Ez itt a Budapest teli van faluval podcast a Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös műsora – Budapest 150. évfordulójára. Olvass bele!
Archívum címkék: Radnóti Színház
Petri György különbözése – a költőélet hányattatásai a rendszerváltozás előtt és után
Petri György különbözése – ezzel a címmel jelent meg átfogó interjúkötet a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kertész Imre Intézet és a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában. A könyv a PIM archívumának mindeddig kiadatlan hanganyagának leiratát adja közre: Tasi József irodalomtörténész nagyjából két hónap alatt készített életútinterjút 1993–94-ben a költővel. Ebből egy 17 és fél órás felvétel született, eredeti leirata 274 oldal terjedelmű. Ha csak a számok bűvöletében maradunk, már azokból is kitűnik, a kötet milyen ritkaságként áll a 20. századi irodalomtörténet kutatásában.
Ugyanakkor a könyv érdeme nem pusztán egy – többek közt József Attila- és Kossuth-díjjal elismert – költő életének intim közelségből való elmesélése, történetének újra élővé tétele. A Petri György különbözése a személyes és alkotói életút restaurálásán túl korképet is nyújt a 20. század második felének politikai, közéleti, szellemi viszonyairól Magyarországon. Legalábbis ennek szánják a szerkesztők és kiadók a kötetet a június 5-én a Kertész Imre Intézetben tartott bemutató tanúsága szerint. Az eseményen Szabó Tamás programigazgató ezt a vonatkozást domborította ki köszöntőjében:
„Sok olyan leírás van a magyar kommunista rendszerben lévő ellenzéki szerepvállalásról, ami hiteles, de nem ad elég nagy felbontású képet. Ez az interjúkötet szerintem olyan felbontású kép, amiben nem látszanak a pixelek. Részben a személyes szűrő miatt, részben pedig azért, mert ez a személyes szűrő az a Petri György, akinek lényeglátása és sallangmentessége iszonyatosan nagy érzékenységgel vegyül.”
Dráma Lego-figurákkal – Beszélgetés Szálinger Balázzsal
Aktuális emberi viszonyokról, problémákról írsz, legtöbbször történelmi kulisszák között. Miért?
Nagyon szeretem a történelmet, a magyar történelem különösen izgat. Gyakran megesik, hogy történelmi könyvek olvasgatása közben jön az a bizonyos szikra, ami egy színpadi mű alapja lesz. Megfog egy hangulat, vagy felkelti az érdeklődésemet valamilyen tisztázatlan részlet, amit szeretnék világgá kiabálni, és ennek remek eszköze a dráma.
Gyakran foglalkoztatnak a marginális vagy kevésbé ismert történelmi események.