Best WordPress Hosting
 

Amiért a levéltáros szíve fáj

Miért fontos a Magyar Nemzeti Levéltárban végzett munka?

Szerteágazó munkáról van szó, a fontosságáról emiatt nehéz röviden fogalmazni. Minden állampolgárt érint a tevékenységünk, akár tudtukon kívül is. A történelemkönyveket az intézményünkben őrzött iratok tudományos feldolgozásával írják, de a nálunk őrzött iratok az állampolgári jogok gyakorlása, a hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából is nélkülözhetetlenek. Például ha valaki az iskolai végzettségét vagy a munkaviszonyát szeretné igazolni, az ügyfélszolgálatunkhoz fordulhat. A családfakutatóknak is készséggel állunk rendelkezésére.

A levéltárba két okból: jogbiztosító szerepükből és történeti értékükből következően kerülnek iratok. Az Országos Levéltár legrégebbi oklevele az 1109-ben keletkezett, a veszprémvölgyi apácák számára kiadott pergamen, amely ritka magyar nyelvemlék is. Szent István görög nyelvű adománylevelét Könyves Kálmán erősítette meg, amelyet egy per miatt kellett újra kiadni. Ez azt jelenti, hogy a 11–12. században az oklevél jogbiztosító mivolta miatt volt fontos a tulajdonosa számára. Ma ezt az iratot a történeti értéke teszi az egyik legbecsesebb nemzeti kincsünkké. A Magyar Királyság hivatali írásbeliségének első darabjai közül való. A levéltár és a levéltárosok egyik legfontosabb feladata a nemzet értékeinek, a múlt emlékeinek megőrzése.

A múlt irodalmát vizsgálják mesterséges intelligenciával a Miskolci Egyetemen

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium konzorciumi partnereként a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, valamint az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkatársai felelnek a 2022 és 2026 között futó projektben. Egyebek mellett azért, hogy a mestereséges intelligencia elegendő tanítóanyaggal rendelkezzen egy adott korszak kézírásának felismeréséhez.

Így például Arany János akadémiai titoknoki, majd főtitkári működésének időszakából is táplálnak be szövegeket, de részt vesznek különböző szemantikus adatbázisok építésében is, mint amilyen a Barokk lelkiség elnevezésű projekt, melynek keretében 17-18. századi imádságos és más szakrális könyvek feldolgozása zajlik. A Miskolci Egyetem munkatársai foglalkoznak továbbá Kölcsey Ferenc esztétikai tárgyú írásainak digitális térbe emelésével és Hajnóczy Péter fennmaradt hagyatékának digitális feldolgozásával is.

A program jelenlegi ütemében az ME felel a Born digital című részprojektért is, melynek egyik fő célja a Magyarországon nyomtatásban megjelent kritikai kiadások digitalizációja. Így a már említett nevek mellett olyan szerzők életműveinek digitális hozzáférhetőségén dolgoznak, mint Petőfi Sándor vagy Babits Mihályné. Az egyetem közreműködésével induló projekt legfontosabb célja, hogy a digitális örökség kutathatóvá tételével szélesebb felhasználói kör számára nyújtson célzottabb, intelligens hozzáférést a nemzeti kulturális örökséghez.

Petőfi-emlékév a Magyar Nemzeti Levéltárban

A Magyar Nemzeti Levéltár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára egy Petőfi Sándor ismeretségi köréhez tartozó, 200 személyből álló adatbázissal készült, mely a költő teljes kapcsolati hálóját tartalmazza. Az adatbázisban szereplő nevekhez rövid életrajzi leírás és irodalmi ajánló tartozik, 161 névhez levéltári irat is kapcsolódik iratfotóval, rövid tartalmi leírással, a pontos jelzettel és a keletkezési adatokkal.

Képernyőkép az MNL Petőfi közössége online adatbázisáról.

A személyek kiválasztása a vonatkozó szakirodalmon alapul, mindegyik életrajzban megtalálható, hogy az illető személy pontosan milyen kapcsolatban állt Petőfi Sándorral. A válogatásban helyt kapott például Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, Bem József, Görgey Artúr, Petőfi Sándor ifjúkori szerelme, Cancriny Emília, tanítója, Nagy Márton, apósa, Szendrey Ignác, felesége, Szendrey Júlia, és a szakmai pályafutásában nagy szerepet játszó Vahot Imre.