Best WordPress Hosting
 

Könyvnyomtatás 550 – A magyar könyv szent hagyománya és az MKKE története

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése történetére nem lehet anélkül visszatekinteni, hogy újra meg újra el ne csodálkozzunk vagy meg ne hatódjunk, de leginkább a kettőt egyszerre. A könyvhét miatt mostanában sokat fogjuk őket emlegetni, és joggal, hiszen a hatalmas könyvpiac koordináló szervezetéről beszélünk, amely évről évre visszaadja a hitünket a könyvek iránti érdeklődés intenzív és múlhatatlan voltában.

Éppen a napokban gondolkodtam el, hogy életem legszebb és legtartalmasabb pillanataiként tartom számon azokat, amelyeket könyvekkel töltöttem, és erősen megmaradtak bennem azok az évek, amikor egy-egy könyv megszerzése érdekében akár antikváriumok sorát jártam be megszállottan. Úgy véltem ugyanis, hogy abban és csakis abban a könyvben található a válasz az aktuálisan legfontosabb kérdéseimre. Végső soron pedig minden további kérdésemre is, hiszen az egyik könyv mindig egy újabbhoz küld.

Így, könyvről könyvre járjuk az életünket.

Évfordulók jegyében – Június 8-án újra Ünnepi Könyvhét

A sajtótájékoztatót Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke kezdte a legfőbb tudnivalók előrebocsátásával. Alig egy hét múlva, június 8-a, csütörtök délután négykor nyitják meg a négynapos, vagyis vasárnap estig tartó 94. Ünnepi Könyvhetet; most már hagyományosnak mondható módon két helyszínen: nem csak a Vörösmarty téren, hanem a Duna-korzón is. Idén is százhetven kiállító lesz, mint tavaly; köztük egyre több olyan, amelynek nem fő tevékenysége a könyvkiadás. A megnyitóbeszédet Margócsy István irodalomtörténész mondja majd. A Vörösmarty téren 8-án, 9-én és 10-én nyolc órakor koncert lesz: első este Vecsei H. Miklós és alkotótársai Pilinszky–Csoóri-estje, a másodikon a Besh o droM, a harmadikon a Canarro produkciója.

A Budapest 150 – Könyvfőváros programévről a megtervezésével és lebonyolításával megbízott Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Fodor Péter beszélt. A programok már zajlanak, a gyermeknapi rendezvényüket a margitszigeti Kristály színtéren például nagy sikerrel bonyolították le. Április 19-én Soroksáron újranyitották a felújított és kibővített könyvtárat, amelynek neve mostantól Petőfi 200 emlékkönyvtár (ötven éve nyílt meg). A könyvhéten, akárcsak múlt évben, önálló Könyvfőváros-pavilon lesz, a tagkönyvtárak pedig harmincszázalékos kedvezményes bérletváltási lehetőséggel és kézműves foglalkozásokkal készülnek az alkalomra.

Both Gabi, a Mesecentrum főszerkesztője a gyermekirodalmi termést méltatva megállapította: 2023 e téren is Petőfi éve: a költő soha eddig nem került közelebb ehhez a korosztályhoz (néhány kötetcím: Petőfi, a sztár, Így él Petőfi!, Anyám tyúkja (papírszínház). Ezután a nálunk megszokott szövegcentrikus szemléletről, a csendes- és kizárólag képes könyvek lassú meghonosodásáról hallottunk, majd az idei termés legjavából válogatva sok-sok címet és szerzőt sorolt fel a főszerkesztő. Fiala Borcsa Lepkebáb című munkája a mai fiatalok nehézségeiről szól és nekik segíthet, a Győri Hanna által szerkesztett Viszek egy szívet kortárs szerzők műveivel állítja párba a kötelező irodalom verseit. Ruff Orsolya olyan szerző, akinél Szabó Magda óta senki sem vette komolyabban a gyerekirodalmat (idén Orczy Mimi kalandjai – A londoni gyémántrablás című könyve jelenik meg). Diana Soto kiskamaszoknak írta a Kitka Bence Balatonaljánt, míg Viola Szandra nagyobb gyerekeknek kínálja a világmegmentés kalandját A Világfa kilenc ágával. Nagyszerű M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok című sorozatának hatodik, akárcsak Schmal Róza Nagy folyók haragja című sorozatának harmadik kötete. Kuriózumszámba megy Rádai Andreától a gyönyörűen illusztrált, humoros, könnyed Rókazsolt (a szülők is élvezni fogják). Dániel András egy személyben író és illusztrátor; hároméves kortól ajánlható új könyve, a Mindenki mászkál mesélésre fogja bátorítani a szülőket, mivel csak egy-egy mondatot olvashatunk az oldalak alján meg a szövegbuborékokban. Berta Ádámtól a Szöszmösz, a tündéregér pszeudomese és identitástörténet, Kiss Lehel a Meglessük a pandátban négysorosokkal mutat be állatokat, László Noémi Keljfeljancsijának történetei népmesékre hasonlítanak, Zalka Csenge Virág Nagyvárosi népmesékje különböző népek meséiből válogat, akárcsak Bajzáth Mária Erdők-mezők népmeséi című gyűjteménye, amely az egyik legszebb gyerekkönyv idén. Kollár Árpád a vicces, irodalmi értékű Szuperhősök a klinikánnal beteg gyerekeknek fog segíteni, Fodor Marcsi a nemzetközi hírű festőművész, Reigl Judit élettörténetét mutatja be. A Szeretlek, apa című könyv közéleti emberek – köztük az idén januárban elhunyt Morcsányi Géza – édesapjukra emlékező sorait közli.

John Scalzi amerikai író lesz a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége

Az idei Könyvfesztivál díszvendég szerzője John Scalzi lesz, aki Budapest Főpolgármesterétől veszi majd át a Budapest Nagydíjat. Az amerikai szerző az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. A Vének háborúja, első műve, mára kultkönyvvé vált, melynek univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült. Több stílusban és médiában kipróbálta magát, ír filmrecenziókat, ismeretterjesztő könyveket és esszéket. Dolgozott kreatív tanácsadóként a Csillagkapu Univerzum tévésorozatban; népszerű blogja, a Whatever pedig az egyik legrégibb a maga nemében. Scalzi szakmai elismerését jelzi, hogy 2010-ben megválasztották az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnökévé. Scalzi életművét az elmúlt húsz évben több nemzetközi díjjal honorálták, 2005-ben megkapta a legjobb új sci-fi írónak járó John W. Campbell-díjat, majd 2013-ban a Vörösingesek című regényéért elnyerte a műfaj legfontosabb irodalmi díját, a Hugó-díjat. Magyarországon eddig 14 könyve jelent meg, az Agave Könyvek gondozásában.  

Díszvendég országként idén Hollandia irodalma kerül a fesztivál fókuszába. A Könyvfesztivál látogatói egy tucat neves holland íróval, költővel, illusztrátorral találkozhatnak – köztük lesz Arnon Grunberg, író és újságíró, A betegség nélküli ember szerzője, Abram de Swaan, ismert esszéíró, szociológus, Martin Michael Driessen író, színházi és opera rendező és Annamarie Bon, népszerű ifjúsági szerző. A díszvendég standon egymást követik majd a kerekasztal- és tematikus beszélgetések, felolvasások. Külön figyelmet kap idén a műfordítók és illusztrátorok szerepe a könyvkiadásban.

Folytatódik a PesText és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál együttműködése. Ennek köszönhetően a PesText meghívására Budapestre érkező Alessandro Baricco – Olaszország egyik legsokoldalúbb írója – a Könyvfesztiválon is részt vesz. Az olasz íróval a megnyitó eseményen – ahol a Fesztivál Irodalmi Nagydíját adjuk át – és dedikáláson is találkozhatnak az érdeklődők. Alessandro Baricco elsősorban a Novecento, Tengeróceán és a Selyem című bestseller regényeiről ismert, de kulturális műsorok televíziós műsorvezetőjeként, drámaíróként és esszéíróként is ismert, 14 könyve érhető el magyarul. Magyarországon legutóbb megjelent, Barbárok című non-fiction könyve az írás és a digitális kulturális forradalom kapcsolatát dolgozta fel. A 2023 őszén megjelenő, A játék című legújabb kötetében (Helikon Kiadó) Baricco visszatér ehhez a témához, kiterjesztve perspektíváját a digitális forradalomnak a humanista gondolkodásra és általában a kultúrára gyakorolt hatására.

Az új KATA tönkreteszi a szellemi szabadfoglalkozásúakat

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének sajtóközleménye

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tagsága a magyar könyvpiac több mint 90 százalékát fedi le. A könyvkiadás a kreatív ipar zászlóshajója, munkavállalói jelentős része – a többi kulturális ágazathoz hasonlóan – szabad szellemi foglalkozású KATA-s vállalkozó, akinek élete 24 óra alatt egzisztenciális és gazdasági értelemben ellehetetlenült.

Értelemszerűen az írók, költők, szerkesztők, illusztrátorok, könyvtervezők, grafikusok, tördelők, műfordítók nem magánszemélyek, hanem könyvkiadók megbízásából dolgoznak, keresik kenyerüket, bevételeikből tartják el gyerekeiket, családjukat. Csak a nagyobb cégek tudnak főállásban alkalmazni szerkesztőket, tördelőket, de munkaviszonya írónak, műfordítónak szinte soha nincs. Szellemi szabadfoglakozást űznek.