A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti karának kortárs könnyűzenei alapképzése nyolc szakirányt hirdetett meg, amelyekről a felvi.hu-n tájékozódhatnak részletesen a jelentkezők.
Készítette: Scrob Andrea, Honti Gergely, Kojnok Dávid, Sófalvi Kiss Csaba
A sajtótájékoztatóról szóló tudósításunk itt olvasható.
Mielőtt beleástam volna magam abba, hogy mit is kell tudni a Kőbányai Zenei Stúdióról, illetve édesapádról, Póka Egonról, megkérdeztem a páromat, illetve az ő édesapját, akik szintén zenei körökben mozognak, hogy ők mit tudnak róla. Meglepődve fogadtam, hogy a kiváló basszusgitározás és a Hobo Blues Band mellett a szeretetreméltóságát, segítőkészségét, az emberek iránti jóságát is kiemelték, pedig nem is ismerték személyesen, mégis, ez már úgy tűnik, elterjedt a köztudatban. Neked milyen érzés volt kiskorodban, majd felnőttként, hogy édesapádat ennyien szeretik, sokan pedig pótapaként is tekintettek rá?
Gyerekként az egyik legmeghatározóbb emlékem, hogy felismerték az utcán, és odaszóltak, hogy „Szevasz, Egonkám!”, és ő mindenkinek örömmel válaszolt. Kiskoromból maradt meg az az emlékkép is, amikor rákérdeztem, hogy „Apa, őt ismerted?”. Többnyire persze nem ismerte ezeket az embereket, éppen ezért egy idő után már nem kérdeztem rá. Ennél jobban már csak azt szerette, amikor elment egy fesztiválra, és gyakorlatilag egyfajta öregdiák-találkozóvá vált a backstage; sorra jöttek oda a Kőbányai Zenei Stúdióból a növendékek, és ezt mindig, minden egyes alkalommal csillogó szemekkel mesélte nekem – végtelenül büszke volt mindenkire.
Nagyon sok embert tanított úgy az iskolában, mint az életben. Neked mi volt a legfontosabb, amit megtanultál tőle?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium konzorciumi partnereként a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, valamint az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkatársai felelnek a 2022 és 2026 között futó projektben. Egyebek mellett azért, hogy a mestereséges intelligencia elegendő tanítóanyaggal rendelkezzen egy adott korszak kézírásának felismeréséhez.
Így például Arany János akadémiai titoknoki, majd főtitkári működésének időszakából is táplálnak be szövegeket, de részt vesznek különböző szemantikus adatbázisok építésében is, mint amilyen a Barokk lelkiség elnevezésű projekt, melynek keretében 17-18. századi imádságos és más szakrális könyvek feldolgozása zajlik. A Miskolci Egyetem munkatársai foglalkoznak továbbá Kölcsey Ferenc esztétikai tárgyú írásainak digitális térbe emelésével és Hajnóczy Péter fennmaradt hagyatékának digitális feldolgozásával is.
A program jelenlegi ütemében az ME felel a Born digital című részprojektért is, melynek egyik fő célja a Magyarországon nyomtatásban megjelent kritikai kiadások digitalizációja. Így a már említett nevek mellett olyan szerzők életműveinek digitális hozzáférhetőségén dolgoznak, mint Petőfi Sándor vagy Babits Mihályné. Az egyetem közreműködésével induló projekt legfontosabb célja, hogy a digitális örökség kutathatóvá tételével szélesebb felhasználói kör számára nyújtson célzottabb, intelligens hozzáférést a nemzeti kulturális örökséghez.