Best WordPress Hosting
 

„A jó mese olyan, hogy attól az ember behunyt szemmel is jól lát”– Berecz András Kaptárbontásán jártunk

Minden korosztály kíváncsi volt arra, hogyan készült a Kaptárbontás. Berecz András kedves magyar, csuvas, török és tuva meséi című Poket-könyv – ezt az épület Átriumában összegyűlt közönség összetétele egyértelműen megmutatta. Berecz András Kossuth-díjas népdalénekes és mesemondó folytatja, ami több évtizede tartó munkásságának mindig is eredője volt: házról házra viszi az eurázsiai mesekincset, remélve, hogy a hallgatók, ez esetben az olvasók lelkében rügyet hajt a történetek szeretete. Habár gyűjtésről van szó, Berecz nemcsak válogatott a kötethez, hiszen mind a 35 bekerülő szöveghez írt egy rövidke, személyes hangú magyarázatot.

A Poket és a Hagyományok Házának közös munkájából születő kiadvány több szempontból is szerves folytatója az első együttműködésnek: a két éve megjelent Zeng a lélek című népdalválogatás szerkesztője Berecz István, a koreográfus fiúgyermeke. Emellett mindkét zsebkönyv kilép önnön médiumából a felhasznált QR-kódokkal, melyek az előadott szövegek felvételeire irányítják át az olvasót.

A bemutatón Asztalos Emese, a Poket sorozatszerkesztője beszélgetett Berecz Andrással, Szepessy Bélával, a kötethez 15 linóleummetszetet készítő grafikusművésszel, valamint Dala Sára szerkesztővel, a Hagyományok Háza közművelődési és tudományos szakcsoportjának munkatársával.

Zenés irodalmi esten mutatták be a 4. POKET versantológiát

A nevetlen, titkos gyökereknek raja erősebb, mélyebb földbe ás a címe a negyedik POKET versantológiának, amelynek anyagát Horváth Panna és Juhász Anna válogatta az elmúlt egy évben. A versek most is szerzők szerinti abc sorrendben vannak, így egymás mellett szerepelnek klasszikus és kortárs költemények, ez pedig izgalmas áthallásokat, összecsengéseket szül.

A bemutatón Vecsei H. Miklós elmondta, hogy a #poketközösség egyik fontos üzenete továbbra is az egymásra figyelés és a kettészakítottság megszüntetése.

„Magunkra maradtunk, kevés a megbízható példakép, akik vezetnének minket, fognák a kezünket. Azonban az íróink, a költőink olyanok, akiknek az írásaikban megbízhatunk”. A POKET ötletgazdája szerint az irodalom segít abban, hogy felemeljük a tekintetünket és elkezdjünk más tekintetekre vadászni.

„A költészet nem feldolgozhatóvá, hanem elbeszélhetővé teszi a traumákat” – Izsó Zita költővel beszélgettünk

Éjszakai földet érés című kötetének versei a háborúról szólnak a szíriai menekültválság kapcsán, azokban a kiszolgáltatottságról és megalázottságról is szó esik. Az Ukrajnában zajló háború miatt mennyire vannak önben hasonló érzések? Vagy ez teljesen más?

Mélyen megrendített a háború kitörésének híre, és folyamatos lelkiismeret-furdalásom amiatt, hogy mennyire kevés, amit tehetek, amit tehetünk ellene. Viszont ennek ellenére azt, amit tudunk, nagyon lényeges megtennünk: már az előző, Magyarországot érintő menekültválság alatt is az volt a tapasztalatom, hogy rendkívül fontosak a legapróbb, legjelentéktelenebbnek tűnő dolgok is. Ha valaki csak egy embernek ad szállást, segít megszerezni a gyógyszerét, akár egyetlen szendvicset ad vagy mond pár jó szót, máris sokat tett.

Sosem fejeltem el, Fahidi Éva holokauszttúlélő, A dolgok lelke szerzője mondta nekem egy interjúban, hogy bármilyen borzalmakat is élt át, mindig volt valaki, aki kiállt mellette. És hogy éppen ezért még most is tud bízni az emberekben. Gyönyörű idézet a Talmudból, hogy aki megment egy életet, egész világot ment meg. Azt hiszem, ugyanígy igaz lehet az, hogy ha valakinek visszaadod a hitét, az egész világ hitét visszaadod. És a kapcsolódásunkat és egymásra utaltságunkat gyönyörűen mutatja meg az, hogy gyakran