A megnyitón Kerekítő manó mondókákkal várja a családokat, kis barátai akár fotózkodhatnak is vele. Olvass bele!
Archívum címkék: mese
Strangmanó kalandja
Bizalmatlanul méregették egymást, de a cirmos egy idő után egyre barátságosabban közelített Strangmanó felé. Olvass bele!
„A jó mese olyan, hogy attól az ember behunyt szemmel is jól lát”– Berecz András Kaptárbontásán jártunk
Minden korosztály kíváncsi volt arra, hogyan készült a Kaptárbontás. Berecz András kedves magyar, csuvas, török és tuva meséi című Poket-könyv – ezt az épület Átriumában összegyűlt közönség összetétele egyértelműen megmutatta. Berecz András Kossuth-díjas népdalénekes és mesemondó folytatja, ami több évtizede tartó munkásságának mindig is eredője volt: házról házra viszi az eurázsiai mesekincset, remélve, hogy a hallgatók, ez esetben az olvasók lelkében rügyet hajt a történetek szeretete. Habár gyűjtésről van szó, Berecz nemcsak válogatott a kötethez, hiszen mind a 35 bekerülő szöveghez írt egy rövidke, személyes hangú magyarázatot.
A Poket és a Hagyományok Házának közös munkájából születő kiadvány több szempontból is szerves folytatója az első együttműködésnek: a két éve megjelent Zeng a lélek című népdalválogatás szerkesztője Berecz István, a koreográfus fiúgyermeke. Emellett mindkét zsebkönyv kilép önnön médiumából a felhasznált QR-kódokkal, melyek az előadott szövegek felvételeire irányítják át az olvasót.
A bemutatón Asztalos Emese, a Poket sorozatszerkesztője beszélgetett Berecz Andrással, Szepessy Bélával, a kötethez 15 linóleummetszetet készítő grafikusművésszel, valamint Dala Sára szerkesztővel, a Hagyományok Háza közművelődési és tudományos szakcsoportjának munkatársával.
Meseíró pályázat egyszülős gyerekeknek
Meseíró pályázatot hirdet egyszülős családban élő gyerekek részére az Egyszülős Központ a családok nemzetközi napja alkalmából.
Az Ágas-bogas meseíró pályázatra június 15-ig várják azokat a gyerekek által írt történeteket, amelyeknek középpontjában a család áll.
A kiírásra 6-9 éves és 10-14 éves gyerekek pályázhatnak magyarországi és határon túli településekről egyaránt.
Charles Perrault, aki megteremtette a modern tündérmesét
1628. január 12-én született Párizsban, egy jómódú polgári család hetedik gyermekeként. Tehetséges irodalmárnak indult, egy tanárával folytatott vita miatt azonban félbeszakította tanulmányait, többé nem is ment vissza a bölcsészkarra. Apja nyomdokaiba lépve jogot tanult, majd kormányhivatalnokként kezdett el dolgozni, szerepet vállalt a Királyi Festészeti Akadémia felújításának szervezésében.
Perrault alapító tagja volt a Francia Szépirodalmi Akadémiának, az intézmény létrehozásában XIV. Lajos pénzügyminisztere, Jean-Baptiste Colbert játszott döntő szerepet. A testület titkárának Perrault-t választották meg, aki így a miniszter hivatalnoki karához tartozott. Részt vett az állami ünnepségek lebonyolításában, az épülő versailles-i kastély díszítményeinek kialakításában. A palotához tartozó parkokban ekkor több mint 2000 szökőkút működött.
A Napkirály, XIV. Lajos Perrault tanácsára rendelte el, hogy a labirintusként kialakított egyik liget 39 szökőkútját Aesopus egy-egy állatmeséje alapján készítsék el.
Mesepályázat 1 millió forint összdíjazással
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány és a Magyar Írószövetség csaknem egymillió forint összdíjazással Méhes György-mesepályázatot hirdet magyar gyermekirodalmi művek születésének ösztönzésére – írta Simó Ágnes-Tekla, az alapítvány titkára kedden.
A közlés szerint Méhes György (1916-2007) Kossuth-díjas alkotó jelentős meseírói tevékenysége, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepe példaként szolgál a kortárs alkotóknak.
A pályázatra azon alkotók jelentkezhetnek, akik tagjai valamelyik anyaországi vagy határon túli reprezentatív írószervezetnek. Minden szerző egy művel, anonim módon pályázhat. A pályaműveket a Magyar Írószövetség egy munkatársa a kizárólag erre a célra létrehozott mehesgyorgypalyazat@gmail.com e-mail-címen keresztül fogadja.
Magyar sakk-könyvből tanulhatnak a gyerekek Törökországtól Mexikóig
Idén is hatalmas érdeklődés övezte a 60. alkalommal megrendezett bolognai Children’s Bookfair gyerekkönyv-kiállítást, amelyen Magyarország ismét képviseltette magát. Az eseményen – amely közel 30 000 látogatót vonzott – több mint 1500 kiállító vett részt a világ csaknem 100 országából. Az egyetlen magyar pavilon, amely húsz éve minden évben képviselteti magát az eseményen, idén is nagy népszerűségnek örvendett.
„A könyvszakma számára rengeteg tanulsággal szolgál egy ilyen expo. Minden eddiginél nagyobb hangsúly tevődik most rá, hogy a könyv hosszan tartó élmény legyen, ami lefoglalja a csemetéinket” – emelte ki az eseményen kiállítóként szereplő Szalay Könyvek kereskedelmi igazgatója, Balogh Gábor.
„Az egész kiállításon egyedülállónak bizonyult Az első sakk-könyvem című kiadványunk. Rengetegen érdeklődtek iránta, olyannyira, hogy több ország is megvásárolta a kiadási jogokat. Így könnyen meglehet, hogy a török, a bolgár, a lengyel vagy a mexikói gyerekek még idén magyar szerzők munkájából tanulnak meg sakkozni. A másik nagy siker egy rövid, vidám történeteket tartalmazó meséskönyv, az Unikornisok nagy mesekönyve volt. Minden második kiadó, aki leült tárgyalni, erre a könyvre volt kíváncsi. A magyar gyerekkönyvek népszerűsége töretlen, mindent megteszünk azért, hogy világszinten is egyre közkedveltebbek legyenek a legkisebbeknek szóló kiadványok” – árulta el a kereskedelmi igazgató.
Meghirdették a Janikovszky Éva meseíró pályázatot
A felhívásra március 1. és április 12. között lehet jelentkezni, a pályázók három korcsoportban indulhatnak: 7–9 éves, 10–13 éves és 14–16 éves korosztályban. Pályázni tematikai megkötés nélkül, szabadon választott téma feldolgozásával lehet, magyarországi és határon túli településekről egyaránt.
A tájékoztató szerint minden jelentkező egy, maximum 15 ezer karakter (5 A/4-es oldal) terjedelmű, nyomtatásban eddig még meg nem jelent írást nyújthat be, amelyet kizárólag e-mailben lehet beküldeni a janikovszky@fszek.hu címre. A pályamunkákat Word-dokumentumként vagy PDF-fájlként kérik, a pályázó nevével és a pályamű címével megnevezve, az e-mail tárgyában feltüntetve: „Meseíró pályázat”.
A pályaműveket a könyvtár könyvtárosaiból álló előzsűri értékeli, és kiválasztja azokat a meséket, amelyeket érdemesnek talált a szakmai zsűrihez való továbbjutásra. A továbbjutókat a szakmai zsűri értékeli.
A Botcsinálta Boszi a legrosszabb boszorkány!
Jill Murphy: Botcsinálta Boszi, fordította: Magyari Andrea, Móra Könyvkiadó, 2023. 2499 Ft helyett itt 1999 Ft
Milyen boszorkány az, amelyik nem félelmetes, nem gonosz, és még a repülő seprűről is lefordul? Szerényi Mildred boszorkánytanonc Kotkot kiasasszony Boszorkányakadémiájának első éves tanulója, aki minél jobban igyekszik igazi boszorkánnyá válni, annál nagyobb pácban találja magát. A Botcsinálta Boszi egy kortalan klasszikus, amelynek varázslatos világa gyorsan beszippantja olvasóit.
A komor és ködös boszorkányiskola tanulói éveken át tanulnak varázsfőzetet készíteni, varázsolni, seprűn repülni és macskát reptetni, hogy aztán megkaphassák a Boszorkánydiplomát, de Szerényi Mildred és legjobb bartája, Hókusz Maud még igencsak távol állnak ettől. Mildred bármibe is kezd, végül az igazgatói irodában köt ki, pedig ő sosem akar bajt, csak nem könnyű beilleszkedni a szigorú iskolai rendszerbe, pláne, ha a kis boszorkány az ügyetlenkedései során még ellenségeket is szerez magának.
Egyszer volt, hol nem volt…
Volt egyszer egy meseíró, családapa, aki nagyot álmodott: egy közösséget, ahol hobbi és profi meseírók is lehetőséget kapnak a megjelenésre. Az álom pedig valóra vált, megszületett a meskete.hu, ami ma már ezernél is több regisztrált taggal rendelkezik, kétszáznál is több magyar meseíróval. Közel kétezer magyar mese várja olvasóit és hallgatóit, hiszen közel 200 mese hangosmeseként is elérhető. Az álom pedig a több mint 83 ezer meseolvasásban és a közel 12.000 írói profil megtekintésében is testet öltött. Íróknak lehetőséget, olvasóknak megannyi élményt kínál a meskete.hu, ahol nemcsak mesék, hanem a mesékkel kapcsolatos érdekességek és hírek is olvashatók a blog-rovatban.
Meseíróként február 28-ig egy pályázaton való részvételre is van lehetőség, a pályázók között havonta sorsolnak ki 3.000, 5.000 és 10.000 forintos könyvvásárlási utalványokat, a legjobbnak ítélt mesékkel pedig nyomtatott formában is találkozhatunk várhatóan már tavasszal. A mesékre a regisztrált felhasználók tudnak szavazni, a Facebook-regisztráció pedig mindössze pár másodperc. Érdemes ezt megtenni, mert így lehetőség van a mesék pdf-formátumban való letöltésére. Sok meseíró itt bontogatja szárnyait, köztük több gyermek, az ő alkotásaikat sok esetben tanáraik töltik fel a felületre. A meskete.hu egy nyitott, támogató közösség, ami minőségi szórakozási és tanulási lehetőségeket kínál. Az álom pedig folytatódik, hamarosan érkeznek a prémium funkciók és a webáruház, és már tervezés alatt áll a tabletes és mobilos applikáció.
Leckék a felnőtté válás során
Mesevilágot hagyott ránk – Száz éve született Bálint Ágnes
Már kisgyermekként is jól rajzolt, majd a harmincas évek végétől Bécsben a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában tanult – többek között – könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette, közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meséjét folytatásokban közölték. Első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony 1941-ben jelent meg, ekkor 19 éves volt, ezt egy évvel később a Cimborák követte.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. A hatvanas évek elejétől bábjátékokat írt, majd rajzfilmek forgatókönyveit. Ezek mellett képes- és mesekönyveket, mese-, valamint ifjúsági regényeket írt. Dramaturgként dolgozott Fekete István, Csukás István, Marék Veronika, Romhányi József, Tarbay Ede rajzfilmes adaptációin.
Gyermekei elmondása szerint a televíziós munkája volt az, ahol igazán elemében érezte magát, élvezte, hogy munkatársaival közösen megvalósíthatja álmait, ötleteit, és egy harmonikus, gyerekeket és felnőtteket egyaránt elbűvölő mesevilágot teremthet.
Trogmayer Éva: Frida és Gubanc Budapesten
Ez a könyv két ember tökéletes együttműködésével valósult meg, mert Egervölgyi Lilla illusztrátornak is hatalmas szerepe van abban, hogy a könyv egy szépséges albumnak is tekinthető, illetve pontosan az, egy szépséges album, egy nagyon kedves, bájos, jól kitalált mesével, amiben ezeken kívül nagyon sok ismeretterjesztő és történelmi információt találunk, főként gyerekeknek címezve, de felnőttként is sok érdekességet találtam, ami új volt nekem.
Annál is inkább, mert jelenleg 200 km-re élek a fővárostól, de régebben ez a távolság még ettől is több volt, ezért legtöbbször egy izgalmas kiruccanásnak tekintjük, ha Budapestre kell utaznunk és mindig csak egy-egy kis szeletét nézzük meg, amerre éppen dolgunk van.
Amikor koncerteken, kiállításokon, különböző programokon járunk ott, természetesen megnézzük, ami a közelben van, ismerem és láttam már a város főbb nevezetességeit, de a könyv olvasása közben, az jutott eszembe, hogy nagyon érdekes lenne igazi turistaként végigjárni Budapestet, amikor csak arra szánjuk az időt, hogy megnézzük a Gubanc által bemutatott nevezetességeket, ahogy Frida is megismerte sorban a főváros csodáit és a hozzá kapcsolódó érdekes történeteket.
Maja Lunde: A Nap őrzője
Maja Lunde neve nekem már garancia. Egy szép, érzékeny, megható és lelket simogató élményre, a Hónővér is ilyen volt. Az Évszakok tetralógia második kötete A Nap őrzője, és míg a Hónővér a telet hozta el nekünk, ebben a könyvben a tavasz, az újrakezdés bír nagy jelentőséggel.
Ami pillanatnyilag elveszett. És nem csak a tavasz, hanem minden évszak. A kiskamasz Lilja a nagyapjával él, egy szürke, állandóan nedves, esős, sötét világban, melyben sosem süt a nap.
Összeérő mesék – Darvasi László és Kácsor Zsolt a Bálint Házban
Figyelem a falon lógó képeket, amelyek élménydús gyerekprogramokat örökítenek meg. A minikiállítás alatt minikönyvtár, előtte hosszú asztal, rajta többféle keksz, cukorka meg szörp. Mellettük poharak. Szorosan az asztal mellett kisebb asztal buborékfújókkal, kék, sárga, piros és zöld. A figyelmes vendéglátók erre is gondoltak.
Szőke hajú, piros pólós kisfiú enged vizet magának guggolva, ám ez a módszer nem elég hatékony. Karját kinyújtva próbálja a gombot nyomva tartani, de csapból alig jön valami, a pohár pedig félig sincs tele, pedig már bő egy perce erőlködik kitartóan. De látszik, hogy jólnevelt, mondhatni úriember, mert amit nagy nehezen gyűjtött, azt odaadja az édesanyjának. És nem adja fel: másik poharat szerez, és ezúttal már állva próbálkozik, sikerrel.
Fotó: Szentgyörgyi Ákos
Távirányító rossz szülőkhöz
Mikola Péter: Bátorságpróba. Illusztrálta: Kőszeghy Csilla. Móra, 2022.
Mikola Péter eredetileg tanárként végzett, a nyolcvanas évek óta zenés műsoraival járja az országot, és már hat gyerekdalokat tartalmazó nagylemeze jelent meg az utóbbi évtizedekben. Mikola állandó eposzi jelzője a ’zenész játszótárs’, ami arra utal, hogy előadásaiban nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyerekek ne csak hallgatói, hanem aktív résztvevői legyenek a daloknak. Mikola a zenés gyerekműsorok világába véletlenül csöppent bele egy ismerőse javaslatára, és hasonló véletlennek köszönhető, hogy írásra adta a fejét: a városban sétálva találkozott egy könyvkiadó igazgatójával, aki ott helyben fel is kérte egy mesekönyv megírására.
A kísérlet jól sikerült, Mikolának 2009-ben jelent meg első mesekönyve, a Zorka szemével a világ, amit aztán jó pár további kötet követett. Az óvodás Zorka és testvére, Berci állandó szereplők Mikola Péter könyveiben, és idén a Móra Könyvkiadó úgy döntött, hogy új köntösben jelenteti meg a testvérpár korábban már megjelent kalandjait – a könyv végén pedig a történetekhez kapcsolódó foglalkoztató feladatok is vannak, ami egyébként egészen remek ötlet.
Kitalálod, ki rendezi az élőszereplős Herkulest?
A Disney soron következő egyik nagy projektje az élőszereplős Herkules film lesz. Az újabb ön-adaptáció rendezését pedig egy már bevált alkotóra bízza a stúdió. Lassan tényleg úgy néz ki, hogy csak idő kérdése, mire a híres Disney-mesék javarésze megkapja a maga CGI-jal feltuningolt feldolgozását. Persze, amikor valóban élőszereplős változatokról beszélünk, van rá esély, hogy kicsit […]
The post Kitalálod, ki rendezi az élőszereplős Herkulest? appeared first on Filmtekercs.hu.
Kibújás vagy bebújás? | Trogmayer Éva – Egervölgyi Lilla: Medvemese
Első ránézésre biztos voltam benne, hogy külsőre, formára, tapintásra imádni fogom a kötetet – de a könyv illusztrációi még ezt a helyből barátságos elképzelésemet is jócskán felülmúlták. Idén is megfordult a kezem között pár gyönyörű, egyedi és megnyerő gyermekkönyv, de a Medvemese külseje kiemelkedik az eddig látottak közül is. A bátor színek, a nem mindennapi […]
The post Kibújás vagy bebújás? | Trogmayer Éva – Egervölgyi Lilla: Medvemese appeared first on 7 szoba.