Best WordPress Hosting
 

Újsághirdetésre jelentkezett, most az Oscar várományosa Mihalek Zsuzsa

Meglepett a jelölés?

Őszintén szólva nem. Amikor megláttuk a látványterveket, és nekifogtunk őket megvalósítani, éreztük, hogy ütős lesz, majd amikor a stábtagok elképedve jöttek be a díszletbe, már tudtuk, hogy valami nagyon jót csináltunk. Jórgosz Lánthimosz rendező neve eleve garancia a minőségre. Két angol tervező, James Price és Shona Heath elképzelései alapján, de a saját ízlésünket latba vetve dolgoztunk. Nagy csapat vagyunk, sokan segítik a munkámat, és csupán szerencse kérdése, hogy az én nevemet sorolták fel az Oscar-jelöltek között. Fontos feladatom felkutatni és jól dönteni, hogy kiket veszek magam mellé. 

Hogyan értesültél, hogy te vagy a szerencsés?

Íme az Oscar-jelöltek listája

Az Atlanta sorozatból, az Űrvihar, a Deadpool 2. , a Sebek, a Joker és A rosszfiúk filmekből ismert Zazie Beetz, valamint a Bakelit és A fiúk sorozatokkal, továbbá Az éhezők viadala, a Sikoly, a Pókember: A Pókverzumon át és az Oppenheimer filmekkel nevet szerzett Jack Quaid a Samuel Goldwyn Theaterben jelentették be az idén 96. alkalommal átadandó Oscar-díj esélyeseit. A szavazatok 93 országból érkeztek. Buda Flóra Anna animációs rövidfilmje, a 27 nem került tovább a rövidlistáról.

A legjobb film

American Fiction   

Van magyar az Oscar-jelöltek között

Az Atlanta sorozatból, az Űrvihar, a Deadpool 2. , a Sebek, a Joker és A rosszfiúk filmekből ismert Zazie Beetz, valamint a Bakelit és A fiúk sorozatokkal, továbbá Az éhezők viadala, a Sikoly, a Pókember: A Pókverzumon át és az Oppenheimer filmekkel nevet szerzett Jack Quaid a Samuel Goldwyn Theaterben jelentették be az idén 96. alkalommal átadandó Oscar-díj esélyeseit. A szavazatok 93 országból érkeztek.

A legjobb film

American Fiction

Oscar-protokoll

 

Az Oscar-díj az amerikai filmszakma sokszínűségét kívánja hirdetni, de a tiszteletre méltó szándék még nem ad okot az ünneplésre.

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) megújult szabályozása nyomán módosul a legnagyobb presztízsű Oscar-díj megítélésének gyakorlata, de a filmipari diverzitást elősegíteni hivatott, félszívvel megfogalmazott kritériumok senkit nem fognak maradéktalanul elégedetté tenni.

A rendező, aki Az angol beteget sikerre vitte

A La Manche-csatornában fekvő Wight sziget legnagyobb városában, Ryde-ban látta meg a napvilágot, ahol olasz származású szüleinek fagylaltműhelye volt. Gyermekkora gondtalanul telt, szabadideje javát a szomszédjukban álló moziban töltötte. A film világába mégis kacskaringós úton érkezett: az északkelet-angliai Hull Egyetemen végzett, ahol néhány évig irodalmat oktatott. Az írói babérokra áhítozó fiatalember ezután rádiójátékokat, forgatókönyveket és színdarabokat írt, egyik művét 1986-ban az angol kritikusok az év drámája címmel tüntették ki.

Első mozifilmje a Szívből, igazán című keserédes, romantikus komédia, amelyben a főszerepet játszó Alan Rickman kísértete a halálból tér vissza barátnőjéhez, ami nem várt események sorozatát indítja el. Az alkotás 1992-ben elnyerte a legrangosabb brit filmes kitüntetést, a BAFTA-díjat, Minghella pedig a lehetőséget, hogy Hollywoodban dolgozhasson. Így született meg 1993-ban a Mr. Wonderful című komédia, amely csak mérsékelt sikert aratott, és a rendező a forgatás közben szerzett keserű tapasztalatai miatt kiábrándult a nagy stúdiókból.

Következő filmje, Az angol beteg terveivel mégis a 20th Century Fox stúdiót kereste meg, amely a szereposztás körül kibontakozott vita miatt a forgatás kezdete előtt öt héttel kiszállt a vállalkozásból. Helyére a független és vállalkozó szellemű Miramax lépett, és a producereknek nem kellett megbánniuk a döntést. A romantikus dráma, amelynek főhőse a Ralph Fiennes alakította, Almásy Lászlóról mintázott titokzatos magyar Afrika-kutató, nem várt sikert aratott: kilenc Oscar-díjat kapott, maga Minghella a legjobb rendezőnek járó arany szobrocskát vehette át.

Volt Mahátma Gandhi, Salvador Dalí és Horthy Miklós is

Krishna Pandit Bhanji néven jött a világra egy északkelet-angliai faluban egy kenyai születésű, indiai származású orvos és egy angol színésznő-modell gyermekeként. A színházzal tizenévesen ismerkedett meg, pályaválasztásához a döntő lökést a Royal Shakespeare Company III. Richárd előadása adta, ekkor vette fel zanzibári fűszerkereskedő nagyapja angolos Kingsley nevét.

Színpadra először 1966-ban lépett egy darabban, amelyet Brian Epstein, a Beatles együttes menedzsere rendezett. A mű zenéjét a remekül éneklő és gitározó Kingsley szerezte, és Epstein felcsillantotta előtte a lemezszerződés lehetőségét. Kingsley mégis a színházat választotta: 1967-től volt a Royal Shakespeare Company tagja, a társulattal debütált 1971-ben a New York-i Broadwayn.

A filmvásznon már 1972-ben szerepelt, de a nagy áttörésre egy évtizedet kellett várnia. 1981-ben szinte ismeretlenül választotta ki Richard Attenborough a Mahátma Gandhi életéről szóló szuperprodukció főszerepére; Gandhit huszonhárom éves korától hetvennyolc éves koráig formálta meg. A film óriási sikert aratott, Kingsley – aki a szerep kedvéért csaknem tíz kilót fogyott, és Gandhi könyvtárnyi életművét is áttanulmányozta – megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. A bemutató óta Indiában, ahol a függetlenség napján minden évben levetítik a filmet, Kingsleyt igen nagy tisztelet övezi.

Buda Flóra Anna kisfilmje felkerült az Oscar szűkített listájára

Buda Flóra Anna 27 című animációja májusban a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma-díjat kapott, júniusban pedig az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták. Az animációs kisfilm a francia Miyu és a magyar Boddah cég gyártásában készült, a producerei Emmanuel-Alain Raynal és Pierre Baussaron, valamint Osváth Gábor és Lukács Péter Benjámin. Az önéletrajzi ihletésű alkotás hangmérnöke Lukács Péter Benjámin volt. A 27 most abba a 15 produkcióból álló mezőnybe jutott be, amelyből a filmakadémia majd kiválasztja a kategória Oscar-jelöltjeit.

A tíz kategória, amelynek Oscar-esélyeseit közzétették: a dokumentumfilm, a rövid dokumentumfilm, a nemzetközi film, a smink és haj, a hang, az eredeti filmzene, eredeti filmdal, rövid animációs film, kisjátékfilm és a vizuális effektus, számolt be róla a Variety.com.

A nemzetközi filmek rövid listáján szintén 15 produkció szerepel, a magyar nevezés, Gauder Áron a Kojot négy lelke című animációs játékfilmje nem került fel a listára. Idén 88 ország nevezte kiválasztott filmjét a nemzetközi filmes kategóriában.

Bergman „norvég angyala” olyan jól megtanulta a nyelvet, hogy sokan svédnek hitték

Tokióban született, ahol repülőmérnök apja éppen dolgozott. Néhány évig Kanadában is élt, mielőtt a család hazatért Norvégiába. A visszahúzódó, érzékeny lány imádta a filmeket (kedvencei közt volt Vittorio De Sica Csoda Milánóban és Chaplin Rivaldafény című alkotása), az iskolai színielőadásokon egy személyben volt író, rendező és főszereplő. Londonban folytatott színi tanulmányai után a stavangeri színházban állt először a világot jelentő deszkákra az Anna Frank naplója előadásában.

A hatvanas évek elején az oslói Nemzeti Színház tagja lett, ekkoriban kötött barátságot svéd kolléganőjével, a Bergman-filmekben szereplő Bibi Anderssonnal. A svéd rendező felfigyelt hasonlóságukra, és forgatókönyvet írt számukra, az 1966-ban forgatott Persona című filmben a svédül még nem beszélő Ullmann néma szerepet kapott, de így is képes volt az érzelmek sokaságának kifejezésére. Később aztán annyira megtanulta a nyelvet, hogy sokan nem norvég, hanem svéd nemzetiségűnek tartják.

Ezzel a filmmel kezdődött szoros szakmai és magánéleti kapcsolata Bergmannal, akivel 1965-től öt éven át együtt éltek, tőle született egyetlen gyermeke, az íróként sikeres Linn Ullmann. Bergmannal tíz filmet készített, köztük a hatvanas évek végén a művészet és társadalom kapcsolatát, az alkotó ember küzdelmét ábrázoló trilógiát (Farkasok órája, Szégyen, Szenvedély), amelyben a gyenge, ingatag férfiakkal szemben a nők jelentik a megnyugvást, a biztos pontot és az erőt. 1967-ben dolgoztak először és utoljára együtt színházban, Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című színművében.

Nehézbombázó repülők navigátorából lett a romantikus filmek atyja

A kanadai Edmontonban jött a világra lengyelországi zsidó bevándorlók gyermekeként, apja használt hangszerekkel kereskedett. A színház, a zene és az irodalom szeretete már kiskorában kialakult benne a szülei által működtetett jiddis nyelvű közösségi színházban, ahol segített díszleteket építeni és festeni, színészként 11 évesen debütált.

A második világháború kitörése után jelentkezett a légierőhöz, az európai hadszíntéren nehézbombázók navigátora volt. Leszerelése után a torontói egyetem jogi karára iratkozott be, de hamar felismerte, hogy ez nem neki való hivatás, ezért átnyergelt a pszichológiára, diplomáját 1950-ben szerezte meg. Mivel a showbiznisz világa érdekelte, egyszerűen besétált a közszolgálati média, a CBC központjába és megkérdezte a recepcióst, hol jelentkezhetne munkára. Három héttel később már rádiós talk show-kat rendezett, majd társadalmi problémákról készített rádiódrámákat.

1956-ban az Egyesült Államokba költözött, s csatlakozott azon fiatal rendezők – köztük John Frankenheimer, Arthur Penn és Sidney Lumet – csoportjához, akik a CBS televízió Playhouse című tévés drámasorozatán dolgoztak, ezt követően olyan sorozatok epizódjait rendezte, mint a Perry Mason, a Gunsmoke, az Alfred Hitchcock bemutatja vagy a Route 66.

Ken hozza el Ryan Goslingnak az Oscart?

Ryan Gosling hivatalosan is ringbe száll a Legjobb Férfi Mellékszereplőnek járó Oscar-díjért. De a szoros mezőnyben elég lesz-e Ken? Az idei év kétségkívül legnagyobb – már ami a médiafelhajtást illeti – filmes eseménye volt a Barbenheimer, azaz a Greta Gerwig Barbie és Christopher Nolan Oppenheimer című filmjeinek dupla premierje. Az eszméletlen bevételeket hozó duó, amely […]

The post Ken hozza el Ryan Goslingnak az Oscart? appeared first on Filmtekercs.hu.

Arisztokratikus külső, természetes elegancia, tökéletes férfihang – Jeremy Irons

A La Manche csatornában fekvő Wight-szigeten született, a család csak évente egyszer ruccant át Angliába. Anyai ágon ír felmenőkkel is büszkélkedhet, napjainkban ideje nagy részét az írországi, 15. századi Kilcoe kastélyban tölti, amelyet romosan vásárolt meg és részben saját keze munkájával újított fel – nem is tagadja, hogy néhány filmszerepét kifejezetten ezért, anyagi okokból vállalta el. Az iskolai zenekarban dobolt és harmonikázott, s miután az állatorvosi egyetemre nem vették fel, úgy döntött, színész lesz.

Bristoli színi tanulmányainak költségeit kertészként, utcai zenészként és takarítóként dolgozva teremtette elő, első szerepe a Godspell című musical Keresztelő Szent Jánosa volt. Ezt tévéfilmek követték: a BBC egyik produkciójában Liszt Ferencet alakította, a filmvásznon a balett-táncos Nyizsinszkijről szóló drámában debütált.

A kritika akkor figyelt fel rá, amikor Harold Pinter Nobel-díjas író ajánlása nyomán Laurence Olivier és John Gielgud oldalán szerepelt Evelyn Waugh Az utolsó látogatás című alkotásának kosztümös tévéváltozatában. Az áttörést 1981-ben A francia hadnagy szeretője című, a viktoriánus korban játszódó romantikus dráma hozta meg, Meryl Streep partnereként. Ezt a Proust regénye nyomán készült Swann szerelme című filmdráma követte, A misszióban dél-amerikai jezsuita papot alakított, majd olyan rendezők filmjeiben játszott, mint Bernardo Bertolucci (Lopott szépség), Adrian Lyne (Lolita), David Cronenberg (Pillangófiú, Két test egy lélek – utóbbiban az egypetéjű ikerpár mindkét tagja ő volt), Steven Soderbergh (Kafka), Franco Zeffirelli (Mindörökké Callas) vagy David Lynch (Inland Empire).

Ő robbantotta ki az 1970-es évek legnagyobb hollywoodi botrányát – Cliff Robertson 100 éve született

A kaliforniai La Jollában módos farmercsaládba született III. Clifford Parker Robertson néven. Miután szülei elváltak, majd anyja fiatalon meghalt, nagyanyja vette magához és nevelte fel. A második világháború alatt az amerikai kereskedelmi flottánál szolgált, hazatérve a Yellow Springs-i Antioch College-ban kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Egy ideig újságíróként dolgozott egy helyi lapnál, közben egyre erősebb lett benne a vágy, hogy a színészettel foglalkozzon. Az ötvenes évek elején otthagyta a főiskolát, majd New Yorkba költözött, ahol beiratkozott az Actors Studióba.

A Broadway-n 1953-ban debütált a Late Love, majd Joshua Logan The Wisteria Trees című darabjában. Televíziós karrierje is ekkor indult be, olyan televíziós antológiasorozatokban kapott szerepet, mint az Armstrong Circle Theatre, a Hallmark Hall of Fame vagy a CBS-en futó Rod Brown of the Rocket Rangers. A televíziózás aranykorában feltűnt még a The United States Steel Hour, a Playhouse 90, valamint a The Chrysler Theater egyes epizódjaiban, utóbbiért 1966-ban Emmy-díjat nyert.

Első filmszerepét az 1955-ös Piknik című romantikus vígjátékban kapta William Holden és Kim Novak oldalán. A film népszerűségének köszönhetően Robertson szerződést kötött a Columbia filmstúdióval, a következő évben már az Őszi falevélben szerepelt Joan Crawford mellett. A későbbiekben többek közt kisstílű bűnözőt alakított az Underworld U.S.A. (1961) című moziban, majd egy orvost a The Interns (1962) kórházi melodrámában.

Megvan, melyik filmet nevezi Magyarország az Oscarra

Kiderült, melyik hazai alkotás képviselheti majd Magyarországot a 2024-es Oscar-gálán; természetesen ha eljut odáig. A legfontosabb filmes megmérettetésben jövőre egy csodaszép animáció szállhat majd ringbe tőlünk az arany szoborért. Gauder Áron gyönyörű, megkapó, elgondolkoztató és látványos animációját, a Kojot négy lelkét nevezi Magyarország a soron következő Oscar-gálára a Legjobb Külföldi Film kategóriában. Az indián teremtéstörténetet […]

The post Megvan, melyik filmet nevezi Magyarország az Oscarra appeared first on Filmtekercs.hu.

A Kojot négy lelke a hivatalos magyar Oscar-nevezés

A Gauder Áron rendezésben, Bereményi Géza közreműködésével, Temple Réka producer vezetésével készült, és az indián teremtéstörténetet eredeti látásmóddal, a mitikus Kojot figurájával a középpontban elmesélő filmet mintegy 30 fesztiválon vetítették már nagy sikerrel világszerte. Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 96. alkalommal kiosztandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2022. december 1. és 2023. október 31. között mutatnak be az adott országban.

A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba és Pesti Ákos, Lukácsy György, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi értékesítési igazgatója, Tősér Ádám filmrendező és Novák Emil operatőr, a Magyar Filmakadémia elnöke vett részt.

19 magyar egész estés mozifilm közül választotta ki a Kojot négy lelke című filmet a héttagú bizottság. 

A vihar kapuőre – Kuroszava Akira 25 éve halt meg

Tokióban született 1910. március 23-án egy szamuráj klán sarjaként. Harcos neveltetést kapott, felnőve azonban nem volt hajlandó katonai kiképzésben részt venni. Nyugati festészetet tanult, de foglalkozott filmmel, színházzal és irodalommal is. Kezdetben illusztrátorként dolgozott népszerű magazinok számára, majd tagja lett a proletár művészek szövetségének, több díja és kiállítása volt. 1943-tól rendezett, filmjeinek forgatókönyvírója, díszlettervezője és vágója is ő maga volt, főleg az orosz Eizenstein és az amerikai John Ford westernjei voltak rá hatással. Első személyes és formailag kiforrott alkotása az 1948-as A részeg angyal volt, amelyben egy öregedő alkoholista orvos próbálja megmenteni a tüdőbeteg fiatal gengsztert önmagától.

A hírnevet és a velencei filmfesztivál fődíját, majd a legjobb külföldi filmnek járó tiszteletbeli Oscar-díjat (a kategória „hivatalosan” csak 1956-tól létezik) az 1950-ben készült, mára klasszikussá vált, Akutagava Rjónoszuke novellái alapján készült A vihar kapujában hozta meg számára (korábban japán filmet még soha nem jutalmaztak ilyen magas kitüntetésekkel). A film egy szamuráj megölését és felesége megerőszakolását beszéli el négy különböző szemszögből, de az igazság így is rejtve marad.

Ezután a költségekkel már nem kellett törődnie – filmjeit több kamerával, sokszor tízszeres túlforgatással vette föl, hogy a számára legmegfelelőbb változatot hagyja meg a vágásnál. A vágást, amelyet film szempontjából a legfontosabbnak tartott, 1952 óta maga irányította. Az ’50-es években klasszikus irodalmi műveket adaptált: elkészítette Dosztojevszkij A félkegyelmű, Gorkij az Éjjeli menedékhely, és Véres trón címmel a Macbeth adaptációját. Utóbbit – jóllehet a japán nó-darabok stílusában készült, és az eredeti műből semmi sem hangzik el – az egyik legjobb Shakespeare-feldolgozásnak tartják. A morális üzenetekkel teli Élni egy család széthullását és a második világháború utáni japán hivatalnokok életét dokumentálja.

Az Oscar-rekorder westernkirály – John Ford

John Martin Feeney néven született 1894. február 1-jén ír bevándorlók gyermekeként a Maine állambeli Cape Elizabeth városkában. Középiskolás évei alatt tehetséges futballjátékosnak bizonyult, de a profi sportolói karriernél jobban vonzotta a szárnyait bontogató filmipar, és a showbizniszben egyre fontosabb szerepet kivívó Francis bátyjának hívására Hollywoodba költözött. Francis ekkor már Ford néven dolgozott, így ő is ezt a művésznevet választotta.

Testvére filmjeiben volt kellékes, asszisztens, forgatókönyvíró, operatőr és színész, szerepelt W. D. Griffith Egy nemzet születése című filmeposzában is, igaz, nevét nem tüntették fel a stáblistán. Francis idővel filmjei kisebb jeleneteinek forgatásával is megbízta öccsét, aki első saját filmjét 1917-ben készítette. A következő három év alatt 36 filmet forgatott, de ezek nagy része nem maradt fent teljes egészében. E filmek többségében a főszerepet Harry Carey játszotta, akivel a rendező jó barátságban állt, és később is többször feltűnt produkcióiban.

Ford 1920-ban szerződött le William Fox stúdiójához, négy évvel később itt forgatta első nagyszabású filmjét. A Tűzparipa című kétórás western óriási stábbal, óriási költségvetéssel készült – és óriási kasszasiker lett, Fordot pedig egy csapásra az egyik leghíresebb rendezővé tette. 1928-ban, a hangosfilm megjelenésekor szinte azonnal átnyergelt az új típusú filmekre, bár ez kezdetben csak hangeffektusokat és zenei aláfestést jelentett.

Latabár Kálmán legnépszerűbb filmjeit is vetítik a Budapesti Klasszikus Film Maratonon

Restaurált remekművekkel érkezik immár hatodik alkalommal a Budapesti Klasszikus Film Maraton (BKFM). Szeptember 12-től hat napon át a filmtörténet legjelentősebb alkotásaiból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők a fesztivál fővárosi helyszínein.

A több mint száz filmalkotást felvonultató fesztivál példátlanul gazdag programot kínál. Lesznek ingyenes szabadtéri vetítések, élőzenés filmkoncertek, szerveznek egyedülálló nemzetközi filmszakmai műhelyeket és mesterkurzusokat, továbbá tematikus vetítéseken, családi és oktatási programokon is várják a filmrajongókat.

Ez alkalommal láthatók a restaurálás után, nagyvásznon azok a rendszerváltásig feledésbe merült filmek, amelyeket a ’30-as évek ifjú rendezőtehetsége, Tóth Endre készített.

A könyörtelen figuráktól a humanista hősökön át a zsémbes öregemberekig – Robert De Niro pályája

Robert Anthony De Niro 1943-ban született New Yorkban, ahol szülei a negyvenes-ötvenes években sikeres művésznek számítottak. Ír és olasz felmenőkkel rendelkező apja expresszionista festő és szobrász, anyja szintén festő volt. De Niro alig volt kétéves, amikor szülei elváltak. A kisfiú anyjához került, Manhattan Greenwich Village és Little Italy negyedében nőtt fel, apja is a közelükben maradt.

Félénk kisfiú volt, mégis a színjátszás érdekelte. Első szerepét tízévesen kapta az Óz, a csodák csodájában. Számos iskolát váltott, sok idejét az utcán, egy olasz bandában töltötte, mielőtt eldöntötte, hogy színész lesz. Lenyűgözte a mozi, fellépéskor a félénkségét is legyőzte, így 16 évesen otthagyta az iskolát, hogy a színészetet válassza hivatásul. Később így emlékezett vissza: „Színészként minden következmény nélkül eljátszhatsz olyan dolgokat, amelyekhez egyébként az életben nem lenne bátorságod.”

Beiratkozott a Sztanyiszlavszkij-módszer híveként oktató Stella Adler színistúdiójába. Adler, aki korábban Marlon Brando és Rod Steiger tanára is volt, legtehetségesebb tanítványaként emlékezett vissza rá. Egy ideig Lee Strasberg iskolájában is koptatta a padot, majd kilincselni kezdett a filmstúdióknál. Felejthető szerepeket kapott, mígnem 1968-ban Brian De Palma rábízta az Üdvözletek főszerepét.

A kísérletező kedvű amigo – Alejandro González Iñárritu mexikói filmrendező 60 éves

Mexikóvárosban látta meg a napvilágot egy baszk származású bankár hét gyermeke közül a legfiatalabbként. Ötéves volt, amikor apja tönkrement, és ezután gyümölcskereskedéssel biztosította családja szerény megélhetését. A középiskolából 16 évesen rossz jegyei és magatartása miatt kicsapták, ekkor egy teherhajón dolgozva bejárta a Mississippit, Európát és Afrikát.

18 évesen az apjától kapott ezer dollárból egy évet Európában töltött. Az így szerzett szellemi és fizikai tapasztalatok, az egzisztencialista írók munkáinak megismerése hatottak későbbi filmjeire.

Hazatérve kommunikáció szakot végzett az egyetemen, közben egy népszerű rádióban DJ-ként dolgozott, 25 évesen már az adó igazgatója volt, és filmzenéket is írt. Ő lett a legnagyobb mexikói tévétársaság legfiatalabb producere, majd saját céget alapított Z Films néven, ahol reklámokat írt és rendezett, emellett Los Angelesben filmművészeti tanulmányokat folytatott. Az egyetemen ismerte meg Guillermo Arriaga írót, aki alkotótársa, forgatókönyvírója lett.