Best WordPress Hosting
 

„A filmfelújítás egy soha véget nem érő történet”

A hazai kulturális rendezvények között az egyik legnépszerűbb program a Budapesti Klasszikus Film Maraton, és miközben a filmeket nézzük, igazából eszünkbe sem jut, hogy egyáltalán nem olyan természetes, hogy 50, 70 vagy akár 100 éve készült alkotásokat tudunk élvezni ilyen minőségben. E mögött a teljesítmény mögött az NFI Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Programja áll.

A program 2017-ben indult, és mostanra nagyot fejlődött. Éves összege akkora, mint egyetlen minimál költségvetésű magyar filmé, és általában évi 30 filmet sikerül felújítani úgy, hogy nehéz nitrófilmek is vannak köztük. Az összes felújítást tekintve mára közel járunk a 200 filmhez, amibe a rövidfilmek, illetve az animációk is beletartoznak. A filmfelújítás nagyon tervezetten, hosszú távú program mentén zajlik, és ez óriási dolog, mert nem az történik, hogy egyszer-kétszer sikerül pénzt szereznünk, mint régebben, hanem a Nemzeti Filmintézet kiszámíthatóan biztosítja az anyagi hátteret a folyamatos munkához.

A Küzdelem a létért című némafilm-töredék koszos és felújított változata

10 film, amit meg kell néznünk a Budapesti Klasszikus Film Maratonon

A hazai klasszikusok mellett néhány külföldi sikerfilm is látható lesz, a vetítéseken túl pedig szakmai események, kerekasztal-beszélgetések, mesterkurzusok és filmkoncertek színesítik a programot. Összegyűjtöttünk tíz filmet, amit kár lenne kihagyni szeptember 12. és 17. között.

A tanítványok 

Amikor 1985-ben megrendezte első játékfilmjét, Bereményi Gézát már mindenki ismerte – nemcsak mint Cseh Tamás alkotótársát, de mint olyan mozik forgatókönyvíróját is, mint a Megáll az idő és A nagy generáció. Éppen ezért nem meglepő, hogy A tanítványok mind dramaturgia, mind képi világ szempontjából egy új formákkal kísérletező, ám kiforrott művész útkereséséről tanúskodik. Az egyén történelemhez való viszonya iránt fokozottan érdeklődő rendező a két világháború közti Magyarország miliőjébe ágyazottan mesél kudarcos mester-tanítvány viszonyokról, valós személyeket is megidézve. A hiteles korlenyomatnál azonban sokkal több a film: meghökkentő időkezelése, az archív felvételek hangulatfestő jellege és az Eperjes Károly által megformált sodródó főhős karakterábrázolása a legfontosabb magyar mozik sorába emeli az alkotást. Nem is beszélve a vonatjelenetről, mely Szőts István Emberek a havasonja előtt tiszteleg.

Latabár Kálmán legnépszerűbb filmjeit is vetítik a Budapesti Klasszikus Film Maratonon

Restaurált remekművekkel érkezik immár hatodik alkalommal a Budapesti Klasszikus Film Maraton (BKFM). Szeptember 12-től hat napon át a filmtörténet legjelentősebb alkotásaiból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők a fesztivál fővárosi helyszínein.

A több mint száz filmalkotást felvonultató fesztivál példátlanul gazdag programot kínál. Lesznek ingyenes szabadtéri vetítések, élőzenés filmkoncertek, szerveznek egyedülálló nemzetközi filmszakmai műhelyeket és mesterkurzusokat, továbbá tematikus vetítéseken, családi és oktatási programokon is várják a filmrajongókat.

Ez alkalommal láthatók a restaurálás után, nagyvásznon azok a rendszerváltásig feledésbe merült filmek, amelyeket a ’30-as évek ifjú rendezőtehetsége, Tóth Endre készített.

A világhírű Kordák elképesztő univerzuma Budapesten

A Budapesti Klasszikus Film Maraton idén is a jól bevált helyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és a Francia Intézetben várja a látogatókat, és ezúttal sem maradhatnak el az ingyenes szabadtéri vetítések a Bazilika előtt, a Szent István téren. A rendezvényt változatos szakmai programok, kerekasztal-beszélgetések kísérik, valamint több restaurálási premier és filmtörténettel foglalkozó alkotás bemutatója is várható. A fesztivál kiemelt témája a Korda-univerzum lesz, a látványos közönségkedvenc filmek alkotója, a Sir Alexander Kordaként világhírűvé vált Korda Sándor rendező-producer születésének 130. évfordulója alkalmából.

A filmválogatás nem csak Korda Sándor pályáját és fontosabb alkotásait mutatja be, hanem azt az izgalmas szellemi közeget, azokat a magyar és nemzetközi munkatársakat is,

akik közreműködtek a második világháború utáni brit filmipar megteremtésében, többek között a két másik Korda testvért, Zoltánt (akiről 10 érdekesség olvasható ebben a cikkünkben) és Vincét és a legendás forgatókönyvírót, Bíró Lajost. (Hollywod megalapításának leghíresebb magyarjait itt gyűjtöttük össze.)