Az Én vagyok a kapitány Olaszország idei Oscar-jelöltje a nemzetközi film kategóriában, ami két szenegáli fiatal útját mutatja be Európa felé. A téma nagyon aktuális, a megvalósítás pedig sokáig hatékonyan egyensúlyoz a mese és a kőkemény realitás között. A film belső logikája viszont nem teszi lehetővé, hogy érdemben reagáljon a ma emberének élményére, ezért bár […]
The post Korai öröm – Én vagyok a kapitány appeared first on Filmtekercs.hu.
Minden korosztály kíváncsi volt arra, hogyan készült a Kaptárbontás. Berecz András kedves magyar, csuvas, török és tuva meséi című Poket-könyv – ezt az épület Átriumában összegyűlt közönség összetétele egyértelműen megmutatta. Berecz András Kossuth-díjas népdalénekes és mesemondó folytatja, ami több évtizede tartó munkásságának mindig is eredője volt: házról házra viszi az eurázsiai mesekincset, remélve, hogy a hallgatók, ez esetben az olvasók lelkében rügyet hajt a történetek szeretete. Habár gyűjtésről van szó, Berecz nemcsak válogatott a kötethez, hiszen mind a 35 bekerülő szöveghez írt egy rövidke, személyes hangú magyarázatot.
A Poket és a Hagyományok Házának közös munkájából születő kiadvány több szempontból is szerves folytatója az első együttműködésnek: a két éve megjelent Zeng a lélek című népdalválogatás szerkesztője Berecz István, a koreográfus fiúgyermeke. Emellett mindkét zsebkönyv kilép önnön médiumából a felhasznált QR-kódokkal, melyek az előadott szövegek felvételeire irányítják át az olvasót.
A bemutatón Asztalos Emese, a Poket sorozatszerkesztője beszélgetett Berecz Andrással, Szepessy Bélával, a kötethez 15 linóleummetszetet készítő grafikusművésszel, valamint Dala Sára szerkesztővel, a Hagyományok Háza közművelődési és tudományos szakcsoportjának munkatársával.
Szerinte minél nagyobb figyelemmel fordulunk a mesék felé, annál több arcukat mutatják meg, és közben magunkról is sokat megtudhatunk. Beharangozója szerint az előadás a beavató színházat ötvözi meseterápiával és a lecture performance-szal (tudományt és előadó-művészetet vegyítő műfaj – a szerk.). És valóban: senki se számítson hagyományos színházi előadásra: tudásátadó monológok, önreflexiók és szokatlan meseértelmezések követik egymást a színpadon.
Mit jelent a címben szereplő 333?
Van egy könyv, amelyben a világ összes népmesetípusát megtalálhatjuk: ez a nemzetközi népmese-katalógus, amelyben 2500 mesetípust sorolnak fel. Ezeknek akár több száz vagy ezer változata is létezik világszerte. A történeteket különböző kategóriákba sorolták, így állatmesék, formulamesék, viccek, anekdoták, vallási és persze varázsmesék egyaránt vannak benne. Ez utóbbiakhoz tartoznak az olyan, egyetemes emberi kultúránkat meghatározó történetek, mint például a 440-es számú Békakirályfi vagy az 561-es Aladdin. Ennél a pontnál már elkezdjük sejteni, hogy a 333-as szám is egy mesét rejt. Méghozzá a világ legismertebb, egyben legvitatottabb és legellentmondásosabb népmeséjét, amelynek jelentéséről néprajzkutatók, pszichiáterek és művészek egész serege vitatkozik már sok évtizede. És ez nem más, mint a Piroska és a farkas története.
Hagyományteremtő szándékkal rendezi meg az I. Őszi Meseegyetem elnevezésű programsorozatot Nyíregyházán a Magyar Népmeséért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem Óvó- és Tanítóképző Intézete csütörtökön.
A rendezvény célja a magyar népmese és műmese gazdag és egyedülálló világának őrzése, ápolása, népszerűsítése és társadalmi elfogadottságának erősítése – közölték a szervezők.
Imre Rubenné intézetigazgató szerdán elmondta, Cservenák László, a Magyar Népmeséért Alapítvány kuratórium elnöke kereste meg őket a kezdeményezéssel, hiszen a mesék világa szorosan kapcsolódik a leendő pedagógusok egyetemi mindennapjaihoz, képzésükben több tantárgyuk is az elbeszélések köré fonódik. Ilyen például a Beszédművelés című tárgy, amely keretében az első évfolyamos tanító szakos hallgatók mesefelolvasást gyakorolnak, majd további három félév alatt három tantárgyon keresztül foglalkozhatnak a nép- és műmesék sajátosságaival, azok neveléshez kapcsolódó viszonyával, valamint részt vesznek a mesék népszerűsítésében.