A harmadszor is Oscarra jelölt Ryan Gosling bár eljátssza, hogy nem emlékszik a filmben elmondott emlékezetes mondataira, de azért szinte mégis mindegyikre. Inkább az van, hogy 1-2-re, mintha már nem szívesen gondol vissza, így azokról keveset is beszél. Amik előkerülnek: Kaliforniai álom, Drive, A szürke ember, Szerelmünk lapjai, Rendes fickók, Őrült, dilis, szerelem, A nagy dobás, Túl a fenyvesen, Kék Valentin, Fél Nelson…
Archívum címkék: szerelem
„Ez szórakoztató irodalom, a strandon kell olvasni” – Bősze Ádám az új könyvéről
Törvényszerű, hogy a zeneszerzők, alkotók szerelmi élete izgalmas, könyvbe kívánkozik? Vagy legtöbbször éppen annyira érdekes, akár egy könyvelőé?
Szerintem a zeneszerzők szerelmi élete pont olyan unalmas vagy érdekes, mint egy könyvelőé. Nem hiszem, hogy túlságosan különbözne az „átlagemberek” szerelmi életétől. Úgy képzelem, hogy kinek milyen a szerelmi élete, az inkább személyiség, mintsem foglalkozás kérdése. Azért lábjegyzetként hozzáteszem, hogy minden valószínűség szerint, akik reflektorfényben élik az életüket, vagy akár csak azzal kell számoljanak, hogy az utcán felismerik őket – és a könyvben szereplő zeneszerzők között sok ilyen volt –, azok másképp reagálnak a magánéleti közeledésekre is, és gyakran ki vannak téve annak, hogy határozott választ adjanak intimebb kérdésekre. Egyszerűen arról van szó, hogy a híres emberek bulvártémái érdekesebbek az átlagemberek bulvártémáinál. Ezért született erről a könyv.
Hogy azt mondod, bulvár, az nem becsmérlése egy kicsit a könyvnek?
Forradalom filmen – Ezeket a mozikat ajánljuk október 23-ra
Jancsó Miklós: Fényes szelek (1968)
Jancsó első színes filmje az allegorikus-metaforikus elbeszélésmóddal fémjelzett alkotói korszak terméke; nem sokkal a Szegénylegények és a Csillagosok, katonák után készült. A provokatív és megosztó történet egy csapat lelkes fiatalról szól, akik a kommunizmus eszméjének létjogosultságáról szeretnének meggyőzni egy kolostornyi papnövendéket. A kezdeti, voltaképpen békés eszmecsere nem vezet eredményre, így azt az erőszak váltja fel. A meggyőzés különböző módozatai az azonos célú csoportot is megosztják.
A mozi rávilágít a mindenkori forradalmak kettős természetére: míg az eredeti vezető, Laci (Balázsovits Lajos) az eszmeiséget, addig a hatalmat később magához ragadó Jutka és Teri (Drahota Andrea és Kovács Kati) a terrort képviseli. E karakterek nem is egyéniségek, sokkal inkább típusok, bizonyos gondolati tartalmak modelljei. Maga a történet sem pusztán a történelmi szituáció lenyomata. A konkrét kor csak kiindulópontja, alapja annak, ami Jancsót igazán érdekli: a hatalom egyetemesen értelmezett mechanizmusának. A tér tehát stilizált, egyszerre elidegenít és aktualizál: parabolaként eltávolítja tárgyától a nézőt, általános emberi drámaként viszont közel hozza őt magához. A mozi 1970-ben megkapta a Magyar Filmkritikusok díját a legjobb rendezésért, sőt az 1969-es cannes-i filmfesztivál programjának is része volt, egykorú közönségét azonban megosztotta. Ehhez nyilván hozzájárult Jancsó egyre bonyolodó filmnyelve és a lezárt műjelentés hiánya, a kérdések nyitva hagyása.
Szerelmi háromszög és más matekpéldák
A „végtelen” felfoghatatlan, inkább metaforának tűnik, mint egzakt természettudományos fogalomnak.
A matematikai terminusra épülő költői metafora igencsak hálás holmi. Egyrészt, mert világosnak, relevánsnak érezzük tiszta fogalmi jelentése miatt. Másrészt a kontraszt, ami a lelki folyamatok kimondhatatlansága és a matematika egyértelműsége között van, mégis eredetivé, nagyobb poétikai erejűvé teszi a költői képet: „Megyünk és hallgatunk. Huszonhárom év van köztünk. A huszonhármat nem lehet osztani. A huszonhárom csak magával osztható. Meg eggyel. Ilyen magány van köztünk.” (Borbély Szilárd)
A matematikai terminusokból származtatott metaforának persze nem kell olyan egyértelműnek lennie, mint az egyszeregynek – (lásd még: kockás füzet, hasábburgonya, baráti kör), az ember nyelvészként mégis szívesen ered e kifejezések nyomába. Vegyük például az Illyés Gyula – József Attila – Vágó Márta viszonyrendszert (Vágó Márta természetesen behelyettesíthető Kozmutza Flórával is, tetszés szerint). Íme a klasszikus szerelmi háromszög:
Ellentétek vonzzák egymást? – A legvalószínűtlenebb szerelmespárok a filmekben
„Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi a nőt – a nő a férfit.” – szól Karinthy örökbecsűje. A szerelem kimeríthetetlen témája a filmművészetnek, akadnak azonban olyan szerelmespárok, akik a megszokottnál is komplikáltabbnak tűnnek. Hogyan kötnek ki egymás mellett, működhet-e a kapcsolatuk? Vagy mindez csak a […]
The post Ellentétek vonzzák egymást? – A legvalószínűtlenebb szerelmespárok a filmekben appeared first on Filmtekercs.hu.
A szerelemnek múlnia kell – A szerelem természete
Monia Chokri harmadik nagyjátékfilmje, A szerelem természete fanyar és tűpontos disszertáció a kapcsolatok mibenlétéről. A kanadai rendezőnő okosan és remek humorral mesél, de sajnos elég kiábrándító képet fest arról, mennyire nem vagyunk tisztában még magunkkal sem. „A szerelemnek múlnia kellAkkor is, ha égig emelÉs szép, hogy mást hiszel, mert mást ígér” Stevanovity Zorán Sophia, a […]
The post A szerelemnek múlnia kell – A szerelem természete appeared first on Filmtekercs.hu.
Szeretlek, de magamat még jobban – Priscilla
Sofia Coppola a Priscillával nem csak hangot ad egy, a saját életében is évekig mellékszerepet vállalt nőnek, Priscilla Presleynek. Hanem tanmesét is mond arról, miért nem maradhatunk benne soha az önbecsülésünket romboló párkapcsolatokban. Az Öngyilkos szüzek óta tudjuk, hogy Sofia Coppola mestere a tinédzser szívfájdalom érzékeny bemutatásának. Emellett gyakran beszél a női magányról, olyan karakterekről […]
The post Szeretlek, de magamat még jobban – Priscilla appeared first on Filmtekercs.hu.
Az első meztelen női testtől a BDSM-ig – Erotikus mérföldkövek a filmtörténetben
Mikor csattant el az első mozgóképes csók, melyik film mutatott elsőként meztelen testet? Mit fejez ki a meztelenkedés: mikor öncélú és mikor rendelkezik többletjelentéssel? Milyen botrányokat kavartak a nagyvásznon bemutatott erotika különféle formái a különböző korszakokban? A következő cikkben a filmtörténet erotikus mérföldköveit vesszük górcső alá, kezdve a 19. század végén bemutatott első, pármásodperces intim […]
The post Az első meztelen női testtől a BDSM-ig – Erotikus mérföldkövek a filmtörténetben appeared first on Filmtekercs.hu.
Minden kémia ** Szerelmi varázslás kezdőknek ** A szél most a legigazabb
Bonnie Garmus: Minden kémia
Már írtam az évben két könyvről, hogy ott van a Top 3-ban, na akkor ez a harmadik könyv, amiről ezt kell írnom. Az egyik a Másodvirágzás volt, a másik A boldogságnak nyolc karja van. Amikor a Minden kémiát elkezdtem olvasni, akkor azt gondoltam néhány oldal után, hogy ez az év legjobb könyve, vagy legalábbis osztozik eme másik kettővel a címen. A lényeg, hogy egy fantasztikusan jó könyv, mely az 1960-as évekbe repít bennünket, ahol megismerjük Elizabeth Zott-ot, aki egy különc kutatónő, és megismerkedésünkkor a Finom falatok hatkor nevű tévéműsort vezeti nap mint nap, hatalmas sikereket elérve és tabukat döntögetve.
Szabad játék, szabad élet – Sanctuary
A Sanctuary egy minden ízében furcsa szerelmesfilm, ami úgy mutat meg komplex jelentésrétegeket a kapcsolatok természetéről, hogy közben vicces tud maradni, pedig végig csak két szereplővel játszódik egy hotelszobában. Zachary Wigon rendező filmje egy szokatlan szerelmi történet. Van benne egy férfi és egy nő (ami önmagában még elég klasszikus felállásnak minősül), ám a jelző máris […]
The post Szabad játék, szabad élet – Sanctuary appeared first on Filmtekercs.hu.
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem?
Platón Lakomájában néhányan másnaposan arról vitatkoznak, hogy mi is a szerelem, miben rejlik Erósz lényege. A vitát természetesen Szókratész nyeri, azonban az egyik legkedvesebb történetet Arisztophanész meséli el – szónokolja, ha úgy tetszik. E szerint az ember korábban androgün volt, „hímnő”, „férfinak és nőnek összetétele” három nemmel: férfi, női és a kettő elegye jelent meg benne. Az ember gömb alakú volt, és kétszer annyi tagja volt, mint rendesen. Ereje hatalmas volt, az istenekre is kezet emelt. Zeusz jött elő a mentőötlettel: „Nohát, egyenként kettényesem őket, és így gyöngébbek lesznek, s ugyanakkor nagyobb számuk révén még hasznosabbak. És majd, fölegyenesedve, két lábon járnak. Ha aztán ismét betyárkodni méltóztatnak, és megint nem nyughatnak, akkor újra kettészelem őket, aztán egy lábon szökdécselhetnek.” Azóta az ember mindenáron az „egy felét” keresi, és vele akar – testi és lelki értelemben – egyesülni.
Az ókori görögöknél ennél romantikusabb történeteket is találunk. Az egyik leghíresebb Alküoné és Kéüx története. Rajongva szerették egymást, kapcsolatukat sokan bálványozták, ők pedig istenekhez méltóan kezdtek viselkedni, Zeusznak és Hérának szólítva egymást. Ovidius Átváltozások című művében állít emléket a szerelmeseknek: Kéüx Delphoiba indul, ám az istenek haragja lesújt rá – nagy viharba kerül, a hajó elsüllyed, Kéüx pedig meghal. Héra egy álomban meséli el Alküonénak a történteket, a nő pedig bánatában a tengerbe fojtja magát. Zeusz végül megkegyelmezett a párnak, jégmadárrá változtatta őket (a fajta görög neve alküonesz), hogy újra együtt lehessenek. A szelek istene, Aiolosz minden télen hét napra megállítja a szélfúvást, hogy a pár zavartalanul élhessen.
A cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/3. számában jelent meg. A magazin korábbi lapszámairól, előfizetési lehetőségéről itt lehet tájékozódni.
Tracey Garvis Graves: Az a régi lány
Egy igazi meglepetés volt ez a könyv, és bár ezt minden olyan könyvnek a végén elmondhatjuk, ami tetszett, de ezt talán azért gondolom így, mert nem sok könyvet olvastam az Arany pöttyös sorozatból és így utólag fogalmam sincs miért, nem voltak ezzel a könyvvel szemben nagy elvárásaim.
Lehet, éppen azért lepett meg ennyire, már az első oldalaktól fogva imádtam és magával ragadott. A könyv tulajdonképpen egy szerelmi történet. DE! Egy nagyon nem szokványos szerelem és két különleges ember története.
Annika és Jonathan Chicagóban találkoznak. Amiben nem lenne semmi különös, de 10 évvel ezelőtt egy rendkívül szép szerelmi kapcsolat volt az övék, azóta nem hallottak egymásról, most pedig a sors váratlan szeszélye folytán egyszercsak összefutnak. A találkozás mindkettejüket meglepi, és nem várt érzelmeket mozgat meg bennük.
Jennifer Probst: Egy nyár Itáliában
Nagyon sokat vártam erre a könyvre a könyvtárban, talán 7. voltam az előjegyzési listán, de azt mondom, nagyon megérte a várakozást. Bár amikor hazahoztam és megnéztem a borítóját, akkor elfogott némi bizonytalanság, hogy nem-e valami könnyű nyári limonádé. Amivel amúgy nincsen semmi baj, de nem mindig van hozzá kedvem, és mostanában sajnos több könyvet is abbahagytam, mert egyszercsak jött egy mondat, vagy egy cselekmény, ami kiverte nálam a biztosítékot, vagy egyszerűen csak azt éreztem, hogy unom, nem köt le.
Régen nem tudtam könyvet abbahagyni, de ma már simán megteszem. Pláne úgy, hogy tudom, mennyi könyv van még a várólistámon, amit el szeretnék olvasni. De ennél a könyvnél szó sem volt ilyesmiről.
Már az elején nagyon a szívemhez nőtt a felállás, miszerint három generáció, anya, lánya, unoka története olvasható ebben a könyvben, és ami még kívánatosabbá tette, hogy mindhármójuk szemszögéből olvashattam az eseményeket.
Valérie Perrin: Másodvirágzás
“A szomszédaim nem szívbajosak. Nincsenek gondjaik, nem esnek szerelembe, nem rágják a körmüket, nem hisznek a véletlenekben, nem tesznek ígéreteket, nem csapnak zajt, nem aggódnak a társadalombiztosításuk miatt, nem sírnak, nem keresgélik a kulcsukat, a szemüvegüket, a távirányítót, nem futnak a gyerekeik, sem a boldogságuk után.”
Így kezdődik ez a könyv, Violet Toussaint fantasztikus története. A szomszédai ugyanis halottak. Violet egy temető gondnoka Franciaország egyik kisvárosában. Boldog, nyugodt és elégedett. Férje 19 évvel ezelőtt elment otthonról és soha többet nem tért vissza. A hivatalos rendőrségi nyilvántartásban eltűntként szerepel.
És Violetnek ez így jó. Több, mint jó. Csodálatos érzés volt esténként meginni a két gyűszűnyi portóit és érezni a mindennapok boldogságát.
Ákody Zsuzsa: A Völgyben
Ákody Zsuzsa legújabb regénye egy finom szépségű, érzelmekkel teli történet, mely komoly témák közé vezet bennünket. A halál lehetőségén, valódiságán keresztül az életet mutatja meg. Az élet szépségét, nehézségét, bonyolultságát, a szeretet és a szerelem erejét, a döntések hatásait, a mindennapok küzdelmeit.
Miközben bátran mer beszélni a halálról. A halál még napjainkban is tabutéma a hétköznapokban, sem szeretteink, sem saját halálunkról nem szívesen beszélünk, pedig ez az az élethelyzet, ami mindannyiunk életében bekövetkezik egyszer, és senki sem tudja, mi jön utána.
Zsuzsa könyvében van Odahaza, a Völgy és Odaát. Az Odahaza az életet jelenti, az Odaát a túlvilágot, a halál utánt, a Völgy pedig a két világ közöttet, amikor még nem dőlt el, élet vagy halál lesz az ott lévők sorsa. Jelen esetben egy fiatal nő, Kyra sorsán keresztül láthatunk bele ebbe a három világba.
Jojo Moyes: Párizs szólóban
Már csak amikor elkezdtem olvasni a könyvet, akkor vettem észre, hogy ez egy novelláskötet. Mivel a szerzőtől nem olvastam még hasonlót, ugyanakkor a kedvenc íróim közé sorolom, nagyon kíváncsi lettem, hogy mennyire tudja átadni azokat a tőle megszokott érzelmeket, érzéseket, amiket a regényeiben szeretek, amiért alap, hogy minden magyarul megjelent könyvét elolvastam.
El is árulom itt az elején, hogy fantasztikus élmény volt ez a könyv, és – bár a Jojo Moyesról azt is el tudom képzelni, hogy remek regényt írt volna mindegyik novellából, – maximálisan sikerült az érzelmek hullámvasútjára felültetnie, hol jólesően simogatott, hol úgy fájt, mint a szereplőknek, hol pedig a boldogság öntött el.
A könyv címadó novelláját már-már kisregénynek is mondhatnánk, mert több, mint 100 oldal és a könyv harmadát teszi ki. A Párizs szólóban az utolsó történet a könyvben, de én ezzel kezdem.
Amikor a Holiday nem működik – Nálad vagy nálam?
A Netflix is elhozta a maga kötelező Valentin-napi romkomját, amely ráadásul hosszabb kihagyás után ismét szerelmes hőst farag Ashton Kutcherből. A Nálad vagy nálam? hozzácsapja Reese Witherspoont és egy a Holiday-hez hasonló otthoncserét. Garantált is a siker. Nemdebár? Lássuk be őszintén, hogy a február 14-re időzített, mozis és kisképernyős alkotások sosem az aranyszobrocska megszerzésére törekedtek. […]
The post Amikor a Holiday nem működik – Nálad vagy nálam? appeared first on Filmtekercs.hu.
Carly Schabowski: A szivárvány
A szivárvány az igazságok, a szeretet és a háború kegyetlenségének a könyve. Olyan dolgokról mesél, amit a legjobb volna elfelejteni, de lehet-e úgy élni, hogy egész életedben elhallgatod az igazságot, ami feszít és fáj és így nem találsz békességet és nyugalmat idős korodra.
Az Angliában született Isla 2015-ben talál nagyapjáról egy olyan fotót, amin a férfi náci egyenruhában pózol egy másik náci egyenruhás tiszttel együtt. A fotókkal együtt talál még egy szivárványszínű sálat is. Demens, beteg nagyapjától nem mer kérdezősködni, de nagymamáját megkérdezve az asszony elutasítóan viselkedik, és arra kéri a lányt, engedje el a témát és vele együtt a múltat, ne zaklassa fel a nagyapját.
Islát viszont nem hagyja nyugodni a fotó és hirtelen elhatározásból Lengyelországban találja magát, ahonnan nagyapja származik és ahol a család többi része él. Megkeresi nagyapja idősotthonban élő bátyját, aki eleinte nem akarja a múlt sebeit feltépni és nem mesél a lánynak, de végül odaadja neki a nagyapja, Tomasz fiatalkorában írt naplóját, amiből a lány a háború borzalmairól olvas.
Nem múló szenvedély – The Last Movie Stars
A legjobbakról, a legjobbaktól. A The Last Movie Stars Paul Newman és Joanne Woodward legendáját játssza újra egy rakás világsztár közreműködésével, rengeteg érzelemmel, a karmester: Ethan Hawke. Mostanában sok szó esik arról, hogy a mozisztárok uralmának vége, s bár a The Last Movie Stars címe vitatható, azt meg lehet kockáztatni, hogy a klasszikus Hollywood aranykorának […]
The post Nem múló szenvedély – The Last Movie Stars appeared first on Filmtekercs.hu.
„Szeretlek minden világban” – Ilyen a szerelem az MCU-ban
Tony Stark és Pepper, MJ és Peter, Thor és Jane – az MCU legikonikusabb párjai ők. De vajon pontosan hogyan ábrázolja a Marvel a szerelmet?
The post „Szeretlek minden világban” – Ilyen a szerelem az MCU-ban appeared first on Filmtekercs.hu.