste meg, amely a szereposztás körül kibontakozott vita miatt a forgatás kezdete előtt öt héttel kiszállt a vállalkozásból. Helyére a független és vállalkozó szellemű Miramax lépett, és a producereknek nem kellett megbánniuk a döntést. A romantikus dráma, amelynek főhőse a Ralph Fiennes alakította, Almásy Lászlóról mintázott titokzatos magyar Afrika-kutató, nem várt sikert aratott: kilenc Oscar-díjat kapott, maga Minghella a legjobb rendezőnek járó arany szobrocskát vehette át.

A humor segít, hogy nehéz témákhoz tudjunk nyúlni – Interjú Olivier Nakache rendezővel

December 28-án került a magyar mozikba az Életrevalók rendezőpárosának új filmje két eladósodott, svindler figuráról, akiknek élete nagyban megváltozik, miután beépülnek egy környezetvédelmi aktivistacsoport tagjai közé. Az Ennél csak jobb jöhet a túlköltekezés problematikáját állítja szembe a klímaaktivisták munkájával, összehozva a két oldalt egy kedves, humoros történetben. Új filmjük apropóján kérdeztem Olivier Nakache-t témaválasztásaikról, Éric […]

The post A humor segít, hogy nehéz témákhoz tudjunk nyúlni – Interjú Olivier Nakache rendezővel appeared first on Filmtekercs.hu.

Önéletrajz helyett – Pedro Almodóvar: Az utolsó álom

A csodás címlapú Az utolsó álom vérbeli Almodóvar-történeteket rejt – a legkülönbözőbb témákban. Nem akart önéletrajzot írni, de azt sem akarta, hogy más írjon róla, így született meg Pedro Almodóvar novellákat és rövid önéletrajzi esszéket (naplóbejegyzéseket) tartalmazó kötete. A benne szereplő írások között van, ami évtizedekkel ezelőtt keletkezett és vannak frissek is. Persze a fikció […]

The post Önéletrajz helyett – Pedro Almodóvar: Az utolsó álom appeared first on Filmtekercs.hu.

Koltai Lajos: Azokról forgattam filmet, akiket falhoz vert az élet

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen beszélgetünk, ahol rendező mesterképzést tanít.

Azt mondták az első nap, hogy azért kaptam én ezt a termet, mert itt van a legjobb fény.

Az óceánjáró zongorista legendája, a Sorstalanság és az Este plakátja is kint van a falon.

Nehézbombázó repülők navigátorából lett a romantikus filmek atyja

A kanadai Edmontonban jött a világra lengyelországi zsidó bevándorlók gyermekeként, apja használt hangszerekkel kereskedett. A színház, a zene és az irodalom szeretete már kiskorában kialakult benne a szülei által működtetett jiddis nyelvű közösségi színházban, ahol segített díszleteket építeni és festeni, színészként 11 évesen debütált.

A második világháború kitörése után jelentkezett a légierőhöz, az európai hadszíntéren nehézbombázók navigátora volt. Leszerelése után a torontói egyetem jogi karára iratkozott be, de hamar felismerte, hogy ez nem neki való hivatás, ezért átnyergelt a pszichológiára, diplomáját 1950-ben szerezte meg. Mivel a showbiznisz világa érdekelte, egyszerűen besétált a közszolgálati média, a CBC központjába és megkérdezte a recepcióst, hol jelentkezhetne munkára. Három héttel később már rádiós talk show-kat rendezett, majd társadalmi problémákról készített rádiódrámákat.

1956-ban az Egyesült Államokba költözött, s csatlakozott azon fiatal rendezők – köztük John Frankenheimer, Arthur Penn és Sidney Lumet – csoportjához, akik a CBS televízió Playhouse című tévés drámasorozatán dolgoztak, ezt követően olyan sorozatok epizódjait rendezte, mint a Perry Mason, a Gunsmoke, az Alfred Hitchcock bemutatja vagy a Route 66.

A könyörtelen figuráktól a humanista hősökön át a zsémbes öregemberekig – Robert De Niro pályája

Robert Anthony De Niro 1943-ban született New Yorkban, ahol szülei a negyvenes-ötvenes években sikeres művésznek számítottak. Ír és olasz felmenőkkel rendelkező apja expresszionista festő és szobrász, anyja szintén festő volt. De Niro alig volt kétéves, amikor szülei elváltak. A kisfiú anyjához került, Manhattan Greenwich Village és Little Italy negyedében nőtt fel, apja is a közelükben maradt.

Félénk kisfiú volt, mégis a színjátszás érdekelte. Első szerepét tízévesen kapta az Óz, a csodák csodájában. Számos iskolát váltott, sok idejét az utcán, egy olasz bandában töltötte, mielőtt eldöntötte, hogy színész lesz. Lenyűgözte a mozi, fellépéskor a félénkségét is legyőzte, így 16 évesen otthagyta az iskolát, hogy a színészetet válassza hivatásul. Később így emlékezett vissza: „Színészként minden következmény nélkül eljátszhatsz olyan dolgokat, amelyekhez egyébként az életben nem lenne bátorságod.”

Beiratkozott a Sztanyiszlavszkij-módszer híveként oktató Stella Adler színistúdiójába. Adler, aki korábban Marlon Brando és Rod Steiger tanára is volt, legtehetségesebb tanítványaként emlékezett vissza rá. Egy ideig Lee Strasberg iskolájában is koptatta a padot, majd kilincselni kezdett a filmstúdióknál. Felejthető szerepeket kapott, mígnem 1968-ban Brian De Palma rábízta az Üdvözletek főszerepét.

Több mint száz kitüntetés és egy elfogatóparancs – Roman Polanski 90 éves

Lengyel zsidó apa és orosz katolikus anya gyermekeként született Párizsban Rajmund Roman Liebling néven, szülei mindketten agnosztikusak voltak. A család 1937-ben visszaköltözött Krakkóba, a második világháború idején deportálták őket, s bár a kisfiút sikerült megszöktetni, anyját elvesztette, apjával pedig csak a háború után találkozott újra. Műszaki tanulmányai után színésznek állt, majd a lódzi filmművészeti főiskola rendezői szakát végezte el. 1961-ben készített első játékfilmjét, a Kés a vízben című lélektani-szerelmi drámát Oscar-díjra jelölték, de politikai felhangjai miatt téma volt a kommunista párt központi bizottságának ülésén is.

Polanski ezután Nagy-Britanniában horrort (Iszonyat) és thrillert (Zsákutca) forgatott, előbbivel elnyerte a Berlinale Ezüst Medve, utóbbival az Arany Medve-díját. 1967-ben Hollywoodban készítette a Vámpírok bálja című horror-vígjátékot, amelyben felesége, Sharon Tate oldalán a főszerepet is eljátszotta, majd a Rosemary gyermeke című horrort, amely a műfaj klasszikusa lett. A rémségek a való életben folytatódtak: 1969-ben terhes feleségét lemészárolta a Charles Manson követőiből álló banda.

A megrendült rendező a munkába menekült: 1971-ben forgatta a szöveghű és művészileg tökéletes, de kegyetlen és véres Macbethet, 1974-ben a 11 Oscar-díjra jelölt, de csak a forgatókönyv kategóriában diadalmaskodó Kínai negyedet, amelyet A lakó című fekete komédia követett.

Bruce Lee, a karatefilmek legnagyobb csillaga 50 éve halt meg

Lee Jun Fan néven született San Franciscóban 1940. november 27-én, a kínai naptár szerint a Sárkány évében és a Sárkány órájában, a Bruce nevet egy ápolónő ragasztotta rá a kórházban. Apja, a hongkongi kínai opera sztárja akkoriban éppen Amerikában turnézott, s fiát már három hónapos korában a felvevőgép elé vitte. Bruce egyéves volt, amikor a család hazatért Hongkongba, ahol hatéves koráig húsz filmben szerepelt.

Beteges gyerek volt, ráadásul a legenda szerint tizenkét éves korában alaposan elverték, amikor katolikus iskolájának diákjai összetűzésbe keveredtek a brit fiúiskola tanulóival. Ezután kezdett komolyan sportolni: a kungfu mester Jíp Man tanítványa lett, megismerkedett az ökölvívással, a dzsúdóval, a thai boksszal és táncolni is megtanult, olyannyira, hogy megnyerte a hongkongi csacsacsabajnokságot. A táncot és a harcművészetet ugyanolyan kitartással művelte, füzetébe 108 különféle tánclépést jegyzett le. A tanulásban azonban nem jeleskedett, szülei attól is féltették, hogy a verekedések miatt bajba kerülhet, ezért San Franciscóba küldték.

Tizenkilenc évesen száz dollárral a zsebében szállt hajóra, s hamarosan már ő oktatta táncra a luxusosztályon utazókat.

Helen Hunt, aki névrokona elől hozta el az Oscart

A Kaliforniában született Hunt első színészi óráit rendező apjától vette, kilencévesen már keresett gyermekszínész volt. Eleinte tévésorozatokban (Pionír) foglalkoztatták, a filmvásznon 1985-ben a szintén pályakezdő Sarah Jessica Parker társaságában debütált egy habkönnyű komédiában. Ezután a Francis Ford Coppola rendezte, Előre a múltba című vígjátékban Nicolas Cage és Kathleen Turner lányát alakította – érdekesség, hogy filmbéli anyjától csak kilenc évvel volt fiatalabb, apjánál pedig egyenesen idősebb volt egy évvel.

A figyelmet 1992-ben a Tánc a vízen című drámában hívta fel magára, négy évvel később már főszerepet játszott a Twister című katasztrófafilmben. Karrierjén nagyot lendített, hogy megkapta a Megőrülök érted (Mad About You) című tévésorozat női főszerepét. A válogatáson végső riválisa Teri Hatcher volt, aki később a Született feleségek című, nálunk is nagy sikerrel vetített sorozattal vigasztalódott. Az 1992-től hét évig futó szituációs komédia egy fiatal, csetlő-botló New York-i házaspár mindennapi életéről szólt. Az utolsó évadban Hunt gázsija már részenként egymillió dollárra rúgott, a hét év alatt emellett négy televíziós Oscarnak nevezett Emmy-díjat és három Golden Globe-díjat is begyűjtött.

Az igazi Oscar-díjat kolléganőjének, Holly Hunternak „köszönheti”, aki 1997-ben túl sokat kért a Lesz ez még így se című romantikus vígjáték főszerepéért. A producerek ezután Huntot keresték meg, akit eredetileg A bárányok hallgatnak folytatása, a Hannibal izgatott, de miután a szerepet Julianne Moore kapta meg, igent mondott. A színészkeringőből Hunt jött ki a legjobban: a beteg gyermekét egyedül nevelő pincérnő megformálásáért 1998-ban átvehette a legjobb női főszereplőnek járó aranyszobrocskát. A kitüntetést Hunt partnere, az írót alakító Jack Nicholson is megkapta, aki már harmadik Oscarját gyűjtötte be. A színésznő abban az évben a Golden Globe-díjat is megkapta, s mivel a Megőrülök érted sorozatért az Emmy-díjat is átvehette, Liza Minnelli után ő lett a második, aki egy évben mind a három nagy szakmai kitüntetést elnyerte. Hunt a díjeső közepette is két lábbal állt a földön, csak ennyit mondott: „Szakmai szempontból az Oscar azt jelenti, hogy az ember fizetése hirtelen megnő pár milliócskával, és egy csomó olyan filmszerepet ajánlanak fel neki, amelyek forgatókönyvének elolvasásáért a múltban csak könyöröghetett.”

Quentin Tarantino, az őrült zseni

A Tennessee állambeli Knoxville-ben látta meg a napvilágot. Apja, Tony Tarantino olasz származású színész és amatőr zenész még születése előtt elhagyta akkor még csak 16 éves, ír-cseroki indián származású anyját. Gyermekkora Los Angelesben telt, a középiskolát otthagyva végül a Video Archives elnevezésű tékában kötött ki, ahol ideje nagy részét filmnézéssel töltötte, hogy azután részletesen megbeszélhesse barátjával, Roger Avaryval, akivel később egy sor filmen dolgozott együtt.

Ezek közül az első az 1992-ben bemutatott Kutyaszorítóban volt, amellyel megalapozta hírnevét: az alkotás a Sundance filmfesztiválon besöpörte a kritikusok elismerését és legendává avatta a kultfilmesek körében. A vértől csöpögő filmet Tarantino íróként, színészként és rendezőként is jegyezte, s olyan, későbbi munkáiban is visszatérő nehézfiúkat szerepeltetett, mint Tim Roth, Steve Buscemi és Michael Madsen.

Az 1994-es Ponyvaregényt John Travolta, Bruce Willis, Samuel L. Jackson, Uma Thurman és Christopher Walken játéka tett feledhetetlenné.

David Cronenberg, a horror mestere

Cronenberg Torontóban született, apja újságíró és könyvesbolt-tulajdonos, anyja zongoratanárnő volt. Még kisgyermekként kezdett írogatni, emellett zenei tehetséget is elárult. Falta a sci-fiket, a képregényeket, a filmeket – később azt mondta, az első film, amit látott, a Disney-féle Bambi volt, és a kis őz anyjának halála megrémítette, egyben életre szóló hatást gyakorolt rá. Lenyűgözték a rovarok, megbabonázva figyelte, ahogy az imádkozó sáskák felfalják a szöcskéket, szavai szerint a vér és erőszak iránti vonzódása már ekkor magányossá tette. A Torontói Egyetem természettudományi karára iratkozott be, de egy év után angol nyelv és irodalomra váltott.

A filmek iránti érdeklődését egy évfolyamtársának rövidfilmje keltette fel.

A médium lehetőségeitől elbűvölve két 16 mm-es rövidfilm forgatása után után két társával, köztük a későbbi rendező-producer Ivan Reitmannal független filmcéget alapított. Az állami kulturális alaptól szerzett pénzből forgatta 1969-ben első játékfilmjét, a fekete-fehér Sztereót, majd egy évvel később a bizarr Crimes of the Future című sci-fit.

Mesteri duók: rendezők és színészek

Számos olyan rendező és színész talált már egymásra, akikért hálás lehet minden filmrajongó, olyan „klasszikusoktól” kezdve, mint John Ford és John Wayne, Alfred Hitchcock és James Stewart, Federico Fellini és Marcello Mastroianni, egészen Tim Burton és Johhny Depp vagy Quentin Tarantino és Samuel L. Jackson párosáig. Mi most néhány személyes kedvencünket hoztuk közülük.

François Truffaut és Jean-Pierre Léaud

Antoine Doinel: a név, amely valószínűleg mindig az egyik legjelentősebb kitalált karakterhez tartozik majd a francia, de még az egyetemes filmtörténet krónikájában is. Az ötletgazda François Truffaut volt, Jean-Pierre Léaud pedig négy játékfilmben és egy rövidfilmben alakította. A karakter, ahogy Truffaut leírta, a saját alteregója volt, rajta keresztül pedig Léaud közvetítette a rendező gondolatait. Közös munkájuk az 1959-es 400 csapással (Les quatre cents coups) kezdődött, amely a francia művészet egy következő korszakát, az új hullámot hirdette meg.

James Cameron filmjei Z-től A-ig

Sorba rendeztük James Cameron mozis játékfilmjeit a legrosszabbtól a legjobbig. Mindössze kilenc tételt számlál az eddigi életmű, mégis egymást érik a kultfilmek – egyetértesz a sorrenddel? 9. Piranha 2. – Repülő gyilkosok (1982) Ha alkalmanként még a vak tyúk is találhat szemet, akkor Hollywood egyik legsikeresebb rendezője nevéhez miért ne fűződhetne a világ egyik legpocsékabb […]

The post James Cameron filmjei Z-től A-ig appeared first on Filmtekercs.hu.

55 érdekesség az 55 éves Denis Villeneuve rendezőről

Korunk egyik legtehetségesebb rendezője, Denis Villeneuve ma ünnepli 55. születésnapját. 28 esztendős karrierje során több mint 90 díjat nyert el, filmjei pedig többnyire egyet jelentenek a minőségi mozizással.