Best WordPress Hosting
 

Marie Aubert: Ha történne valami

novellák

Nem tudom, találkoztam-e már olyan novelláskötettel, amelyben annyira erős minden történet, hogy nem tudnék legjobbat, de legjobbakat sem választani. Mindegyiktől elállt a szavam, annyira hatásosak voltak és szinte bárkivel megtörténhetnek.  

Ha történne valami… Remek cím, amivel szintén el lehet játszadozni. Ha történne valami, akkor bizonyos dolgok másként alakulnának, mint egyébként alakulnak. De hiszen mindig történik valami, nem tudhatjuk, hogy mikor alakult másképp egy bizonyos élethelyzet, mikor történt valami, ami más irányba mozdította el a dolgot. 

Jojo Moyes: Párizs szólóban

Már csak amikor elkezdtem olvasni a könyvet,  akkor vettem észre, hogy ez egy novelláskötet. Mivel a szerzőtől nem olvastam még hasonlót, ugyanakkor a kedvenc íróim közé sorolom, nagyon kíváncsi lettem, hogy mennyire tudja átadni azokat a tőle megszokott érzelmeket, érzéseket, amiket a regényeiben szeretek, amiért alap, hogy minden magyarul megjelent könyvét elolvastam.

El is árulom itt az elején, hogy fantasztikus élmény volt ez a könyv, és – bár a Jojo Moyesról azt is el tudom képzelni, hogy remek regényt írt volna mindegyik novellából, – maximálisan sikerült az érzelmek hullámvasútjára felültetnie, hol jólesően simogatott, hol úgy fájt, mint a szereplőknek, hol pedig a boldogság öntött el. 

A könyv címadó novelláját már-már kisregénynek is mondhatnánk, mert több, mint 100 oldal és a könyv harmadát teszi ki. A Párizs szólóban az utolsó történet a könyvben, de én ezzel kezdem. 

Raphael Bob-Waksberg: Aki még romjaidban is szeret

Különös történetek gyűjteménye, melyekre az összes létező jelző közül talán az abszurd a legjellemzőbb. Abszurdan  romantikus, abszurdan szomorú, abszurdan vicces és így tovább.  Eredeti stílus, szokatlan humor, meglepő végkifejletek. 

A novellák nagyon változatosak és nemhogy azt sem tudtam, mit hoz a következő novella, de azt sem, hogy mit hoz a következő oldal egy novellán belül. Abszolút nem kiszámítható és megjósolható tartalmakkal lep meg bennünket ez a kötet, sőt engem még azzal is meglepett, hogy akadt olyan novella, amelyiken hiába törtem a fejem, nem teljesen értettem. De még azt is nagyon bírtam, leginkább azért, mert többször is elolvastam és próbáltam értelmezni. Ami a végére talán sikerült, talán nem. 

Nagyon furcsa, vidám és megható novellagyűjtemény ez, ha valami nem mindennapit szeretnétek olvasni, mindenképp ajánlom. 18 hosszabb-rövidebb történetet olvashatunk a könyvben, ami már a borítójával is utal arra, hogy valami különlegeset és szokatlant kapunk. Ami még extra különlegessége a könyvnek, hogy egymás után akár kétszer is elolvashatunk egy történetet, mert minden olvasásra más élményt és mondanivalót adhat. 

Rényi Ádám: A bezzeggyerek és más felnőttmesék

 

Az Osztálytalálkozó és más mesék… után nem volt kérdés, hogy Rényi Ádám új novelláskötetét is el szeretném olvasni. A könyv beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Sőt! Még annál is jobb volt. Nagyon bírtam ezeket a rövid, vicces, hol abszurd, hol teljesen hétköznapi, hol egy kicsit szürreális, hol pedig kritikus történeteket. 

Nagyon-nagyon jól szórakoztam és mivel egy hosszú utazásra vittem magammal, még a férjemnek is felolvastam hangosan, míg ő vezetett. Így ketten derültünk a novellák csattanóin, ketten hatódtunk meg és együtt bólogattunk a kritikus, mai politikai helyzetet kigúnyoló írásokon.