Best WordPress Hosting
 

„Lélektani utazás” – Kámán Albert az online zaklatásról írja legújabb forgatókönyvét

Mit gondolsz, minek köszönhető a Magány sikere?

Talán annak, hogy az európai és a magyar kisfilmekhez képest – amelyekben a román újhullám hatása még mindig érzékelhető – alapvetően szokatlan. Klasszikus filmnyelvet és színes fényeket használok benne, lassú snittekkel operálok, mert mindig nagyjátékfilmben gondolkodom. A kisfilm a vicchez hasonlóan egy csattanóra, kisebb szituációra épül. A Magány negatívumaként is említették páran: érződik rajta, hogy tévéfilmnek írtam, és ezt sűrítettem végül fél órába. Általában megosztó, nem közönségfilmek kerülnek ki a kezem alól, mert számomra mindig az önazonosság a fő szempont, hogy őszinte legyen, amit csinálok. Hatalmas élmény volt ilyen nagy stábbal, profi színészekkel dolgozni.

A cím jelentése a filmben több síkon tetten érhető, és érdekes, hogy bár a forgatókönyvet a járvány előtt írtad, azt a bezártságot fogalmaztad meg benne, ami nem sokkal később, a Covid időszakában vált „kézzelfoghatóvá”.

Több mint száz kitüntetés és egy elfogatóparancs – Roman Polanski 90 éves

Lengyel zsidó apa és orosz katolikus anya gyermekeként született Párizsban Rajmund Roman Liebling néven, szülei mindketten agnosztikusak voltak. A család 1937-ben visszaköltözött Krakkóba, a második világháború idején deportálták őket, s bár a kisfiút sikerült megszöktetni, anyját elvesztette, apjával pedig csak a háború után találkozott újra. Műszaki tanulmányai után színésznek állt, majd a lódzi filmművészeti főiskola rendezői szakát végezte el. 1961-ben készített első játékfilmjét, a Kés a vízben című lélektani-szerelmi drámát Oscar-díjra jelölték, de politikai felhangjai miatt téma volt a kommunista párt központi bizottságának ülésén is.

Polanski ezután Nagy-Britanniában horrort (Iszonyat) és thrillert (Zsákutca) forgatott, előbbivel elnyerte a Berlinale Ezüst Medve, utóbbival az Arany Medve-díját. 1967-ben Hollywoodban készítette a Vámpírok bálja című horror-vígjátékot, amelyben felesége, Sharon Tate oldalán a főszerepet is eljátszotta, majd a Rosemary gyermeke című horrort, amely a műfaj klasszikusa lett. A rémségek a való életben folytatódtak: 1969-ben terhes feleségét lemészárolta a Charles Manson követőiből álló banda.

A megrendült rendező a munkába menekült: 1971-ben forgatta a szöveghű és művészileg tökéletes, de kegyetlen és véres Macbethet, 1974-ben a 11 Oscar-díjra jelölt, de csak a forgatókönyv kategóriában diadalmaskodó Kínai negyedet, amelyet A lakó című fekete komédia követett.

Napi 30 millió dollárjába fájhat Kalifornia államnak a forgatókönyvírók sztrájkja

Az amerikai forgatókönyvírók céhe által kezdeményezett, és jelenleg is tartó sztrájk napi 30 millió dollár kiesést okoz Kalifornia államnak – állítja a WGA. A kijelentés a Milken Institute azon becslésén alapszik, miszerint a forgatókönyvírók 2007-2008-as, 100 napon át tartó sztrájkja következtében elszenvedett hiány 2,1 milliárd dollárra volt tehető a 2007 IV. negyedév és 2008 között. […]

The post Napi 30 millió dollárjába fájhat Kalifornia államnak a forgatókönyvírók sztrájkja appeared first on Filmtekercs.hu.

A hazai filmszakma egyik legkreatívabb egyénisége: Grunwalsky Ferenc

Budapesten született, apja evangélikus lelkész volt. Két évig az ELTE bölcsészkarán magyar–német szakra járt, majd tanulmányait félbeszakítva a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező-operatőr szakára iratkozott be, és itt is szerzett diplomát 1968-ban. A Mafilm rendező-operatőreként évekig Jancsó Miklós munkatársaként dolgozott és barátság is szövődött köztük. Ő fényképezte később egyebek között a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999), az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000), a Kelj fel komám, ne aludjál (2002) és A mohácsi vész (2004) című Jancsó-alkotásokat.

Grunwalsky maga fényképezi filmjeit, melyeknek nemegyszer forgatókönyvírója is. Történetei emberi, történelmi viszonyokat boncolgatnak. A hatvanas évek végén egyik aláírója volt az úgynevezett „szociológiai kiáltványnak”, amely nemcsak a dokumentumfilmezés, de az emberi drámát is érzékeltető, a valóság mélyebb igényű képi megfogalmazása mellett állt ki. Számos rövidfilm után, 1975-ben készítette első nagyjátékfilmjét. A Vörös rekviem az 1931-es biatorbágyi merénylet után kivégzett kommunista Sallai Imréről és Fürst Sándorról szólt.

Rendezőként és forgatókönyvíróként jegyezte 1984-ben az Eszmélést, amely a századfordulón követi egy félárva parasztfiú sorsát, 1989-ben a bűnügyi témájú Kicsi, de nagyon erős című drámát és az 1999-es folytatást, a Visszatérést, kendőzetlenül mutatva be a kegyetlenséget a magyar valóságban. Legszemélyesebb filmje, az 1992-es Goldberg-variációk a trilógia záró darabjaként is felfogható, a megrázó alkotás egy öngyilkosságot elkövetett kamasz szüleinek a temetés utáni napját meséli el. Ladányi Andrea táncművésszel két filmet is forgatott, az Éjféli maratont 2001-ben, a Táncalakot egy évvel később. Utóbbi a Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb látványért járó díjat.

Ma kezdődik a hollywoodi forgatókönyvírók tömeges sztrájkja

Az Amerikai Forgatókönyvírók Céhe 15 év óta először hirdet munkabeszüntetést, a sztrájk okai a streaming példátlan térnyerésére vezethetők vissza. Ma kezdődik az Amerikai Forgatókönyvírók Céhe (WGA) sztrájkja, miután nem sikerült megállapodni az olyan stúdiókkal, mint a Walt Disney és a Netflix a magasabb fizetésekről. A legutóbbi sztrájk 100 napig tartott, és több mint 2 milliárd […]

The post Ma kezdődik a hollywoodi forgatókönyvírók tömeges sztrájkja appeared first on Filmtekercs.hu.

Magyar filmírók Hollywoodban

A magyar és magyar származású szakemberek a film születése óta minden területen jelen vannak a nemzetközi filmiparban. Ott voltak az első amerikai stúdiók és Hollywood megalapításánál, a producerek, rendezők, színészek és operatőrök mellett az írók és forgatókönyvírók csoportja volt a legszínesebb.

A magyar forgatókönyvírók közül többen is elnyerték az Oscar-díjat. Elsőként Herczeg Géza a Zola élete című filmért 1938-ban, John S. Toldy, vagyis Székely János a Vágyak a viharban írója a legjobb eredeti forgatókönyvért 1941-ben. Két évvel később Emeric Pressburger, azaz Pressburger Imre nyert ugyanebben a kategóriában A negyvenkilences szélességi fok című háborús drámával, 1950-ben pedig Robert Pirosh, a Csatatérért vihette haza a legjobb forgatókönyvért járó elismerést.

Alább hat nagy hatású szerzőt mutatunk be, de rajtuk kívül még sokan alkottak maradandót ezen a területen.