Best WordPress Hosting
 

A láthatatlan hóhér – Gyilkosság a világ végén

A deszkriptív címválasztás ellenére figyelemfelkeltő világot fest le a Marling-Batmanglij alkotópáros legújabb cyber thrillere, a Gyilkosság a világ végén. A kritika az első három rész alapján készült. A váratlanul elkaszált Netflix siker után, az Angyal? (The OA) alkotói ezúttal a Disney+-on elérhető minisorozatban keltik életre futurista világukat, amely kevéssé eredeti megvalósítása ellenére még tartogathat meglepetéseket. […]

The post A láthatatlan hóhér – Gyilkosság a világ végén appeared first on Filmtekercs.hu.

Így nézett volna ki a Léon, a profi, Forrest Gump, Gladiátor is vidámabb befejezéssel

Tele a net a mesterséges intelligenciával gyártott képekkel, de a Teginart fenővéven dolgozó művész azért tett bele egy kis csavart. Kedvenc filmjeink (Forrest Gump, Gladiátor, Léon, a Profi és van benne sorozat is), amik persze pont attól jók, amilyen a befejezésük, itt viszont kaptak egy vidámabb végkifejletet. Így mind spoileres, de azért a a sokat látott filmbolondok talán már nem haragszanak meg.

A Titkos invázió mesterséges intelligenciát használó főcíme kiborította a bilit

A Disney+ Titkos invázió (Secret Invasion) című legújabb Marvel-sorozatának mesterséges intelligenciát használó főcíme komoly ellenérzéseket váltott ki. Haladás a korral vagy Pandóra szelencéjének felnyitása? Ez a legaktuálisabb kérdés, ami napjainkban foglalkoztatja az embereket a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A Disney+ Titkos inváziójának főcímének képei inkább ellenérzéseket váltottak ki, hiszen az algoritmusok által generált művészet körüli pánik […]

The post A Titkos invázió mesterséges intelligenciát használó főcíme kiborította a bilit appeared first on Filmtekercs.hu.

A múlt irodalmát vizsgálják mesterséges intelligenciával a Miskolci Egyetemen

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium konzorciumi partnereként a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, valamint az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkatársai felelnek a 2022 és 2026 között futó projektben. Egyebek mellett azért, hogy a mestereséges intelligencia elegendő tanítóanyaggal rendelkezzen egy adott korszak kézírásának felismeréséhez.

Így például Arany János akadémiai titoknoki, majd főtitkári működésének időszakából is táplálnak be szövegeket, de részt vesznek különböző szemantikus adatbázisok építésében is, mint amilyen a Barokk lelkiség elnevezésű projekt, melynek keretében 17-18. századi imádságos és más szakrális könyvek feldolgozása zajlik. A Miskolci Egyetem munkatársai foglalkoznak továbbá Kölcsey Ferenc esztétikai tárgyú írásainak digitális térbe emelésével és Hajnóczy Péter fennmaradt hagyatékának digitális feldolgozásával is.

A program jelenlegi ütemében az ME felel a Born digital című részprojektért is, melynek egyik fő célja a Magyarországon nyomtatásban megjelent kritikai kiadások digitalizációja. Így a már említett nevek mellett olyan szerzők életműveinek digitális hozzáférhetőségén dolgoznak, mint Petőfi Sándor vagy Babits Mihályné. Az egyetem közreműködésével induló projekt legfontosabb célja, hogy a digitális örökség kutathatóvá tételével szélesebb felhasználói kör számára nyújtson célzottabb, intelligens hozzáférést a nemzeti kulturális örökséghez.

#szomszédok #ai


Az AI és a film + Renfield, A vámpír csókja, Gyilkosság varázsszóra

Új adásunkban felülünk mi is a ChatGPT-vonatra, megkérdezzük a mesterséges intelligenciától, hogy melyik a legjobb alulértékelt AI-film (Colossus: The Forbin Project), és aztán ki is elemezzük. Megnézzük Nicolas Cage mémesedett klasszikusát, amiben vámpírnak képzeli (?) magát (A vámpír csókja), és azt a friss bemutatót, amiben tényleg vámpírt játszik (Renfield). Végül a 90 éves Michael Caine tiszteletére egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb filmjét vesszük elő (Gyilkosság varázsszóra).

Az adásból többek közt kiderül:

Wes Anderson Star Wars-filmje így nézne ki, besegített a mesterséges intelligencia

Lesz itt még petíció a rajongóktól, hogy Wes Anderson Star Wars-filmet rendezzen, végül is nem lehet sokkal rosszabb, mint a Disney legutóbbi produktumai. A Curious Refuge csapata mesterséges intelligencia segítségével a direktor úr főbb stílusjegyeit felvonultatva pazar előzetest rittyentett. Már eleve üt a “szokásos” szereposztás. Nézzétek!

A. I. – Emberi nyelv értelem és érzelem nélkül?

Stanley Kubrick és Steven Spielberg kultikus filmjében (A. I. – Mesterséges értelem, 2001) egy szülőpáros örökbe fogad egy robotgyereket. A szülők hús-vér gyermeke kómában fekszik, ezért az édesapa azzal lepi meg a feleségét, hogy hazaviszi Davidet, a laboratóriumi körülmények között kifejlesztett mesterséges intelligenciát, aki – ha bizonyos szavakat a megfelelő sorrendben kiejtve beprogramozzák – kísértetiesen hasonlít egy igazi kisgyerekre. A tudósok legnagyobb áttörésének David esetében az számít, hogy a jó programozás hatására érzelmileg kötődni kezd a programozó személy(ek)hez, ezt az érzelmi kötődést pedig megszakítani már sohasem lehet. David aztán később szeretne valódi, hús-vér kisgyermekké válni, ezért Pinokkiót is túlszárnyaló kalandokba kezd, a film pedig az értelem és az érzelem szoros összefonódásának futurisztikus és megható elegyévé válik. Az érzelmek David nyelvhasználatában is tükröződnek: használja és érti az anya, a szeretlek és a kérlek szavakat, karaktere – többek között – ezért is válik már-már teljesen emberivé.

Most, amikor a világ ChatGPT-lázban ég, nem is lehetne aktuálisabb a probléma, amit a film fölvet. Bár a robotika is egyre merészebb fejlesztéseket hajt végre, és robotok is képesek hátborzongató válaszokat adni (ha minden igaz, a világ és az emberiség leigázásáról is), a Kubrick–Spielberg-féle világ még nem jött el. Megdöbbentő azonban az, ahogyan ezek a mesterséges intelligenciák kommunikálnak: az ember érzése az is lehet, hogy egy szinte teljes anyanyelvi kompetenciával bíró, a tények világában többé-kevésbé jártas, talpraesett ügyfélszolgálatossal ül szemben. A ChatGPT-vel gyakorlatilag majdnem tökéletes, intelligens párbeszédet folytathatunk szinte bármiről: az időjárásról, a közéletről, az aktuális házi feladatunkról. A program a kérdésekre nyelvileg értelmes válaszokat ad, és még képes elnézést is kérni a tévedéseiért. Az OpenAI másik fejlesztésével, a komplett esszéket gyártó Playgrounddal emellett szinte tökéletes szöveget írattathatunk szinte bármilyen témában.

A ChatGPT és a Playground azonban nem szövegértelmező, hanem szöveggeneráló (ún. dekóder) intelligenciák. Vagyis nem keresik a szöveg értelmét, nem kutatják, hogy az egymás mellé rakott szavak megfelelnek-e a valóságnak, és kritikai érzékük sincsen a generált információ monitorozására – legfeljebb a felhasználó hívhatja föl a figyelmüket a tévedésükre. Ha pedig a nyelvhasználat esztétikai rétegei felé mozdulunk el (pl. az érzelmek motiválta témákról való beszéd), további érdekességekre bukkanhatunk.

A kis hableány élőszereplős változata már mindenkinek tetsző szereposztással

A kis hableány élőszereplős változatából, ahányszor érkezik egy friss képkocka, sokaknál felkorbácsolja az indulatokat a szereposztás. Ezt megunva, Hamza Károly készített egy olyan verziót, ami azt mutatja meg, hogy a világunk egy varázslatos hely (lehetne), ahol bárkiből lehet hableány. Profi a kivitelezés!