Az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvénysorozatára a Vörösmarty téren, a Vigadó téren és a Duna-korzón került sor.
Ünnepi Könyvhét 2023
A díszegyenruhába öltözött Tűzoltózenekar zenés bevonulása után Gál Katalin, az MKKE elnöke köszöntötte a látogatókat, majd Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, Petőfi Sándor életművének elismert szakértője nyitja meg a Könyvhetet.
A szakmai zsűri tagjai Fábián László, a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tanára, Gerhes Gábor képzőművész, Kelemen Réka HUBBY-tag, irodalomszervező, gyerekirodalmi szakértő, Kérchy Anna, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi oktatója, valamint Nádori Lídia műfordító voltak.
Az év gyerekkönyvírója a 6 év alattiaknak szóló könyvek kategóriában Gimesi Dóra (Emma csöndje, Pozsonyi Pagony), a 6–12 éves között Jeney Zoltán (Balatoni kacsavész, Lampion Könyvek) és Kemény Gabi (A konkrét hiúz, Móra Könyvkiadó) lett. Az év ifjúsági írója díjjal Dániel Andrást ismerték el (Jaj, ne már! – mondta a hal, Tilos az Á Könyvek).
Az év illusztrátora Grela Alexandra (Hol készül a művészet?, Csimota Könyvkiadó), az év fordítója Kövesdi Miklós Gábor (Paddington megoldja, Mojzer Kiadó) lett.
Az ünnepi könyvhét immár hagyományos módon terjeszkedik a Vörösmarty téren túl a Vigadó térre és a Duna-korzóra is. Olvass bele!
A sajtótájékoztatót Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke kezdte a legfőbb tudnivalók előrebocsátásával. Alig egy hét múlva, június 8-a, csütörtök délután négykor nyitják meg a négynapos, vagyis vasárnap estig tartó 94. Ünnepi Könyvhetet; most már hagyományosnak mondható módon két helyszínen: nem csak a Vörösmarty téren, hanem a Duna-korzón is. Idén is százhetven kiállító lesz, mint tavaly; köztük egyre több olyan, amelynek nem fő tevékenysége a könyvkiadás. A megnyitóbeszédet Margócsy István irodalomtörténész mondja majd. A Vörösmarty téren 8-án, 9-én és 10-én nyolc órakor koncert lesz: első este Vecsei H. Miklós és alkotótársai Pilinszky–Csoóri-estje, a másodikon a Besh o droM, a harmadikon a Canarro produkciója.
A Budapest 150 – Könyvfőváros programévről a megtervezésével és lebonyolításával megbízott Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Fodor Péter beszélt. A programok már zajlanak, a gyermeknapi rendezvényüket a margitszigeti Kristály színtéren például nagy sikerrel bonyolították le. Április 19-én Soroksáron újranyitották a felújított és kibővített könyvtárat, amelynek neve mostantól Petőfi 200 emlékkönyvtár (ötven éve nyílt meg). A könyvhéten, akárcsak múlt évben, önálló Könyvfőváros-pavilon lesz, a tagkönyvtárak pedig harmincszázalékos kedvezményes bérletváltási lehetőséggel és kézműves foglalkozásokkal készülnek az alkalomra.
Both Gabi, a Mesecentrum főszerkesztője a gyermekirodalmi termést méltatva megállapította: 2023 e téren is Petőfi éve: a költő soha eddig nem került közelebb ehhez a korosztályhoz (néhány kötetcím: Petőfi, a sztár, Így él Petőfi!, Anyám tyúkja (papírszínház). Ezután a nálunk megszokott szövegcentrikus szemléletről, a csendes- és kizárólag képes könyvek lassú meghonosodásáról hallottunk, majd az idei termés legjavából válogatva sok-sok címet és szerzőt sorolt fel a főszerkesztő. Fiala Borcsa Lepkebáb című munkája a mai fiatalok nehézségeiről szól és nekik segíthet, a Győri Hanna által szerkesztett Viszek egy szívet kortárs szerzők műveivel állítja párba a kötelező irodalom verseit. Ruff Orsolya olyan szerző, akinél Szabó Magda óta senki sem vette komolyabban a gyerekirodalmat (idén Orczy Mimi kalandjai – A londoni gyémántrablás című könyve jelenik meg). Diana Soto kiskamaszoknak írta a Kitka Bence Balatonaljánt, míg Viola Szandra nagyobb gyerekeknek kínálja a világmegmentés kalandját A Világfa kilenc ágával. Nagyszerű M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok című sorozatának hatodik, akárcsak Schmal Róza Nagy folyók haragja című sorozatának harmadik kötete. Kuriózumszámba megy Rádai Andreától a gyönyörűen illusztrált, humoros, könnyed Rókazsolt (a szülők is élvezni fogják). Dániel András egy személyben író és illusztrátor; hároméves kortól ajánlható új könyve, a Mindenki mászkál mesélésre fogja bátorítani a szülőket, mivel csak egy-egy mondatot olvashatunk az oldalak alján meg a szövegbuborékokban. Berta Ádámtól a Szöszmösz, a tündéregér pszeudomese és identitástörténet, Kiss Lehel a Meglessük a pandátban négysorosokkal mutat be állatokat, László Noémi Keljfeljancsijának történetei népmesékre hasonlítanak, Zalka Csenge Virág Nagyvárosi népmesékje különböző népek meséiből válogat, akárcsak Bajzáth Mária Erdők-mezők népmeséi című gyűjteménye, amely az egyik legszebb gyerekkönyv idén. Kollár Árpád a vicces, irodalmi értékű Szuperhősök a klinikánnal beteg gyerekeknek fog segíteni, Fodor Marcsi a nemzetközi hírű festőművész, Reigl Judit élettörténetét mutatja be. A Szeretlek, apa című könyv közéleti emberek – köztük az idén januárban elhunyt Morcsányi Géza – édesapjukra emlékező sorait közli.
Idén június 8. és 11. között rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az Ünnepi Könyvhét rendezvényét, amelyen 160 kiállító 146 standdal várja az érdeklődőket.
Az MKKE szerdai közleménye szerint a 94. Ünnepi Könyvhét és 22. Gyermekkönyvnapok rendezvényét – amelynek a Vörösmarty tér, a Vigadó tér és a Duna korzó ad otthont – Gál Katalinnak, az MKKE elnökének köszöntőjét követően Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, Petőfi Sándor életművének elismert szakértője nyitja meg.
A Budapest 150 – Könyvfőváros program alkalmából beszédet mond Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, és átadják a Szép Magyar Könyv 2022 verseny díjait.
Budapest olvas – ezzel a felhívással várták a könyvszerető közönséget a Vörösmarty térre, ahol idén először rendeztek együtt olvasós flashmobot, azaz villámcsődületet. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a budapesti Városháza szervezésében megvalósuló eseményen csak annyi volt a belépési kritérium, hogy mindenki vegyen magához egy kötetet, amiből aztán tíz percen keresztül félhangosan olvas. Ez viszonylag sokaknak sikerült, a kisiskolásoktól a szépkorúakig láttunk olvasókat, akik egészen változatos műfajú műveket hoztak.
A színpadon Polyák Lilla színésznő az aktuális kedvencét, A kőszívű ember fiait olvasta. A némileg szokatlan választásra volt is magyarázata, hiszen a héten mutatják be Jókai regényének megzenésített változatát a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Kőszívű – a Baradlay legenda címmel.
Likó Marcell, a Vad Fruttik frontembere Venyegyikt Vasziljevics Jerofejev Moszkva–Petuski groteszk kisregényét hozta magával, és olvasott fel belőle egy részletet a denaturált szesz legjobb felhasználási módjáról: a benyakalásáról. Az önéletrajzi ihletésű mű egy lerészegedésbe forduló vasúti utazás leírása, miközben társadalmi szatíraként is értelmezhető.
„A természeti egyenlőség elve embertani
állandóm. A termékeny talaj alfája és omegája nem én vagyok, hanem a közönséges
földigiliszta léte” – mondta Nádas Péter Kossuth-díjas író megnyitó beszédében.
Az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvényét, az idén 93. születésnapját megélő ünnepi könyvhetet június 9. és 12. között a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén látogathatják meg az irodalom és a magaskultúra kedvelői. A Petőfi Kulturális Ügynökség pavilonjában az ügynökség nyomtatásban megjelent kiadványai megvásárolhatók, az új könyveket pedig külön színpadon mutatják be a négynapos rendezvény során.
A PKÜ-kiadványok műfajilag színes felhozatalából a gyerekek és felnőttek is ízlés szerint kedvükre válogathatnak.
A magyar és kárpát-medencei költők versantológiái mellett a kínálatban megtalálhatók többek között kolumbiai, spanyol, cseh, lengyel költők antológiái, gyerekeknek szánt verseskötet, Tamási Áron-album és a Franciaországban tizenötezer példányban elkelt A kivarrt című képregény és két magazin is, a Magyar Kultúra havilap és az angol nyelvű The Continental Literary Magazine negyedéves magazin.
Mikor járt először a könyvhéten? Emlékszik, milyen kötetet vitt haza? Kitől kért dedikálást?
Szegedi lány vagyok, a Vörösmarty téri „nagy könyvhéten” gimnazista koromban jártam először, édesanyámmal. Nagy rajongója voltam akkor Faludy György munkásságának – a mai napig szeretem –, ezért óriási öröm volt, hogy dedikálta nekem a Faludy Tárlata – Reneszánsz költészet kötetét. Azt hiszem, motyogva elmondtam neki, hogy a nagymamám egyik legkedvesebb könyve a Villon-kötet, amit megörököltem tőle és én is betéve tudom… vagy csak el akartam mondani? Nem emlékszem. A dedikálás mindenesetre biztosan megtörtént, a dátuma 2003. Anyukámmal azóta minden évben egymásnak is veszünk egy-egy friss könyvheti könyvet, ezt a szokást a mai napig tartjuk.
Kivel beszélgetett volna szívesen, de nem merte megszólítani? Mármint látogatóként, és mit kérdezett volna tőle?
Mikor járt először a könyvhéten?
A szüleim gyerekkoromban gyakran magukkal vittek a könyvhétre. Az első alkalomra nem emlékszem, de arra igen, hogy milyen izgalommal vártam minden évben az anyukám által gyűjtött sorozatok bővülését. A Szép versek, a Körkép és a Rivalda köteteit anyu minden évben a könyvhéten szerezte be.
Emlékszik, milyen kötetet vitt haza? Kitől kért dedikálást?
Karátson Gábor (1935–2015) szerteágazó életművét a nagyközönség alig ismeri. A kiváló festőművész és művészeti író sokak emlékezetében mint a Duna megmentéséért indított mozgalom szószólója él. Leginkább filozófusnak lehetne mondani, de olyan filozófusnak, aki képeket fest és képekben gondolkodik.
Esszéi szellemi tájékozódásának sokszínűségét tanúsítják.
Önéletrajzi ihletésű regényei szokatlan nézőpontból, ritka őszinteséggel szólnak a rendszerváltozás korában élt értelmiségi nemzedék szerepválságáról, útkereséséről. A kínai kultúra két alapműve, a Tao te king és a Ji king fordításához fűzött kommentárjai új megvilágításba helyezik a keleti és a nyugati gondolkodás viszonyát; régóta járatlan szellemi ösvényeket tárnak fel, melyek mintha kifelé vezetnének Európa szellemi válságából. Lányi András esszéje a páratlanul gazdag életmű belső összefüggéseit tárja fel.
Mikor járt először a könyvhéten? Emlékszik, milyen kötetet vitt haza? Kitől kért dedikálást?
Nem emlékszem, mikor jártam először könyvhéten. Arra sem, hogy olvasóként, arra sem, hogy íróként mikor. Utóbbit azért illenék tudnom, tudom is, csak azért mégsem, mert biztos, hogy az első regényemmel, Az Ezüst Macskával szerepeltem, dedikáltam is, interjúkat is adtam, de nem emlékszem, hogy ez nem a Könyvfesztivál volt-e.
Kivel beszélgetett volna szívesen, de nem merte
A
járványhelyzet elmúltával a szokásosnál is több kiadó jelentkezett az ünnepi
könyvhétre, többen megosztott pavilonban mutatják majd be köteteiket – mondta
A könyvheti kiadványokat és ez évi újdonságokat Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke; Pécsi Györgyi, az MMA Kiadó ügyvezetője; Palojtay Kinga, az MMA Kiadó vezető szerkesztője és Fejérváry Gergely, az MMA Kiadó szerkesztőségvezetője mutatta be szerdán Budapesten. Turi Attila emlékeztetett, hogy az MMA Kiadó 2017-es alapítása óta több mint 300 tanulmánykötetet jelentetett meg, valamint számos sorozatot is indított, többek között az iparművészet és a tervezőművészet, valamint a fotó- és képzőművészet területén.
Pécsi Györgyi kiemelte, hogy formailag és tartalmilag az összes új kiadvány hozzájárul a magyar nemzeti kultúra erősítéséhez, megismertetéséhez és az értékek továbbviteléhez. Mint rámutatott, a magyar irodalom élő klasszikusa, Szilágyi István Agancsbozót című, 1990-ben megjelent regényének újbóli kiadása jelentős lépés az erdélyi író életműkiadásában.
Az Ablonczy László által szerkesztett, Béres Ilona életművét bemutató albumról a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 160 fotóval illusztrált kiadvány az idén 80 éves, Kossuth-díjas színésznő pályája előtt tiszteleg, emellett pedig az egész korszak miliőjét igyekszik bemutatni. Mint elmondták, Márkus Béla Cseres Tibor című monográfiája összefoglalja és értelmezi a közelmúlt egyik legjelentősebb történelmi regényírójának életművét. Cs. Szabó László író életműsorozatába három mű került Doveri átkelés, Magyar néző, valamint Fegyveres Európa címmel.
Mikor járt először a könyvhéten?
A hetvenes–nyolcvanas évek könyvheteire emlékszem. Mindig volt néhány könyv, amit alig vártam, hogy megvehessek. Ehhez azt kell tudni, hogy akkoriban nem a piac szabályozta a könyvkiadást és a kereskedelmet, hanem a párt és az állam, na meg a barátjuk, a hiány: papírból kevés volt, és emiatt olykor épp az értékesebb (már legalábbis szerintem értékesebb) művek kiadásától tekintettek el vagy fogták vissza a példányszámukat. Viszont akkor még szigorúan vették a könyvheti listát. A rajta szereplő könyveket, ha ki is szállították a boltokba, a könyvhét első percéig nem volt szabad árulni, és ezt be is tartották. A lista természetesen ismert volt hetekkel korábban. Az ember jó előre bejelölte, miket szeretne megvenni.
Mai szemmel nézve nem kerültek sokba a könyvek, de a fizetések és az ösztöndíjak akkor se voltak magasak, úgyhogy menet közben az ember sokszor meggondolta magát, hogy egyik-másik kötet mégse annyira fontos, azt inkább majd könyvtárban olvassa el vagy kölcsönkéri valakitől.
Mikor járt először a könyvhéten? Emlékszik, milyen kötetet vitt haza? Kitől kért dedikálást?
Az első könyvheti élményem budapesti egyetemista koromhoz kötődik, de arra sajnos már nem emlékszem, hogy milyen könyvvel tértem haza. Gyanítom, hogy pszichológiai témájú szakkönyv lehetett, mert eredetileg erre a pályára készültem.