Best WordPress Hosting
 

Rendhagyó Petri György-kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Petri György (1942–2000) író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait.

Petritől mindig is távol állt az intézményesülés; a szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább sajátos meglátásait követte. Ezért a kurátorok úgy vélték, életművét és az általa képviselt kívülálló életérzést nem tehetik az intézmény falai közé, egy hagyományos kiállítótérbe. Egy olyan helyiségre lesz szükségük, amely nem szokványos módon adja vissza küldetésük lényegét, ezért megalkották a Petri-teret.

A Petri-tér a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban lesz megtekinthető. A bezárt étterem, a szakács nélkül maradt konyha szimbolikusan vonatkozik Petrire, ugyanakkor a verseiben szereplő tárgyak megmutatkoznak a maguk anyagi raktárvalóságukban is „vastag por alatt, / [.] hallgat / egy szétszerelt világ”.

Ki néz manapság diafilmet?

Méztermelés, A csodaburgonya, Az imperialista kémtevékenység, Lányok, asszonyok, gyertek traktorosnak – csak néhány diafilmcím egy rég letűnt érát illusztrálandó. Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a műfaj történelmi jelentőséggel bír, hiszen korrajzot adnak politikáról, gazdaságról, gondolkodásról; ám az alapításának idén 70. évfordulóját ünneplő a Diafilmgyártó minden korban jóval több volt, mint a propaganda szócsöve.

Amit a diafilmekről tudni érdemes, kell vagy lehet, azt Bíró Ferenc mind tudja. Ahogy azt a jubileumi eseményeket beharangozó sajtóeseményen elárulta: 1974-ben a diafilmekből írta szakdolgozatát, tanára pedig akkor megjegyezte, a téma kimeríthetetlen. Ezt az elmúlt 50 év szisztematikus munkája igazolja, a Fővárosi Szabó Ervin és az Országos Széchényi Könyvtár egykori munkatársa ugyanis megszállottan gyűjti a valaha megjelent diafilmkiadványokat, technikai eszközöket és relikviákat, azokat digitálisan feldolgozza és mások számára is elérhetővé teszi. Mint elmondta: az OSZK-ban körülbelül 2000, a Virtuális Diamúzeum itt elérhető honlapján aktuálisan 4370 diafilm böngészhető és kattintható végig.

Propaganda, ismeretterjesztés, szórakozás

Január 4-től látható a mozikban a Nem halok meg

A miskolci CineFesten és a Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon már találkozhattak a nézők a Nem halok meggel, mely a sikeres műgyűjtő és galerista Einspach Gáborról szól. A fővárosi művészeti világ egyik meghatározó alakja megtudja, hasnyálmirigyrákban szenved. Egy olyan betegségben, amit az emberek alig öt százaléka él túl. Ő azonban nem omlik össze, nem tragédiaként, hanem a teljes újrakezdés lehetőségeként tekint betegségére. 

Miközben folytatja a fizikailag őt egyre jobban igénybe vevő kezeléseket, megpróbálja újraértelmezni a saját életét, valódi céljait, és a gyerekeivel, valamint a teljes környezetével való kapcsolatot. A Nem halok meg egyszerre mutatja be egy beteg, de nem elkeseredett ember testi és lelki vívódásait.

Az Anyáim története társrendezője, Dér Asia a kezelés legelejétől fogva követi Gábor mindennapjait, egy különleges ember szellemi és fizikai vívódásainak legmélyére ásva ezzel. A film 2023 őszén – ahogy Moldovai Katalin nagyjátékfilmje, az Elfogy a levegő is – meghívást kapott a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválra, mely a berlini, a cannes-i, a Karlovy Vary-i és a velencei seregszemle mellett egyike a 14, úgynevezett A-kategóriás filmfesztiválnak.

A legendás Hayao Miyazaki legújabb filmjével indul az Anilogue

A december 3-ig tartó nemzetközi fesztivál vetítéseinek és kísérőprogramjainak az Uránia mellett a Francia Intézet és a Toldi Mozi ad helyet.

A hivatalos megnyitón Magyarországon először láthatja a közönség a mára klasszikussá vált japán rendező, Hayao Miyazaki új filmjét. A fiú és a szürke gém félig önéletrajzi ihletésű fantasy az életről, a halálról és az alkotásról, tisztelgés a barátság előtt.

Az Anilogue hagyományos rövidfilmes versenyprogramjában idén három blokkban 26 alkotás mérettetik meg, köztük az idei év két magyar világsikerével, Hegyi Olivér A szív kertje és Buda Anna Flóra 27 című animációjával. Az Anilogue legfiatalabb versenye, az ultrarövid animációk blokkjának 48 villanása a kreativitás valódi ünnepe. A fesztivál szervezői a gyerekekről sem feledkeztek meg – kisiskolásoknak, illetve kiskamaszoknak szóló versenyprogrammal is várják a családokat.

Irodalom a könyvek lapjain túl

Oravecz Imre a hazai kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője. 1972-ben megjelent, Héj című első kötetétől kezdve Tandori Dezső, Orbán Ottó és Petri György mellett a nagy lírai megújulás részese volt. Az idén nyolcvanéves író november 28-án életművének legfontosabb állomásait veszi sorra kollégájával, Szilasi Lászlóval. Az est során Molnár Piroska, Fekete Ernő és Kaszás Gergő színművészek tolmácsolásában hangzanak el Oravecz-részletek, amelyek Balog József zongoraművész játékával egészülnek ki.

A tavalyi év egyik legnagyobb szépirodalmi szenzációja kétségkívül Visky András költő, író, dramaturg nevéhez fűződik. Kitelepítés című remekművében gyerekszemmel ismerjük meg egy szovjet mintára létrehozott román munkatábor hétköznapjait. Regényével nem csupán saját pályája eddigi legkiemelkedőbb alkotását, hanem a kortárs magyar irodalom időtálló, maradandó művét hozta létre. A decemberi Literárium-esten az idén Margó-díjjal jutalmazott szerző azon történeteit ismerhetjük meg, melyek a könyvbe nem kerültek bele – az elhangzottak Hegedűs D. Géza színművész és Darvas Kristóf zongoraművész közreműködésének köszönhetően új megközelítést is kapnak. 

2024 első Literárium Extrájában a kortárs magyar kultúra egyik legtermékenyebb alkotópárosa, Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert mutatja be vadonatúj műsorát. Az Időkirakó továbbra is koncert és felolvasószínház keveréke, zenekari versmontázsokkal, az új Grecsó-prózák és a hangszeres zene találkozásával.

Mennyire ismerjük a magyar filmművészetet? Most megtudhatjuk!

Nemcsak az elmúlt évtizedekben, hanem a közelmúltban is számos izgalmas alkotás született a magyar film világában, köztük a Larry, a Kojot, a Fomo, a Valan – Az angyalok városa és a Ruben Brandt, a gyűjtő. A friss alkotásokat is felhasználva hetedjére is elindította legnépszerűbb edukatív versenyét a Nemzeti Filmintézet támogatásával a DUE Médiahálózat. A háromfordulós játékba a filmteszt oldalán lehet bekapcsolódni, ahol 18 kérdésre kell válaszolni magyar filmklasszikusokkal és az elmúlt évek magyar mozifilmjeivel, sorozataival és alkotóival kapcsolatban.

A játékban bárki részt vehet, a tesztet 2024. február 8-ig lehet kitölteni. A résztvevők a díjtalanul letölthető Nagy Diák Tesztek(C) applikáció segítségével is kipróbálhatják a tudásukat.

A második fordulóba az online tesztkitöltésen legjobb eredményt elérő 14 és 20 év közötti játékosok kapnak meghívást. Ebből a fordulóból a legjobb 10 versenyző jut majd a döntőbe, ami 2024. március 1-én lesz az Újpest Rendezvénytérben. A fődíjat a nyertes választhatja ki egy kétszemélyes görögországi utazás, egy iPhone 14 szupertelefon, vagy egy Samsung Galaxy Z Flip3 közül. A második és a harmadik helyezett jutalma egy-egy okostelefon lesz.

Csak két hétvégén látható a Bagossy Brothers Companyról készült film

A Bagossy Brothers Company – 10 éve úton című egész estés alkotás az erdélyi kezdetektől egészen a budapesti jubileumi nagykoncertjéig követi nyomon a pop, rock és folk stílust egyedi módon ötvöző banda útját. Sok-sok zenével, látványos koncertfelvételekkel, valamint a zenekar tagjait és hátterét is részletesen bemutató interjúkkal nyújtva páratlanul gazdag moziélményt nemcsak a zenekar széles rajongótáborának, hanem azoknak is, akik még csak most ismerkednek a gyergyói ötösfogat zenei világával. A film igazi csemege minden zenerajongónak, hiszen sosem látott felvételeket mutat és izgalmas kulisszatitkokba avatja be a nézőket.

A film dramaturgiai keretét a Bagossy Brothers Company tízéves jubileumi koncertje adja, ahol a zenekar 16 ezer rajongó előtt zenélt Közép-Európa legnagyobb fedett arénájában. A csapatban felmerült, hogy egy szokványos koncertvideóval emlékezzen meg az estéről, az évek során összegyűlt hihetetlenül gazdag videóanyag azonban szinte kiáltott a felhasználás után. Végül a több zenei produkciót is megfilmesítő Köves Diána vezetésével állt össze az a kétórányi anyag, mely az archív felvételek felhasználásán túl a teljesség igényével járja sorba a zenekar történetének legfontosabb állomásait, és szólaltatja meg legfontosabb szereplőit – köztük a zenekar tagjait, a zenekar menedzserét, Szalai Attilát, vagy az egyik legnagyobb Bagossy-sláger, az Olyan ő énekesnőjét, Bagossy-Bíró Barbarát –, akik valamennyien őszintén mesélnek az elmúlt tíz év sikereiről és kihívásairól egyaránt.

„Ami az elmúlt tíz évben történt velünk, az egy tündérmese. Amikor elkezdtük, nem gondoltuk volna, hogy ezen az évfordulón többek között 800 koncert és sikeres lemezek lesznek már a hátunk mögött. Azt éreztük, hogy érdemes lenyomatot állítanunk ennek az időszaknak, így készült el ez a film” – mondta Bagossy Norbert, a zenekar frontembere.

Hamarosan kiderül, mennyire volt hiteles izraeli miniszterelnök Helen Mirren

A fesztivál célja, mint eddig minden alkalommal, hogy bemutassa a zsidóság rendkívül színes, sokaknak ismeretlen világát, mai állapotát. Zsidókról és nem zsidókról mesél – zsidóknak és nem zsidóknak.

Az idei fesztivál azonban kénytelen más irányba is elmozdulni. A szervező Bálint Ház, mint minden zsidó intézmény, mélyen lesújtott az október 7-i izraeli terrortámadások miatt. Ezért idén kiemelten fontosnak érzi, hogy a kultúra közvetítésén túl lehetőséget biztosítson a beszélgetésekre, egymás támogatására, a helyzet mélyebb megértésére. A bemutatott filmek és kapcsolódó kísérőprogramok segítségével a ZsiFi hozzájárul ahhoz, hogy kicsit jobban embernek érezzük magunkat egy embertelen világban.

A filmek ismét bepillantást engednek a zsidó mindennapokba, az izraeli társadalom sokszínű világába. Idén a ZsiFi elvezet a vallásos világ randizásának komplikált színterébe, a divatvilág szépségeibe, de a szexfilmek egyik doyenje, régi darabja is szerepel a felhozatalban. Emellett megtudhatjuk, hogy fiatal izraeli diákok hogyan élnek meg egy lengyelországi iskolai kirándulást. De amit talán a legtöbben várnak: találkozhatunk a filmvászon Izrael legendás miniszterelnökével, Goldával, akit az Oscar-díjas Helen Mirren formál meg.

Öt izgalmas koncert a Veszprémi Jazzfesztiválon

Tygroo 

A fesztivál nyitónapján lép színpadra az elektronikus tánczenét a balkáni dallamokkal és a rap elemeivel ötvöző cseh Tygroo. Mindegyik műfajból mást és más mennyiségben ragadnak ki, váratlan párosításokkal.

Manu Katché

Összeállt a Verzió programja

Igaz történetek, amelyek a gyönyörű és lenyűgöző vagy éppen a kegyetlen és hátborzongató valóságot mutatják be. A Verzió idén immár 20. alkalommal hív különleges utazásra, hogy a filmes történeteken keresztül közelebb kerüljünk a világunkban folyamatosan végbemenő változásokhoz. A magyar versenyprogramban idén hét friss alkotás lesz látható, összesen pedig több mint 80 filmet lehet megtekinteni 5 versenykategóriában és 7 szekcióban.

A fesztivál nyitófilmje a Nem tűnünk el Alisa Kovalenko rendezésében, amely először az idei Berlini Filmfesztiválon mutatkozott be és a Generation szekcióban Ezüst medve.díjra jelölték. A Donyec-medencében egy csapat fiatal a felnőttkor küszöbére ér, és a világ meghódításáról álmodozik. Lázadnak, aknamezőn sétálnak és napoznak a közeli tó partján. Adódik egy lehetőség, hogy hosszú útra induljanak, egészen Nepálig. Megvalósul vajon az álmuk, hogy meghódítsák a világot?

A forradalom öt évszaka című film rendezője illegalitásba vonult, hogy dokumentálja a szíriai forradalmat, és különböző álneveket használt: Damaszkuszban Linának hívják, míg Homszban Maya néven haditudósító, Aleppóban pedig Lama néven ismerik. Lina kicsempészett videókon örökíti meg saját és barátai gondolatait és emlékeit, amint egyre jobban elmerülnek a szabadságért folytatott harcban. A film egy egész évtizeden és a történelmi erők különböző változásain átívelő történet. Az alkotás az idei Sundance Filmfesztivál nagydíjának jelöltje volt.

17. alkalommal rendezik meg a Román Filmhetet

A november 7-én kezdődő filmhéten hat alkotást mutatnak be. A Libertate ’89 – Nagyszeben, Tudor Giurgiu filmje mellett (a rendezővel készített interjúnk itt olvasható) látható Oana Giurgiu 1944 tavaszán játszódó története, az Alkalmi kémek. A dokumentumfilm azt dolgozza föl, hogy az MI 9 kairói irodája úgy döntött, hogy a világháború előtt Palesztinába kivándorolt, kelet-európai származású cionisták köréből toboroz jelentkezőket, akik vállalják, hogy ügynökként visszatérnek szülőföldjükre, segítenek megtalálni a foglyokat, megszervezik esetleges szökésüket. Az alkalom szülte kémek pedig hirtelen a háború, a politika és a magánélet csapdájában találták magukat. 

A szelek nyomában, Mihai Sofronea alkotása a Szófiai Nemzetközi Filmfesztiválon kapott FIPRESCI-díjat. Az apa, aki hegyeket mozgat meg, Daniel Sandu filmje Sanghajban és a TIFF-en (2021) kapott elismerést. A Paul Negoescu jegyezte Derék emberek főhőse egy egyszerű falusi rendőr egy olyan vidéken, ahol a korrupció életforma. Belecsöppen egy erőszakos eseménysorozatba, majd az azt követő feszültségek hatására életében először kénytelen magánéletét és hivatását egyaránt érintő döntéseket hozni. 

A San Sebastianban bemutatott Szén Ion Borş rendezése. A történetben ’90-es évek elején Dima, egy egyszerű traktoros úgy dönt, hogy bevonul a seregbe, és barátjával, az afganisztáni háborút megjárt Vászjával részt vesz a transznisztriai háborúban. A front felé haladva találnak egy elszenesedett holttestet, amely azonban senkit sem érdekel, sőt, a hatóságok is teljes közönnyel viszonyulnak az esethez. Dima és Vászja elhatározza, hogy azonosítja és emberhez méltó temetésben részesíti az ismeretlent. Vállalásuk azonban nem várt kalandokkal és megpróbáltatásokkal jár. A film vetítése a szervezők azon szándékát tükrözi, hogy a jövőbeli Román Filmheteken a moldvai      filmgyártás legjelentősebb alkotásai is szerepeljenek.

Negyven alkotás látható a szegedi Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában

A nézők nyolc-nyolc nagyjáték- és dokumentumfilmet, húsz rövidfilmet és négy kísérleti filmet láthatnak majd a szegedi Belvárosi Moziban. Ezeket az előzsűri csaknem négyszáz nevezésből választotta ki. A filmeket Szabó Gábor elnök irányította szakmai zsűri értékeli, a fődíjas mellett kiválasztják a legjobb dokumentumfilmet, a kis-, illetve nagyjátékfilmet, valamint kísérleti alkotást. Emellett kiosztják a kritikus zsűri díját és egy középiskolások és egyetemisták által odaítélt elismerést is.

Versenyen kívül hét, hazai alkotók által jegyzett, nemzetközi fesztiválokon szereplő filmet is műsorra tűznek, melyeket a Magyar Operatőrök Hete szekción belül tekinthetnek meg az érdeklődők. E szekció legjobbja számára a Magyar Operatőrök Társasága ajánlott föl díjat.

Premier előtt vetítik Sopsits Árpád Mellékszereplők, Dér Asia Nem halok meg, valamint Prikler Mátyás Hatalom című filmjét.

Anna Netrebko és Yusif Eyvazov énekli A trubadúr főszerepeit az Eiffel Műhelyházban

Luna gróf szerelemben és háborúban is a trubadúr-katonatiszt Manrico riválisa. Míg a Leonora kegyeiért folytatott küzdelemben Manrico talál viszonzásra, a harctéren Luna grófnak kedvez a szerencse. A két férfi sorsára azonban drámai hatással van Azucena, aki még csecsemőkorában elrabolta Luna gróf öccsét, hogy a cigányasszony anyjának meggyilkolását a gyermeken bosszulja meg. Manrico anyjaként tekint Azucénára, bár egyre inkább kételkedik, hogy vérségi kötelék lenne köztük. Verdi operája 1853-as bemutatója óta töretlen népszerűségnek örvend, most pedig napjaink leghíresebb operaénekes-házaspárja, Anna Netrebko és Yusif Eyvazov tolmácsolásában elevenednek meg a legendás szereplők a Magyar Állami Operaház művészeinek és együtteseinek közreműködésével.

Anna Netrebko 2013-ban a Berlini Staatsoperben debütált Leonoraként Gaston Rivero (Manrico) és Plácido Domingo (Luna gróf) oldalán Daniel Barenboim vezényletével, majd a szerepet egy évvel később a Salzburgi Ünnepi Játékok alkalmával, 2015-ben pedig a New York-i Metropolitan színpadán is nagy sikerre vitte, utóbbin Dmitri Hvorostovsky (Luna) partnereként. Yusif Eyvazov 2016-ban a Párizsi Operában mutatkozott be Manricóként, ahol Netrebkóval először énekeltek együtt A trubadúrban. A két főszerepben emlékezetes alakítást nyújtottak 2019-ben a Veronai Aréna híres Zeffirelli-rendezésében, legutóbb pedig idén augusztusban a Buenos Aires-i Teatro Colón félig szcenírozott előadásában álltak együtt a színpadon Leonora és Manrico szerepében.

A két világsztár ugyancsak két nemzetközileg elismert és közkedvelt Kossuth-díjas énekes partnereként lép színpadra, akik a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címének is kitüntetettjei. Luna gróf szerepét Kálmándy Mihály énekli, aki az Opera egyik vezető baritonjaként 1992 óta több tucat alkalommal alakította Manrico riválisát, emellett fellépett vele Athénban, Pekingben, Prágában, Pozsonyban, Poznańban, Varsóban, valamint rangos német, osztrák, olasz és francia fesztiválokon. 

Díjnyertes kortárs filmek a 21. Olasz Filmfesztiválon

A fesztivál egyik legerőteljesebb alkotása, A parancsnok (Comandante). Edoardo De Angelis filmje valós eseményeket dolgoz fel. Salvatore Todaro (Pierfrancesco Favino), a második világháború haditengerészeti tisztje az atlanti csatában példaértékű emberségességet tanúsított. Tengeralattjárója biztonságba vontatta az általa elsüllyesztett belga hajó 26 túlélőjét. Amikor a megmentett kapitány megkérdezte tőle, hogy miért tette ki magát ekkora kockázatnak ellenszegülve saját parancsnoksága utasításainak, Salvatore Todaro a következő, legendássá váló szavakkal válaszolt: „Mások, velem ellentétben, nem rendelkeznek kétezer évnyi civilizációval a hátuk mögött”.

A furcsaság (La Stranezza) című filmben a Nobel-díjas olasz drámaíró, Pirandello (Toni Servillo) 1920-ban rövid szicíliai tartózkodása alkalmával találkozik két különleges színházi figurával (Salvatore Ficarra és Valentino Picone) és az ő szedett-vedett amatőr társulatukkal. Meglepő helyzetetek sokasága adódik e kapcsolódásból. A külföldi sajtó Roberto Andònak ítélte a legjobb rendezőnek járó olasz Arany Glóbuszt 2023-ban. A film az Olasz Filmművészeti Akadémiától négy David di Donatello-díjat kapott, mely az egyik legjelentősebb olasz filmművészeti elismerés.

Jön a 84 éves Marco Bellocchio Elrabolták (Rapito) című drámája, mely megnyerte az olasz Arany Glóbuszt legjobb film kategóriában. 1858-ban Bologna zsidónegyedében a bíboros parancsára a Pápa katonái betörnek a Mortara család otthonába, hogy elvigyék a család hétéves gyermekét. Egy cselédlány állítása szerint a gyermeket hathónapos korában titokban megkeresztelték, mert azt hitték, a halálán van. A pápai törvény megfellebbezhetetlen: a megkeresztelt gyermeknek katolikus nevelésben kell részesülnie.

Dusa Tibor akciófilmje nemsokára a mozikban

Borislaw Rybakov, azaz Slawa (Szögyényi László) nyolc éve él Magyarországon. Saját sportegyesülete van, és mellette pultosként dolgozik egy éjszakai szórakozóhelyen. Éppen magyar állampolgári vizsgát készül tenni. Egyik este egy rendőrnyomozó, Bagosi Imre (Tóth János) keresi fel a munkahelyén. Kiderül, hogy a nyomozó mindent tud Slawáról: ismeri alvilági múltját, tudja, hogy börtönviselt és azt is, hogy egy ritka, igen értékes bélyeg tulajdonosa.

A nyomozó tesz Slawának egy üzleti ajánlatot, amit a férfi elsőre elutasít. De mivel rengeteg adóssága van, végül mégis úgy dönt, hogy él a lehetőséggel. A nyomozó felfedi, hogy 1932-ben Alexej Rybakov, azaz Slawa nagyapja lopta el az említett bélyeget egy moszkvai kiállításról. Miután meghalt, a bélyeg Slawa apjához apjához került, halála után pedig nagy valószínűséggel hozzá. A pultos nem hisz a nyomozónak, ezért utána jár a dolgoknak. Végül kiderül, hogy Bagosi igazat mondott, és a bélyeg is előkerül. Nincs más hátra, mint nyélbe ütni az üzletet, amelyre a város határában egy roncstelepen kerül sor. A gond csak az, hogy senki nem tudja, kiben bízhat.

A képen jelenet a Slawa című filmből.

Kiállítással emlékezik Melis Györgyre az Operaház

Melis György a II. világháborút követő fél évszázad meghatározó operaénekese volt, aki jellegzetes hangját, mintaszerű szövegmondását egyszer hallotta, sohasem felejti. Igazi énekes színészként kiválóan maszkírozható arccal, remekül öltöztethető sudár termetével azok figyelmét is felhívta magára, akik nem voltak az Operaház vagy a Erkel Színház rendszeres vendégei. Mozart és bel canto figurái – többek közt Don Giovanni, Almaviva (Figaro házassága), Don Pasquale, Enrico (A csengő) – közt éppúgy otthonosan mozgott, mint a nagy Verdi-hősök – pl. Falstaff, Macbeth, Nabucco, Amonasro (Aida), Jago (Otello), Posa márki (Don Carlos) Renato (Az álarcosbál) – kosztümjeiben.

Generációjának legizgalmasabb Kékszakállú hercegeként megfordult a milanói Scala színpadán éppúgy, mint a Walter Felstenstein vezette Komische Oper Berlinben Don Giovanniként. De sokak számára nyújtott emlékezetes alakítást Háry János vagy János vitéz szerepében, operettekben, sőt, az opera berkein kívül opera- és prózai filmszínészként és nótaénekesként is.

Melis György emlékét több könyv, számos rádió-, lemez- és tévéfelvétel őrzi, 1949 és 2005 között csak az Operaházban 90 produkció 68 különböző szerepében több mint 2200 estén szolgálta a közönséget. Az évforduló alkalmából a nagy magyar bariton ezer arcából száz portét idéz meg a Karczag Márton kurátor által jegyzett kiállítás a Vörös Szalonban.

Gyilkos munkakultúra, haláli bunyók – Itt a 16. Koreai Filmfesztivál programja

Gyász, függőség, haza

A fesztivál nyitófilmje, a lengyel filmiskolát is végzett Kim Hee-jung Hová mennél? című 2023-as alkotása, amelyben a rendező korábbi filmjeihez hasonlóan egy súlyos életeseménnyel, pontosabban az abból fakadó megváltozott valóságészleléssel foglalkozik. A történet egy hirtelen tragédia következtében megözvegyült nő gyászfolyamatát meséli el a tagadástól az új távlatok megtalálásáig. A fesztiválon a film rendezőjével, Kim Hee-junggal és főszereplőjével, Park Ha-sun színésznővel személyesen is találkozhatunk.

A koreai mozi kiemelkedő képviselőit bemutató Arcok szekcióban a rendező két másik filmjét is láthatja a magyar közönség. A Séta a hóban egy alkoholista küzdelmét mutatja be, aki egy apáca segítségével próbál józan maradni, és akivel szokatlan tudatállapotokban közelednek egymáshoz. A filmet többek között a Karlovy Vary-i és a Göteborg Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatták. A hovatartozással küzdő, húsz év után külföldről hazatérő, frissen elvált nő történetét elmesélő Egy francia asszony pedig három évvel ezelőtt a Busani Nemzetközi Filmfesztivál díjnyertes alkotása lett.

Az Operaházban forgott Gyémánt Bálint új dalának élő videófelvétele

Gyémánt Bálintnak triója az a zenei játszótér, ahol a legtöbb felelősség hárul rá, és ami teljes mértékben az ő zenei víziójának lenyomata. A megszólaltatásban kiváló muzsikustársai segítenek, Szabó Dániel Ferenc dobokon, Bartók Vince pedig basszusgitáron. A Triónak digitális platformokon és bakeliten is hamarosan megjelenik Vortex of Silence című albuma, melynek debütáló dala a Dancing Dragon.

„Ez a dal mindenképpen kakukktojás a lemezen. Először is azért, mert fizikai formátumban a bakelitlemezre sajnos az anyag hosszúsága miatt már nem fért fel. Így ez csak elektronikus platformokon fog megjelenni. A közönségnek azt szoktam mondani, hogy ez az egyik rádióslágerünk, mivel az egyszerű basszustéma szinte tánczenei hangulatot kelt. Ha teljesen őszinte akarok lenni, a Táncoló Sárkány egyfajta elefánt a porcelánboltban, aki annak ellenére kerül a táncparkettre, hogy ehhez bármi tehetsége lenne. Az oka én magam vagyok. Ez a dal olyan nekem, mint egy önironikus tükörkép” – meséli a zenekarvezető, Gyémánt Bálint.

Az új albumhoz az Operaházban forgattak videósorozatot. A felvételekhez igazán különleges helyszínt szerettek volna találni. „Régi vágyam volt, hogy az Operaházban forgassunk, de álmomban sem gondoltam, hogy megvalósulhat egy ilyen projekt. Az Opera az első hivatalos megkereséstől kezdve hihetetlen nyitott és együttműködő volt. Házon belül több lehetőség is felmerült a forgatásra, de én az első perctől a gyönyörű Vörös Szalonban szerettem volna egy csodálatos, kontrasztos képi világba elhelyezni a zenénket. A forgatásban egyfajta kreatív társként Darvas Bence operatőr vett részt, aki a helyszíni bejárás után megálmodta az összesen három megjelenő videó képi világát.” – emeli ki Bálint.

Népzenét klasszikusan – a Góbé új dalában a komolyzene és a népzene találkozik

A Góbé már nagyon sokszor bizonyította, hogy számukra a zenei műfajok egy nagy játszóteret jelentenek, és noha a kiindulási alap mindig a népzene, szívesen merítenek más műfajokból is. Különösen, ha a klasszikus zenei kincsről és Bartók Béláról van szó – a zeneszerző 44 hegedűduóját feldolgozó lemezükért Fonogram-díjat is kaptak –, de több nagylemezükön is tetten érhető a klasszikus zenei hatás vagy akár a konkrét művekre való utalás. Ennek köszönhetően többször leptek már meg bennünket koncerteken is vonósokkal kiegészülve, mint például a zenekar 15. születésnapján, a Müpában. A nagyszabású koncertre a zenekar az elmúlt 15 évből hívott vendégeket, a különleges fellépést pedig rögzítették is, amely hamarosan Góbé 15 – Müpa live címen bakeliten is megjelenik. Most ebből kaphatunk ízelítőt, pontosabban az Azért se című daluk klasszikus átdolgozásából, amelyben az Anima Musicae oktettje csatlakozott a zenekarhoz, a dal pedig Vizeli Máté hangszerelésében szólalt meg.

„Nagy dolog ez a zenekar életében. Először kerül fel a streaming platformokra élő felvételünk. Már a próbákon éreztük, hogy nagyot fog szólni a születésnapunk, szuper vendégekkel és egy jól megszerkesztett műsorral, úgyhogy úgy döntöttünk, felvesszük, aztán meglátjuk, mi lesz belőle” – beszél az új felvétel kapcsán Czupi Áron, a zenekar dobosa. Nos, a felvételekből született a most megjelenő Azért se – live is, amit már csak az október 9-i koncert miatt szerettek volna megmutatni a közönségnek, és ízelítőt adni a hamarosan érkező lemezből.

A MOMKultban a KamaraSzólistákkal természetesen ez a dal is megszólal majd, de a Müpához képest egy egészen más koncertélmény várható, ahol Bartók Béla lesz a középpontban. A KamaraSzólisták egy frissen alapított, fiatal magyar tehetségek alkotta formáció, a Góbé tagjaival még a Zeneakadémiáról ismerik egymást.

Vers, zene, kultúra összeér – Hangzó Helikon Fesztivál Kápolnásnyéken

Immár húsz éve zajlik a Hangzó Helikon sorozat, amelynek alapkoncepciója a költészet ősi, orális gyökeréig nyúlik vissza, és ezt eleveníti fel. Nemcsak a helikoni múzsák és az antik költők, de még – egészen Balassi Bálintig – a középkori szerzők számára is szerves egységben forrt össze zene és vers. Habár a 21. századra elhalványult ez a kapcsolat, még mindig érezzük nyomát. A hagyományőrzés szemléletes példája a megzenésített versek áradata alkotói, valamint népszerűsége befogadói oldalról. A sorozat első, tradícióképző igénnyel megvalósuló fesztiválja igyekszik eredeti közegébe visszahelyezni a költészetet: a zene mellé.

A programsorozatot Bognár Szilvia és a hazai jazz, népzenei, valamint világzenei produkciók zenészeiből toborzott együttesének Titoktok című előadása nyitja meg. A 2006 óta működő formáció a közelmúltban elsősorban gyerekdalokat írt, ez a műsor is a legfiatalabb korosztályt célozza, ám a szülőknek szintén szórakozást és kikapcsolódást ígér. A játékos, interaktív összeállítás alapját a saját dalok mellett Weöres Sándor, Kányádi Sándor és Nemes Nagy Ágnes megzenésített versei képezik. De mi az a Titoktok? Egy varázslatos, mesebeli kendő, ami számtalan apró meglepetést rejt a hallgatóság számára.

Bognár Szilvia és együttese