Best WordPress Hosting
 

Hollandia, képregények, Petőfi – tíz program a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Huszonhat év – Petőfi Sándor szabadtéri kiállításmegnyitó és csapatjáték

Az idei Petőfi-bicentenárium programsorozatának részeként készült a Petőfi Kulturális Ügynökség szabadtéri vándorkiállítása Huszonhat év címmel, amely Petőfi Sándor életét mutatja be. A májusban Budapesten debütált – majd egy nagyszabású erdélyi turnén is felállított – kiállítás fókuszában a Petőfihez kapcsolódó fogalmak, idézetek, gondolatok állnak. Az utazó kiállítás hozzá kapcsolódó, főképp diákokat megszólító csapatjátékkal egészül ki, melyet Juhász Anna irodalmár vezet. A kiállítást Asztalos Emese irodalomtörténész, kurátor nyitja meg szeptember 28-án csütörtökön 17.30-kor a Millenáris Parkban. A csapatjáték ugyanitt, szeptember 30-án szombaton lesz 13 órától.

Irodalmi kávéházak – régen és ma

Juhász Anna: „Az irodalom olyan forrás, ami visszavezet a tündérdobozomhoz”

Anna kedvesen fogad, amikor elmondom neki, hogy eredetileg az Anna-vers kézirata miatt jöttem, de nem állom meg, hogy ne kérdezzem nagymamájáról, akinek könyvei ma is ott vannak a lakásában.

„Az anyai nagymamám, Kurilla Magda csodálatos ember volt. Szép és céltudatos asszony, aki Békéscsabáról származik, majd Egerbe került banktisztviselőként, végül a nagy szerelemmel, nagyapámmal együtt Budapestre. Nagyapám pedig német származású gróf volt, nógrádi földbirtokos és okleveles vegyészmérnök, aki 1926-ban került Kisecsetre, s vette át a családi birtok vezetését. A közös életük mindig tele volt utazással, kultúrával, könyvvel, az irodalom szeretetével. Így nőtt föl édesanyám féltestvére, Gutai Magda költő, és ebbe a világba született bele édesanyám is. A nagyi lakásában folyamatosan nagy társasági élet, közösségépítés zajlott, azt hiszem, ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma már én is közösséget építek. Ráadásul olyan emberek fordultak meg a baráti találkozókon, mint Nagy László, Konok Tamás, Petrovics Emil, Kass János – és folytathatnám a sort. Amikor pár éve átalakítottuk a lakást, a férjemmel figyeltünk arra, hogy legyen friss, modern, de őrizzük meg az emlékeket, a hagyományt mutató tárgyakat, bútorokat – így épüljön a mi világunk, ilyen az egész életünk.

Az interjú a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy első kézből olvashassa!

550 éves a magyar könyvnyomtatás – Magyar Kultúra lapszámbemutató az OSZK-ban

A rendezvényen Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes alapító tagja is közreműködött.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében elmondta: az idén 550 éves Budai krónika kultúránk gazdagságára, a magyar könyvnyomtatás történetére mutat rá és alkalmat ad arra, hogy számot vessünk kultúránk helyzetével. A Magyar Kultúra magazinról hangsúlyozta: a rendszeresen megjelenő tematikus magazin értékközvetítő, a könyvet fókuszba helyező lapszámában pedig a nemzeti bibliotéka is helyet kap. (Rózsa Dáviddal a témában készült interjú a Magyar Kultúra 2023/5. számában itt olvasható.)

Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár művelődéstörténésze

„Szőcs Géza az egyenes, tiszta beszéd költője volt” – Interjú Bollobás Enikővel

A XX. század évfordulós írói című sorozatban Szőcs Géza munkásságáról beszélgetett Bollobás Enikő irodalomtörténész, Farkas Wellmann Endre költő, Szilágyi Enikő előadóművész és Juhász Anna irodalmár április 19-én a MOM Központban. Szőcs irodalomtörténeti jelentőségéről Bollobás Enikőt kérdeztük. 

Felidézné, mikor ismerte meg Szőcs Gézát és az ő költészetét?

A hetvenes évek végén egy kérdéssort küldtem több, akkor fiatal költőhöz, amely az alkotói folyamatot érintette. Ugyan Szőcs magára a levélre nem válaszolt, de később egyik versének két sorával mégis reagált az egyik kérdésre, amely valahogy úgy szólt, hogy mit szólna Arany János az ő költészetéhez. Az Ez már a feltámadás című versében tette ezt: „hogyha elolvasná, / hümmögne Arany János”.

Áprilisban érkezik a Huszonhat év – Privát Petőfi koncertszínház

Mindenkinek megvan a maga története Petőfivel, akár irodalomórákon, akár felnőtt fejjel olvasva szippantott be valakit a forradalmár költészete. Nektek mi volt az első találkozásotok Petőfivel? Mi ragadott meg benne titeket?

Kacsó Hanga: Az első találkozásom Petőfivel gyerekkori nyaraimhoz kötődik. A mai Románia területén található Mezőfelében, a családi kúriában a nagyszoba egyik sarkát nagyapám Petőfinek szentelte. A Petőfi-dagerrotípia, feleségének arcképe, valamint versek voltak bekeretezve. Elöregedett kokárdák voltak a gyékény falidíszre tűzve. Volt valami nosztalgikus bája az egésznek. El-elrévedezett az apróságokon a szem. Ez volt az első élményem vele.

Adorjáni Bálint: Az irodalomórák által megfestett Petőfi-arc nem tudott olyan közel kerülni hozzám gyerek fejjel, mint később, a Felhők ciklust olvasva. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az iskolában zömében a „Nagy Nemzeti Költő” jelentőségét és forradalmi hevületét próbálták és próbálják hangsúlyozni, elfedve a költő érzékenységét és humorát.

Kolozsváron zárta első idei turnéját a Petőfi Irodalmi Karaván

A Petőfi Irodalmi Karaván február 9-én utolsó állomására, Kolozsvárra érkezett, ahol az esti Ki vagyok én – Petőfi Sándor arcai című előadás előtt a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai fogadták a fellépőket az iskola kápolnájában.

A rendhagyó irodalomórát a zenés produkción fellépő Háy János költő és Juhász Anna irodalmár beszélgetése alkotta, valamint az előadás zenei közreműködőjének, a csellista és énekes Rozs Tamásnak a játéka színesítette.

Juhász Anna kezdésként megmutatta azt a Petőfi-kötetet, amelyen keresztül mélyebben megismerkedett a költővel. Elmondása szerint már egészen fiatalon közel érezte magához a forradalmár verseit. „Tíz nap alatt olvastam ki a könyvet, az akkori aláhúzásaim, kiemeléseim máig jelzik, milyen lépcsőkön keresztül közelítettem meg kamaszként a váteszi költő életművét” – mesélte a diákoknak.

Akkor halt meg, amikor nem kellett volna – Zilahon járt a Petőfi Irodalmi Karaván

Nagybánya után Zilah volt a következő állomás, ahol Ady Endre egykori gimnáziumában, a Silvania Főgimnáziumban gyűltek össze a diákok – közel százötvenen – a rendhagyó irodalomórára. Az Ady számára fontos helyszínen magától értetődő volt, hogy róla is szó essen, Háy János pedig – Juhász Anna kérdésére – elmesélte, hogy bár magát nem tartja Ady-rajongónak, az egykori költő egója mindig is lenyűgözte őt, ebben pedig hasonlított Petőfire, sőt Háy szerint Ady maga is kicsit Petőfi szeretett volna lenni.

Petőfi Irodalmi Karaván

Petőfi Sándorról úgy vélekedik, hogy ő az első olyan költő, akit természetesen olvasunk, és akit gyakorlatilag már „nullaévesen” minden magyar ismer.

„A magyar néptől nem lehet elvenni azt a mítoszt, ami Petőfit övezi” – Nagybányára érkezett a Petőfi Irodalmi Karaván

A neves irodalmi városban először a Németh László Elméleti Líceum diákjai várták Juhász Annát és vendégeit, Zalán Tibort és Huzella Pétert. A rendhagyó irodalomóra középpontjában ezúttal is az utazás állandó főszereplője, Petőfi Sándor állt, és az a kérdés, hogy most, 2023-ban hogyan tudnak a diákok kapcsolódni a kétszáz éve született költőhöz.

Kezdésként az Arany Jánossal való legendás barátságát elevenítették fel, annak súlyát és helyét az irodalmi életben, majd Zalán Tibor megjegyezte, egyáltalán nem biztos abban, hogy ha Petőfi tovább él, megmaradt volna ez a barátság, leginkább a lánglelkű költő nehéz természete miatt. „Mindig egyedül ment és mindent egyedül csinált, valamilyen belső iránytű mentén mozgott” – mondta róla Zalán Tibor, aki szerint Petőfi különleges személyisége messzemeneően túlmutat önmagán, és az egész magyar nemzet számára rendkívüli jelentőséggel bír. „A magyar néptől nem lehet elvenni azt a mítoszt, ami Petőfit övezi, hogy egy költő nemcsak írja, hogy meghalna a hazájáért, hanem tényleg meg is hal érte. Ha ezt elveszik a néptől, akkor mindent elvesznek. Annyi magyar elment ebből az országból, ha baj volt, de ő nem, itt maradt és feláldozta magát.” Zalán Tibor szerint éppen ezért fontos, hogy nem találták még meg a költő földi maradványait, ezzel életben tartva a legendát.

Kamasz közönség lévén nem maradhatott ki a közösségi média, a minket állandóan körülvevő online tér, az egyszerűsített, ikonokkal történő nyelvhasználat kérdése sem,

Telt házzal indult Szatmárnémetiben a Petőfi Irodalmi Karaván

2023. február 6-a reggelén még fel sem kelt a nap, amikor a Petőfi Irodalmi Karaván csapata már a kisbuszban ült, hogy elinduljanak az észak-erdélyi turnéra. Az idei első, összességében a negyedik Karaván ezúttal a Petőfi-bicentenárium tiszteletére a leghíresebb magyar költőnk nevét viseli, és az életmű mellett az utazás tematikája köré épül. A rendhagyó irodalomórákon, illetve az esti előadásokon, beszélgetéseken Petőfi Sándor alakja és életműve kerül középpontba. Juhász Anna irodalmár vendégei az első két napban Zalán Tibor költő és Huzella Péter zenész, akik hosszú évek óta alkotótársai is egymásnak.

Petőfi Irodalmi Karaván

Petőfi Irodalmi Karaván

„A Szalon a mi névjegyünk” – teltházas szezont zárt az Irodalmi Szalon

December 14-én, egy gasztronómiát és irodalmat egyaránt középpontba állító irodalmi esttel búcsúztatta a 2022-es évadát az Irodalmi Szalon. A teltházas rendezvényen a vendégek az ünnepvárásról és kedvenc adventi ételeikről meséltek Juhász Annának, de a közönség a program végeztével bekapcsolódhatott a párbeszédbe. A Szalon alapítója a kávéházban mesélt az egész éves munkájukról.

„Az idei volt a 12. évad az irodalmi műhely tekintetében, aminek célja a kezdetektől egyfajta közösségépítés, kapcsolatteremtés alkotó és közönség, író és olvasó között. Egy nehezebb, online időszakokkal és nehézségekkel teli időszak után nagy élmény volt az idei év, hogy ismét teltházas rendezvényeken találkozhattunk az olvasókkal, és estjeink a zene, a szöveg, a kép műfajának bevonásával igazi összművészeti programot nyújtottak az egész évadban”

– hangsúlyozta az alapító.

A szeretet ereje a dévai közösségben tapintható volt – Déván búcsúzott a III. Irodalmi Karaván

A dévai Szent Ferenc Alapítvány otthona megtelt élettel a vendégek fogadására, kicsi és nagy gyerekek, szülők és nevelők töltötték be az épület hatalmas éttermét, hogy részt vegyenek az irodalmi délelőttön, melynek legfőbb célja – a korábbiakhoz hasonlóan – az olvasás népszerűsítése volt.

A különböző korosztályú gyerekek figyelmének lekötése akár kihívást is jelenthetett volna, de a beszélgetőtársak könnyen vették az akadályokat, és

egy jó hangulatú, mesékkel és gyermekversekkel, olvasmányélményekkel tarkított program kerekedett ki a találkozásból.

„Nincsenek határok a szellemi kapcsolatokban” – Aradra érkezett az Irodalmi Karaván

Aradon a Csiky Gergely Főgimnáziumban ismét megtelt a terem diákokkal, akik amellett, hogy a jelen lévő írók fontos olvasmányaival – Marquez, Gárdonyi Géza, Rejtő Jenő és Arany János neve és életműve visszatérően szerepelt – és íráshoz fűződő élményeikkel ismerkedtek meg, maguk is meséltek arról, mikor és miért fordulnak a versíráshoz, mit tanultak egy-egy költőtől. Az esti beszélgetésre a Jelen házban került sor, ami népszerű és látogatott helyszín a kultúrkedvelő helyi közönség életében.

Zalán Tibor verssel indított: egy friss, személyes élményét osztotta meg,

miszerint a feleségétől épp kapott egy üzenetet, amelyben az unokái egyik gyerekversét szavalják, boncolgatják, játszanak a szavakkal. Ezt a verset az első sorban ülő kislány – az egyetlen gyermek résztvevő – kedvéért el is mondta, ami már csak azért is volt különleges pillanat, mert alapvetően nem szokott gyerekeknek szóló szöveget írni.

„Mert csak ma van. Semmi más.” – Nagyváradon indult a III. Irodalmi Karaván

Először Nagyváradra érkezett meg a Petőfi Kulturális Ügynökség kisbusza az utazás háziasszonyával, Juhász Annával és a vele együtt utazó vendégekkel, Száraz Miklós Györggyel és Zalán Tiborral, hogy rendhagyó irodalomórát tartsanak az Ady Endre Elméleti Líceumban. A társasághoz a helyszínen csatlakozott a Székelyföldről érkező Lövétei Lázár László is, így egy színes kortárs szerzői találkozón vehettek részt a középiskola 10–12. osztályos tanulói.

Az irodalmi és olvasásnépszerűsítő misszió célja valódi diskurzusba kerülni a hallgatósággal

– ez már a középiskolában sikerült: a beszélgetés annyira tetszett a diákoknak, hogy kérésükre az előre megbeszéltekhez képest még egy órával tovább maradtak a rendezvénynek helyszínt adó díszteremben. A résztvevők aktívan be is kapcsolódtak az eszmecserébe, melynek középpontjában az olvasóvá válás, a meghatározó családi minták, fontos olvasásélmények álltak.

„Amikor a csend a szó” – Telt házas este, meghitt pillanatok Brüsszelben Nemes Nagy Ágnessel

A produkció előtt Oszkó-Jakab Natália, az intézet igazgatója és Juhász Anna, a Petőfi Kulturális Ügynökség Kiemelt Programok igazgatója megnyitották a helyszínen felállított Petőfi Popkulturális Könyvsarkot, amelynek polcaira a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában kiadott könyvek, többek között életrajzok, jeles évfordulókra írt művek, mesekönyvek, illetve POKET-kötetek kerültek fel és váltak elérhetővé az itt élőknek.

Juhász Anna Nemes Nagy Ágnes belgiumi élményeiről és az országhoz kapcsolódó írásairól, útinaplóiról emlékezett meg nyitóbeszédében, Oszkó-Jakab Natália pedig felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a költőnő évfordulóján túl a magyar–belga diplomáciai kapcsolatok centenáriumát is ünnepeljük idén.

Juhász Anna és Oszkó-Jakab Natália

Nem akarok – Telt házzal debütált a Nemes Nagy Ágnes-előadás Rómában

Október 10-én vette kezdetét az őszi háromállomásos Nemes Nagy Ágnes 100 turné, amelynek első helyszíneként Rómába utazott a Petőfi Kulturális Ügynökség csapata, hogy bemutassák a Nem akarok – Nemes Nagy Ágnes 100 című, a költőnő születésének évfordulója alkalmából készült előadást. Noha az elmúlt időszakban részleteket már láthatott a közönség e különleges, koncertszínházi produkcióból a Művészetek Völgyében vagy az augusztus 20-i Művészkertben,

a teljes, kész előadás ősbemutatójára a római Szent István Házban került sor.

A zenére írt életmű rendezője és szereplője Vecsei H. Miklós színművész, zeneszerzője Tempfli Erik Artisjus-díjas zongorista, énekese a Nemes Nagy Ágnest megszemélyesítő Hegedűs Bori, narrátora és szerkesztője pedig Juhász Anna irodalmár. Őket láthatta a közönség a színpad intim, meleg fényű világításában. A régmúlt időket idéző atmoszféra azonnal utazásra hívta a nézőket.

Amikor megszületik a szavakon túliság – II. Irodalmi Karaván 4.

Csatlakozva a 7. Csíkszeredai Könyvvásár programjai közé, elsőként a város központjában Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint Balázs Imre József irodalomtörténész és Juhász Anna nyitotta meg a nemrég Budapesten debütált, nagyszabású Tamási Áron 125 szabadtéri kiállítást. Korodi elmondta: számukra itt, Erdélyben otthonos és közeli élmény Tamási irodalmi munkássága és személye,

valami, amihez igazodnak, ami példa és mérce.

Ehhez kapcsolódva jegyezte meg Juhász Anna, épp ennek a privát világnak a megteremtésében szolgálhat egy ilyen kiállítás: „Célunk, hogy mindenkinek lehessen egy Tamási Árona. Egy kép, egy szöveg, egy élmény vagy emlék, ami az övé, amit elvisz magával. A kiállítás tizenhat tablója látványos képekkel, idézetekkel és értelmező szövegekkel mutatja be a kivételes tehetség életútját.” Balázs Imre József Tamási fő műveit idézte, az Ábelt, a Jégtörő Mátyást, majd Reményik Sándor egyik gondolatát, míg az ünnepélyes megnyitót követően a közönség ellepte a teret, hogy közelről is megismerkedhessen a részletgazdag kiállítási anyaggal.

„Az irodalmi mű nem létezik akusztikus építmény nélkül” – A II. Irodalmi Karaván második napja Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen két intézmény: a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és Református Kollégium közel félezer diákja várta Bartis Attilát és Háy Jánost, hogy személyes aspektusból ismerjék meg az életútjukat, és megszülessen a beszélgetés lehetősége diák és alkotó között. Az olvasás és írás hangsúlyozása a 21. században létfontosságú, ami túlmutat egy iskola keretein.

Az irodalom az életünket változtatja meg, és ad kapaszkodót egész sorsunkban.

„Azt gondolom, az ilyen találkozás ösztönöz igazán az olvasásra. A II. Rákóczi óráin számomra meglepő volt, milyen aktívak voltak a diákok, megszólaltak, kérdeztek, olyan tanuló is volt, aki kiállt a többiek elé. Döbbenetes volt, ahogy saját mobiltelefonján olvasta fel a versét több száz diáktársa előtt – én ezt az ő korában nem mertem volna. Az az igazán nagy tétje ezeknek az óráknak, hogy érezhető, miként ösztönzi az olvasásra a tanulókat a beszélgetés, a közös jelenlét, ami személyesebbé teszi az egészet” – mondta el Bartis Attila az óra után.

„A szellem sosem fog veszíteni” – A II. Irodalmi Karaván Marosvásárhelyre ért

„Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv” – az utazás mottója Kányádi Sándortól származik. E gondolat mentén szolgálja az egységes magyar nyelv és kultúra ügyét az Irodalmi Karaván road-show, ami Budapestről Háy János József Attila-díjas és Térey-ösztöndíjas íróval és Bartis Attila Marosvásárhelyen született, Térey-ösztöndíjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas íróval indult el. Az úton több helyen, így Déva váránál is megállt az irodalmi csapat, hogy felidézzék Kőmíves Kelemen legendáját, „Magos Déva várát hogy fölépittenék.”

A május 11-i, első nap Marosvásárhelyen, a Spectrum Színházban vette kezdetét.

A programsorozat nyitó irodalmi estjén Juhász Anna, Háy János és Dálnoky Csilla színművész beszélgettek többek között utazásról, az alkotás és az alkotóvá válás folyamatáról, ízlésről és személyes élményeikről.

Deák Kristóf anyukája könnyekig megható dalt adott elő a Nemes Nagy Ágnes 100 – Viszonylagos öröklét esten

A bennünk lakó gyermek – „Viszonylagos öröklét”

A „Viszonylagos öröklét” – Nemes Nagy Ágnes 100 centenárium egyik jelentős eleme az a havonta jelentkező beszélgető-sorozat, mely során minden alkalommal egy-egy irodalmár, költő, alkotó, színművész, zenész szakmai és személyes aspektusokból mutatja be kapcsolódását Nemes Nagy Ágneshez. A centenáriumi sorozatban helyet kapnak különféle műfajok, illetve témakörök: film, színház, gyerekirodalom, háború, szerelem és barátság, valamint mindezek vagy bármelyek elegye.  A centenáriumi sorozat negyedik, a MOMkult Kupolatermében sor került rendezvényéről számolunk be.

Vegyél két olyan fajsúlyos költőt, mint Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor, akik mindketten tudtak szólni nem csak a felnőttekhez, hanem a gyerekhez is – bár az ember azt gondolná, hogy nem, de hozzájuk nehezebb, felnőttként legalábbis –, majd tegyél hozzá öt olyan alkotó embert, akik más-más területen alkotnak, merőben más az egyéniségük, de egy valami közös bennük: a KÖLTÉSZET. Tedd őket egy színpadra, hogy beszélgessenek, és egy olyan sokdimenziós egyenletet kapsz, hogy azt sem tudod, honnan kezd a megfejtést…