Best WordPress Hosting
 

A magyarhangya vetítéssorozatában a sound design kerül a fókuszba

Az Uránia idén tavasszal filmzenei kalandozásra hívta nézőit. A február végén induló és április végéig, a Magyar Film Napjáig tartó programban a vetítések mellett közönségtalálkozók és élő zenei programok hívják fel a figyelmet a filmek láthatatlan, de annál fontosabb hangi-zenei dimenziójára. A stílusok és szerzői attitűdök sokféleségét elénk táró program történetileg 110 éves ívet jár […]

The post A magyarhangya vetítéssorozatában a sound design kerül a fókuszba appeared first on Filmtekercs.hu.

A még mindig tanuló Hans Zimmer mesél a Dűne: Második részének zenéjéről

Hans Zimmer (csak) a 2. Oscarját nyerte el a Dűne zenéjéért, még előtte mesélt a születéséről. Most a Második rész után is így tett. Reményt adó, mikor elárulta, a YouTube-on látva fedezett fel magának zenészt. A “hangszerépítész” rész is érdekes, no meg, amikor meghatódva bevallja, még mindig tanul és szerinte most írta meg a legszebb szerelmi témáját ehhez a mozihoz. Nem csupán kezdő zeneszerzőknek izgalmas videó.

Az ötszörös Oscar-díjas Francis Ford Coppola a magyar Himnuszt vezényelte – videó

Amikor azt látja és hallja az ember, hogy az ötszörös Oscar-díjas Francis Ford Coppola a magyar Himnuszt vezényli, akkor tényleg könnybe lábad az ember szeme. Történt ugyanis, hogy a Megalopolis zenéjét Budapesten rögzítették, ezt pedig a Mester végül így köszönte meg az instáján.

Minden taktusért meg kell harcolni

„Én nem abból élek, amit 30–40 évvel ezelőtt megírtam… Szeretek menni mindig előre ebben a sok műfajban, ami jelent filmet, színházat, jazzt, dalt és még sok minden mást… Mindig kútba ugrás, amikor először csinál valamit az ember, és minden taktusért meg kell harcolni. Ez izgat engem” – fogalmazta meg Lutter Imrének adott interjújában.

Édesapja nagy zenerajongó volt, otthonukban szinte mindig szólt a muzsika. Fiatalon kezdett zenélni, már általános iskolában is zenei tagozatra járt, 1963 és 1971 között zongorázni tanult. Tizenhat évesen, John Coltrane A Love Supreme című lemezének hatására döntött úgy, hogy szaxofonozni fog. 1971-ben vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, ahol két évig klarinét szakra járt, 1976-ig a Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékén, szaxofon szakon folytatta tanulmányait.

A zenei életbe már 1974-ben bekapcsolódott, ekkor kezdett az Interbrass együttesben játszani. 1978-ban saját zenekart alapított Dimenzió néven, amely később Dimenzió II elnevezéssel kilenc évig működött, rengeteg hazai és külföldi koncertet adtak, három lemezük jelent meg. Dés László 1982-ben Supergroup néven nagynevű pop- és rockzenészekkel koncertezett, 1985–86-ban a Budapest Big Bandben is játszott. 1987-ben Horváth Kornél ütőssel és Snétberger Ferenc gitárossal megalapította a Trio Stendhalt. A kamarazenével vegyített jazzt játszó, 1993-ig működő formáció négy lemezt készített. Európa számos országában léptek fel nagy sikerrel, Indiában is több koncertet adtak, több albumukat Olaszországban vették fel és az egész világon terjesztették.

Egy zeneszerző, aki mindennap komponált

A délkelet-lengyelországi Debicában látta meg a napvilágot, apja jogász és lelkes amatőr hegedűs volt, aki korán megismertette gyermekét hangszerével. Kisgyermekként zongoraleckéket is vett, de arra készült, hogy nagyapja nyomdokába lépve festő lesz. Érettségi után egyidejűleg kezdett filozófiai, művészettörténeti és irodalomtörténeti tanulmányokat, végül a krakkói zeneművészeti főiskolán zeneszerzésből diplomázott. Két évvel később, 1959-ben egy zenei verseny legértékesebb díjait az ő különböző álnevek alatt írt három műve nyerte el, s már fiatalon a zenei avantgárd egyik vezére lett.

Korai műveibe, amelyek Webern, Boulez és Sztravinszkij hatását tükrözik, különleges hangzásokat (zörejeket, zajokat) is belekomponált. A nemzetközi ismertséget a hirosimai atomtámadás áldozatainak emléket állító Gyászének hozta meg számára 1959-ben. Az 1960-ban komponált Anaklasis című művét a münsteri katedrális megépítésének kétszázadik évfordulója alkalmából született Lukács-passió (1963–1966) követte, utóbbi nemcsak újszerűsége, hanem a kommunista országban szokatlan vallásos témaválasztása miatt is feltűnést keltett. Az oratóriumban a kísérletezés mellett barokkos formákat és hagyományos harmóniákat is alkalmazott, egyik alapmotívuma a B-A-C-H hangsor volt. 1967-ben írta Dies Irae (Auschwitz oratórium) című kórusművét.

1974-ben született a vallásos tárgyú Magnificat, II. János Pál pápának ajánlotta Te Deumját, majd később Benedictus című művét is. 2001-ben komponálta Concerto grossója a zenetörténet első három csellóra írt versenyműve. Több operát írt (A louduni ördögök, Az elveszett paradicsom, A fekete álarc, Übü király). A háromezer éves Jeruzsálem „születésnapjára” írt Jeruzsálem hét kapuja című monumentális kórusszimfóniájához egy tubafonnak nevezett hangszert is feltalált. Ezt a művét sokan Mahler híres, Ezrek szimfóniája néven ismert monumentális VIII. szimfóniájához hasonlítják, ő maga ezzel nem értett egyet. Korea című szimfóniája a távol-keleti ország japán uralom alóli felszabadulásának 50. évfordulójára, a Lengyel Rekviem a Szolidaritás felkérésére, az 1970-es gdanski sortűz áldozatainak emlékére született.

Ennio Morricone – kritika

Ennio Morricone (Ennio) olasz-belga-holland-japán életrajzi film, zenés film, dokumentumfilm, 156 perc, 2021 (12) Ennio Morricone fiatal zeneszerzőt megvetette a komolyzenei szakma pályája kezdetén. Aprópénzre váltotta tehetségét, mikor a tömegkultúráról tocsogó filmiparba és a könnyűzenei szcénába ment el haknizni. Mégis lelkesedése és formabontó muzikalitása által 60 évre rá a világ egyik legelismertebb zeneszerzőjeként vonult be a …

Ingyen elérhető a Magyarázat mindenre filmzenéje

A Velencében és Chicagóban is díjazott Magyarázat mindenre már 45 ezer nézőnél jár. A filmhez Reisz Gábor és Kálmán András ezúttal is saját zenét szereztek, és most számos felületen ingyen elérhetővé tettek. Ahogy a VAN és a Rossz versek estében itt is külön életet is él majd. Aki látta már, biztos nem felejti, milyen drámai erővel szólnak a gyerekkórus által előadott népdalfeldolgozások vagy éppen az Ábel kettészeli az éjszakát. 

Szerelmes dallamoktól a hőseposzokig (X)

Az igazi mozirajongókat nem csupán a filmek vizualitása, a színészi játék, a forgatókönyv vagy a rendezés varázsolja el, hanem a muzsika, a jellegzetes dallamok és visszatérő zenei motívumok is. Ezekből ad újra élményt a Hollywood az Arénában elnevezésű koncert, melyet november 13-án rendeznek a Papp László Budapest Sportarénában. A filmzene eredeti célja annak megszületésekor az […]

The post Szerelmes dallamoktól a hőseposzokig (X) appeared first on Filmtekercs.hu.

Latabár Kálmán legnépszerűbb filmjeit is vetítik a Budapesti Klasszikus Film Maratonon

Restaurált remekművekkel érkezik immár hatodik alkalommal a Budapesti Klasszikus Film Maraton (BKFM). Szeptember 12-től hat napon át a filmtörténet legjelentősebb alkotásaiból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők a fesztivál fővárosi helyszínein.

A több mint száz filmalkotást felvonultató fesztivál példátlanul gazdag programot kínál. Lesznek ingyenes szabadtéri vetítések, élőzenés filmkoncertek, szerveznek egyedülálló nemzetközi filmszakmai műhelyeket és mesterkurzusokat, továbbá tematikus vetítéseken, családi és oktatási programokon is várják a filmrajongókat.

Ez alkalommal láthatók a restaurálás után, nagyvásznon azok a rendszerváltásig feledésbe merült filmek, amelyeket a ’30-as évek ifjú rendezőtehetsége, Tóth Endre készített.

„A legfontosabb a történet és a képsorok szolgálata” – Alpár Balázs filmzenefesztivált szervez

Mikor és hogyan ragadott magával a filmzenék világa?

Először az úgynevezett programzenék, a komolyzenei repertoár azon művei vonzottak, amelyek valamilyen háttértörténetet, koncepciót jelenítettek meg, vagy erősen képies címükkel indították be a fantáziámat. Sokszor felidézem annak az emlékét, hogy gyerekkoromban a Carmina Burana hallgatása közben legóztam, és a kezem alatt a legókarakterek a zene drámai változásai hatására cselekedtek: harcoltak a várakért vagy mentek vendégségbe egymáshoz. A könnyűzenék oldalán is sokkal jobban vonzottak a drámai íveket leíró, változatos zenék azoknál a populáris daloknál, amelyek három percen át egyfélék. Így a hippikorszak progresszív rock konceptalbumai vagy Webber korai musicaljei éppúgy a kedvenceim voltak, mint Bach, Beethoven, Stravinsky, Bernstein vagy John Williams.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen zeneszerzésből diplomáztál, a bécsi Zeneakadémiának pedig a média-zeneszerzés és a jazz szakán tanultál.

Szexuális zaklatással vádolják Danny Elfmant, hatalmas kártérítést kell fizetnie

Danny Elfman tagadja, hogy bármi rosszat tett volna, az állításokat gonosznak és hamisnak nevezi. A megegyezés értelmében a zenésznek 830 ezer dollárt kell fizetnie, amit nem teljesített – ez hozta újra a felszínre az évekkel ezelőtti esetet. Danny Elfman, aki olyan filmek és sorozatok zenéjét szerezte, mint a Men in Black, a Pókember, a Karácsonyi […]

The post Szexuális zaklatással vádolják Danny Elfmant, hatalmas kártérítést kell fizetnie appeared first on Filmtekercs.hu.

Tíz kedvenc Lalo Schifrintől, aki a filmzenében nem ismer lehetetlent

A legendás zeneszerző, Lalo Schifrin 91. születésnapján felidézzük tíz film/sorozatzenéjét, amikre csak azért nem mondjuk, hogy ezek a legjobb művei, mert egy ilyen gazdag karrierből Mission Impossible a legjobbakat kiválogatni.

Magyarok nyerték a legjobb rövidfilmzene díját Annecyben

A díjat a film rendezője vette át a világ egyik legjelentősebb animációs filmes mustráján a francia alpesi városban. A 27 című rövidfilm májusban a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a rövidfilmek versenyében elnyerte az Arany Pálmát, tíz nappal ezelőtt pedig a budapesti 11. Friss Hús fesztiválon megkapta a legjobb magyar animációs filmnek járó elismerést.

Buda Flóra Anna az MTI-nek elmondta: nagyon büszke a Mákó testvérekre, és nagyon örül, hogy a 27 megkapta ezt a díjat kapta, mert régóta szeretné, hogy a duó zenéjét felfedezze a nagyközönség is. 

„A 27 cannes-i premierje óta nagyon sokan mondták nekem, hogy mennyire fantasztikus a film zenéje” – hangsúlyozta.

Karácsonyi filmzene-áradat a mese és a szerelem jegyében (X)

Az egyik legjobb dolog, amit a mozi adott nekünk, a filmzene. És az egyik legjobb dolog, amit a filmzene adott nekünk, az a látványos filmzenei koncert. A Hollywood az Arénában című karácsonyi filmzenei koncert december 23-án emlékezetes élménynek ígérkezik. A filmzene mind a filmrajongó, mind az egyszeri néző számára egyaránt gyönyörűséget okoz; egyforma élvezetét leli […]

The post Karácsonyi filmzene-áradat a mese és a szerelem jegyében (X) appeared first on Filmtekercs.hu.

Csak egy hang a zongorán – Ennio Morricone

Minden idők talán legnagyobb hatású zeneszerzője, akinek dallamai örökre beivódottak a kulturális köztudatba. Ha meghalljuk őket, azonnal felismerjük, dúdoljuk, vagy csak hagyjuk, hogy a hatásuk átjárjon minket. De tulajdonképpen mi tette Ennio Morriconét olyan zseniálissá és milyen volt maga az ember, az alkotó? Ezt a kérdést járja körbe Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje, az Ennio Morricone, egy […]

The post Csak egy hang a zongorán – Ennio Morricone appeared first on Filmtekercs.hu.

Itt a Magasságok és mélységek filmzenealbuma

„Ez a muzsika minden gyászoló embernek szólhasson, s tudjon egyfajta kapaszkodóvá válni” – interjú készült a filmzene alkotóival. Szeptember 22-én került a hazai mozikba Csoma Sándor első egész estés nagyjátékfilmje, a Magasságok és mélységek. A megtörtént eseményeken alapuló alkotás Erőss Zsolt (Trill Zsolt) felesége, Sterczer Hilda (Pál Emőke) szemszögéből ábrázolja a magyar hegymászó elvesztésének fájdalmát. […]

The post Itt a Magasságok és mélységek filmzenealbuma appeared first on Filmtekercs.hu.

A kozmosz hangjai – Vangelis pályaképe

Május derekán jött a hír, hogy meghalt Vangelis. A görög szintimágus, akinek a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász és az 1492 – A paradicsom meghódítása filmzenéjét köszönhetjük, egy merőben szokatlan, ugyanakkor saját korának technikai adottságaihoz szorosan kötődő pályafutás révén írta be… Olvass tovább →

The post A kozmosz hangjai – Vangelis pályaképe appeared first on FilmDROID.

Elhunyt Vangelis, a filmtörténet egyik legfontosabb zeneszerzője

79 éves korában elhunyt Vangelis (Vangélisz Papathanaszíu) Oscar-díjas görög zeneszerző, akinek többek között a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász, az 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmek zenéjét köszönhetjük. Vangelis egy franciaországi kórházban hunyt el ma reggel, ahova COVID-19 fertőzés miatt került. A hír hallatán Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök és más kormánytisztviselők is részvétüket fejezték ki. […]

The post Elhunyt Vangelis, a filmtörténet egyik legfontosabb zeneszerzője appeared first on Filmtekercs.hu.

Hallgasd élőben kedvenc filmzenéidet! (X)

A mozi varázsának egyik alappillére a zene: utolérhetetlen érzés, amikor a kulcsjelenetek hátterében feldübörög egy dicsőséges induló vagy végigsimul egy lágy, érzelmes dallam. A zene összenő a jelenetekkel és a szereplőkkel, de mégis képes akár önállóan is olyan ikonikus lenni, mint a film, amelyből származik. Ezt legendás zeneszerzők egész sorának köszönhetjük.  A némafilmek színészei még […]

The post Hallgasd élőben kedvenc filmzenéidet! (X) appeared first on Filmtekercs.hu.