Best WordPress Hosting
 

Ki néz manapság diafilmet?

Méztermelés, A csodaburgonya, Az imperialista kémtevékenység, Lányok, asszonyok, gyertek traktorosnak – csak néhány diafilmcím egy rég letűnt érát illusztrálandó. Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a műfaj történelmi jelentőséggel bír, hiszen korrajzot adnak politikáról, gazdaságról, gondolkodásról; ám az alapításának idén 70. évfordulóját ünneplő a Diafilmgyártó minden korban jóval több volt, mint a propaganda szócsöve.

Amit a diafilmekről tudni érdemes, kell vagy lehet, azt Bíró Ferenc mind tudja. Ahogy azt a jubileumi eseményeket beharangozó sajtóeseményen elárulta: 1974-ben a diafilmekből írta szakdolgozatát, tanára pedig akkor megjegyezte, a téma kimeríthetetlen. Ezt az elmúlt 50 év szisztematikus munkája igazolja, a Fővárosi Szabó Ervin és az Országos Széchényi Könyvtár egykori munkatársa ugyanis megszállottan gyűjti a valaha megjelent diafilmkiadványokat, technikai eszközöket és relikviákat, azokat digitálisan feldolgozza és mások számára is elérhetővé teszi. Mint elmondta: az OSZK-ban körülbelül 2000, a Virtuális Diamúzeum itt elérhető honlapján aktuálisan 4370 diafilm böngészhető és kattintható végig.

Propaganda, ismeretterjesztés, szórakozás

A mesterséges intelligencia könyveket eszik reggelire?

Az MI és a könyvtárak

Mihály Eszter, az Országos Széchenyi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának igazgatóhelyettese az MI és a bölcsészet kapcsolatát vizsgálva rámutatott arra, hogy az MI nem veszélyes vagy félelmetes technológia, hanem egy olyan eszköz, amely rendkívül hatékonyan segítheti a könyvtárosok munkáját. A könyvtár egyik legfontosabb feladata az információk könnyű elérhetőségének biztosítása, amelyekhez releváns metaadatokra és tárgyszavakra van szükség. Az OSZK egy olyan projektbe kezdett, amelyben a digitalizált anyagokat MI segítségével automatikusan tárgyszavakkal látják el. Egy másikban pedig a régi kézírásos dokumentumokat MI alapú írásfelismerő rendszer segítségével öntik digitális, így könnyen kereshető, kutatható formába. Mindkettő olyan feladat, amelyet emberi erőforrásokkal lehetetlen lenne elvégezni.

Mihály Eszter

„Belőlem alighanem hiányzik az ősbizalom” – bemutatták Rakovszky Zsuzsa Vita élő időben című kötetét

Ebben a verseskötetben mintha két könyv forrt volna eggyé  – kezdte a beszélgetést Szegő János. Mint mondta: a festmények képverseiből összeálló ciklusokat ugyanis egy sokkalta hagyományosabb ciklus kerekíti le, melyeknek találkozása mintha magában az életműben is egyfajta fordulópontot jelölne.

A szerző igencsak termékeny – költői és epikusi – alkotói éveket tudhat maga mögött, számos rendkívüli kötettel örvendeztette meg ugyanis olvasóit az elmúlt néhány évben.

Az alkotás igencsak kiszámíthatatlan, különösen a versírás; általában hullámokban szokott jönni, s ez a kötet is egyetlen hullám tulajdonképpen – emelte ki Rakovszky. Elárulta: a fő inspirációs forrása az afganisztáni menekülések televíziós közvetítésének képkockái voltak, melyeket később a képversek, illetve az utolsó ciklusban található vegyes stílusú versek egészítettek ki.

Magyar rocktörténet képregénykockákban elmesélve

A zenés sétához csatlakozott Bródy János, a kötet egyik megformált hőse, Jávorszky Béla Szilárd rockzenei szakíró és Szabó Csaba, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Képes Krónikák Kiadó közös kiadásában megjelenő kiadvány egyik grafikusa. A beszélgetést Mészáros János, a Képes Krónikák Kiadó igazgatója vezette.

A zsúfolásig megtelt teremben Bródy János egy vallomással kezdte: fiatal korában nagyon szeretete a Füles rejtvényújság képregényeit, és szinte csak ezért vásárolta a lapot. Különösen a Rejtő Jenő-féle adaptációkat kedvelte, de voltak olyan kötelező olvasmányok, amelyeket csak rajzolt formában „olvasott el”. Hozzátette: Rejtő rajzolt figurái, Tuskó Hopkins, Fülig Jimmy, Török Szultán és Vanek úr nem tudták megnézni a róluk készült rajzokat, hiszen kitalált, regénybeli alakok, szemben vele, aki össze tudja hasonlítani a rajzokat saját magával. És úgy látja: túl szépre sikerült, szerinte ő a valóságban kevésbé volt vonzó.

Bródy János

A kamaszkor (újra)felfedezése – Száraz Miklós György: Bitang nyarak című könyvének bemutatóján jártunk

Bitang nyarak című új kötetéről a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgetett Száraz Miklós Györggyel Jánossy Lajos. Ilyés Krisztinka beszámolója.

A könyv minden csínja-bínja a novellaírás mestersége körül mozog – indította a beszélgetést Jánossy, aki a kötetben megszólaló kamasz fiú életkorának fontosságára utalva tette fel a kérdést: mikor érkezhet el életének azon szakaszához, amikor a gyerek-, illetve a kamaszkorból szerzett élményeit, tapasztalatait összefoglalja egy kötetbe?

A Bitang nyarak írója, mint mondta, csupán egyben biztos: a kötet első sorai öt évvel ezelőtt születtek, ami elsősorban jó barátjának, Zalán Tibornak köszönhető. Ő hívta el ugyanis az írót a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaságba, Hévízre, ahol ,,belépőjét” egy – kijelölt témában megírt – szöveg ellenében válthatta meg. Ez a téma akkor a szerelem volt, s a kötet első fejezete ennek az útmutatásnak megfelelően íródott.

John Scalzi: A jó sci-fi szórakoztató

„Azt szokták mondani, hogy a sci-fi az ötletek irodalma. Én inkább azt mondanám, ez a műfaj azokat a gondolatokat segít kifejezni, amelyek érdeklik az embereket, és ezekről új következtetést tudnak levonni” – fogalmazott a fesztivál díszvendége. John Scalzi a budapesti könyves rendezvény történetében első sci-fi íróként vehette át a Budapest Nagydíjat.

A Hugo-díjas John Scalzival, aki 2019 után másodszor látogatott a magyar fővárosba, Farkas István műfordító, a szerző legtöbb művének fordítója beszélgetett a pódiumon.

Az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének kiemelkedő alakja már első regényével, a 2005-ben megjelent Vének háborújával hatalmas népszerűségre tett szert. A történetnek azóta számos folytatását megírta, de komoly sikereket aratott a non-fiction irodalomban is. „A sci-fi könyvek és filmek mutatják meg, mi vár a világra a jövőben, például egy esetleges atomháború után. A tudományos-fantasztikus irodalom olyan témákkal foglalkozik, amely mindenkit foglalkoztat, és amelyen elgondolkodnak. Manapság például ilyen a klímaváltozás vagy az emberek közötti egyenlőtlenségek” – fejtette ki az amerikai író.

Megnyílt a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Boldizsár Ildikó író megnyitó beszédében elmondta: a magyarországi könyvfesztiválok történetében először fordul elő, hogy egy gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó író nyissa meg a rendezvényt, de az is először történik meg, hogy egy olyan műfaj – a sci-fi – képviselője legyen a díszvendég, amelyet az irodalomtörténészek nem is tartanak irodalomnak. Magyarországon most a könyvektől féltik az olvasókat, különösen a fiatalokat – közölte, feltéve a kérdést: miért nem inkább a háborútól, az iskolán belüli erőszaktól, a tanárhiánytól, a környezetszennyezéstől, az élhető jövő hiányától féltik őket?

Boldizsár Ildikó hangsúlyozta: az olvasók saját maguk akarnak dönteni az életük felől, ahhoz pedig, hogy valaki felnőtté váljon, meg kell tanulnia dönteni. A kortárs gyermekirodalomra kitérve elmondta, hogy a mai ifjúsági szerzők azonnal reagálnak mindarra, ami a fiatalokkal történik; nem hiányos felnőttként tekintenek rájuk, hanem különálló, specifikus érdeklődésű olvasói csoportként, miközben a tudományos-fantasztikus irodalom azt mutatja meg, milyen lehet a világ. Miért ne történhetne meg, hogy az ember a jövőben érzékenyebbé válik mások szenvedésére, és képes lesz egy összefogáson alapuló, új világot kialakítani? – vetette fel Boldizsár Ildikó.

Boldizsár Ildikó

Hollandia, képregények, Petőfi – tíz program a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Huszonhat év – Petőfi Sándor szabadtéri kiállításmegnyitó és csapatjáték

Az idei Petőfi-bicentenárium programsorozatának részeként készült a Petőfi Kulturális Ügynökség szabadtéri vándorkiállítása Huszonhat év címmel, amely Petőfi Sándor életét mutatja be. A májusban Budapesten debütált – majd egy nagyszabású erdélyi turnén is felállított – kiállítás fókuszában a Petőfihez kapcsolódó fogalmak, idézetek, gondolatok állnak. Az utazó kiállítás hozzá kapcsolódó, főképp diákokat megszólító csapatjátékkal egészül ki, melyet Juhász Anna irodalmár vezet. A kiállítást Asztalos Emese irodalomtörténész, kurátor nyitja meg szeptember 28-án csütörtökön 17.30-kor a Millenáris Parkban. A csapatjáték ugyanitt, szeptember 30-án szombaton lesz 13 órától.

Irodalmi kávéházak – régen és ma

Nick Binge, Janne Teller, Bergsveinn Birgisson, Gwenda Bond és Mathias Énard a PesTexten

Ötödik alkalommal szervezi meg a PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivált szeptember 27-30. között a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség. A kiemelt fellépők között szerepel Janne Teller, Bergsveinn Birgisson, Gwenda Bond, Rébecca Dautremer, Mathias Énard és Nick Binge. A fesztiválnak idén is a Három Holló biztosít helyszínt.

A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivált 2023-ban immáron ötödik alkalommal szervezi meg a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség. A világirodalmi fókuszú PesText célja bemutatni, hogy miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.

Szeptember 27. és 30. között több budapesti helyszínen, a Három Hollóban, a Millenárison és a Petőfi Irodalmi Múzeumban várják programok az érdeklődőket. A fellépő szerzők között található többek között Janne Teller, a világhírű Semmi című regény írója; Bergsveinn Birgisson, az egyik legnépszerűbb kortárs skandináv szerző; Gwenda Bond, az első Stranger Things-regény, a Gyanakvó elmék alkotója, valamint a Goncourt-díjas Mathias Énard. Izgalmas vendégnek ígérkezik továbbá a két fiatal tehetség, a sci-fi műfaját képviselő Nicholas Binge az Egyesült Királyságból, valamint az olasz Giulia Caminito, A tó vize sohasem édes szerzője.

John Scalzi, világhírű sci-fi író a Könyvfesztivál díszvendége

John Scalzi lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Hollandia pedig díszvendég országként kerül az idei fesztivál fókuszába – tudatta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szerdán.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma. Az idei könyves találkozóra szeptember 28. és október 1. között kerül sor a Millenárison, 28. alkalommal.

Az idei Könyvfesztivál díszvendég szerzője John Scalzi lesz, aki Budapest főpolgármesterétől veszi majd át a Budapest Nagydíjat. Az amerikai szerző az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. Az első műve, a Vének háborúja mára kultkönyvvé vált, melynek univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült.

John Scalzi amerikai író lesz a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége

Az idei Könyvfesztivál díszvendég szerzője John Scalzi lesz, aki Budapest Főpolgármesterétől veszi majd át a Budapest Nagydíjat. Az amerikai szerző az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. A Vének háborúja, első műve, mára kultkönyvvé vált, melynek univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült. Több stílusban és médiában kipróbálta magát, ír filmrecenziókat, ismeretterjesztő könyveket és esszéket. Dolgozott kreatív tanácsadóként a Csillagkapu Univerzum tévésorozatban; népszerű blogja, a Whatever pedig az egyik legrégibb a maga nemében. Scalzi szakmai elismerését jelzi, hogy 2010-ben megválasztották az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnökévé. Scalzi életművét az elmúlt húsz évben több nemzetközi díjjal honorálták, 2005-ben megkapta a legjobb új sci-fi írónak járó John W. Campbell-díjat, majd 2013-ban a Vörösingesek című regényéért elnyerte a műfaj legfontosabb irodalmi díját, a Hugó-díjat. Magyarországon eddig 14 könyve jelent meg, az Agave Könyvek gondozásában.  

Díszvendég országként idén Hollandia irodalma kerül a fesztivál fókuszába. A Könyvfesztivál látogatói egy tucat neves holland íróval, költővel, illusztrátorral találkozhatnak – köztük lesz Arnon Grunberg, író és újságíró, A betegség nélküli ember szerzője, Abram de Swaan, ismert esszéíró, szociológus, Martin Michael Driessen író, színházi és opera rendező és Annamarie Bon, népszerű ifjúsági szerző. A díszvendég standon egymást követik majd a kerekasztal- és tematikus beszélgetések, felolvasások. Külön figyelmet kap idén a műfordítók és illusztrátorok szerepe a könyvkiadásban.

Folytatódik a PesText és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál együttműködése. Ennek köszönhetően a PesText meghívására Budapestre érkező Alessandro Baricco – Olaszország egyik legsokoldalúbb írója – a Könyvfesztiválon is részt vesz. Az olasz íróval a megnyitó eseményen – ahol a Fesztivál Irodalmi Nagydíját adjuk át – és dedikáláson is találkozhatnak az érdeklődők. Alessandro Baricco elsősorban a Novecento, Tengeróceán és a Selyem című bestseller regényeiről ismert, de kulturális műsorok televíziós műsorvezetőjeként, drámaíróként és esszéíróként is ismert, 14 könyve érhető el magyarul. Magyarországon legutóbb megjelent, Barbárok című non-fiction könyve az írás és a digitális kulturális forradalom kapcsolatát dolgozta fel. A 2023 őszén megjelenő, A játék című legújabb kötetében (Helikon Kiadó) Baricco visszatér ehhez a témához, kiterjesztve perspektíváját a digitális forradalomnak a humanista gondolkodásra és általában a kultúrára gyakorolt hatására.

A férfi ha olvas

Akár férfiról, akár nőről van szó, nagyon fontos, hogy legyen olyan felnőtt, aki még gyerekkorban megszeretteti velünk az olvasást. Holczer Ádámnál ez a nagyapja volt. A klasszikus fiús könyvek, például a Winnetou és a Nagy indiánkönyv jelentette a kezdetet, de azóta sincs megállás. Az sem akadályozta meg az olvasóvá válásban, hogy 12 évesen a Fradiba ment focizni. Ahogy akkor, most is szüksége van azokra a magányos órákra, amikor olvashat, így nemegyszer padon ülve, könyvvel a kezében éri az este.

Életfogytig olvasás

Farkas Ferenc szerint is fontos a korai minta és még inkább a rendszeres meseolvasás. Az élőszavas mese ugyanis rengeteget lendíthet azon, hogy valakiből olvasó váljon. Egy három éve elvégzett felmérésből az derült ki, hogy akinek gyerekkorában naponta olvastak mesét, azok 72 százaléka felnőttként is olvas, akinek viszont nem, annak csak két százaléka.

Zelei Miklós búcsúkönyve: Egy csikk búcsúszavai

Október 1-jén, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon tarották meg a tavaly elhunyt Zelei Miklós író, költő, újságíró posztumusz kötetének bemutatóját. Az eseményen Gazsó L. Ferenc író, újságíró, Filep Tamás Gusztáv történész és Pethő Sándor egyetemi tanár beszélgetett Zelei Miklós életművéről és az Egy csikk búcsúszavai című kötetéről.

Horváth Bence, a Kortárs Kiadó vezetője a beszélgetés előtt elmondta, hogy a frissen megjelent könyv valóban posztumusz, ugyanis Zelei Miklós tavaly adta le és rendezte sajtó alá a kéziratot. Nem ez a szerző első könyve a Kortárs Kiadónál, a Gyilkos idők és a A kettézárt falu is a Kortárs gondozásában jelent meg.

Gazsó L. Ferenc lélekben előre készült rá, hogy nehéz lesz olvasni a könyvet.

Könyvfesztivál – Cantabile című regényével érkezik Jean-Claude Mourlevat Astrid Lindgren-díjas francia író

Mourlevat negyvenévesen kezdett írni, első nagy sikerét az 1990-es évek végén a L’Enfant-Océan (Az óceán gyermeke) című könyvével aratta. Tavaly megkapta az Astrid Lindgren Emlékdíjat, az egyik legrangosabb gyermekirodalmi kitüntetést. Neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt sem, legutóbb Jakabak című regényét adta ki a Vivandra szintén László Kinga fordításában és Rofusz Kinga illusztrációival.

A Cantabile – A szabadság szele című regény egy képzeletbeli világban játszódik, amelyben a barbár zsarnokság, a Falanx uralkodik. A könyv négy kamasz főszereplője megszökik egy börtönszerű bentlakásos iskolából, és útjuk a rezsimmel szembeni ellenállókhoz vezet. Menekülésük közben feltárul a múlt, megismerik szüleik sorsát, akik az elnyomó rendszer áldozatai lettek.

Jean-Claude Mourlevat az MTI-nek e-mailben adott interjút. Ebben az író kiemelte, hogy a történethez saját életéből is merített. Mint írta, tízéves korától tizennyolc éves koráig maga is egy bentlakásos iskola tanulója volt, s csak hetente egyszer látogathatták meg „levelezőtársaikat”, egy családot a városban. Ez a motívum is előkerül a könyvben, amelynek diákjai szintén a közeli településre járnak „vigasztaló asszonyaikhoz”, ha már nagyon el vannak keseredve.

Könyvfesztivál – Szvetlana Alekszijevics: a birodalom csak most esik szét

A könyvfesztivál díszvendégével M. Nagy Miklós műfordító, Szvetlana Alekszijevics műveinek magyar fordítója és kiadója beszélgetett.

 „Ami ma Oroszországban történik, azt

fasizmusnak tekintem, és diktatúra van hazámban, Fehéroroszországban is. Putyin

Könyvfesztivál – Szvetlana Alekszijevics: a birodalom csak most esik szét

A könyvfesztivál díszvendégével M. Nagy Miklós műfordító, Szvetlana Alekszijevics műveinek magyar fordítója és kiadója beszélgetett.

 „Ami ma Oroszországban történik, azt

fasizmusnak tekintem, és diktatúra van hazámban, Fehéroroszországban is. Putyin