Best WordPress Hosting
 

Madarász Isti: a Tündérkert életem eddigi legnagyobb projektje

A rendező akkor kapcsolódott be a munkafolyamatokba, amikor már készen voltak a forgatókönyvek, melyek, mint mondta, lenyűgözték. Hozzátette, először a szereplők keresésével és válogatásával kezdték a munkát, majd belefogtak a helyszínek felkutatásába és az akciójelenetek kitalálásába. A sorozatban látható jeleneteknek többek között a Visegrádi és a Sümegi vár adott otthont, Báthory Gábor kolozsvári palotáját pedig a Kiscelli Múzeumban elevenítették meg – ismertette Madarász Isti. A Tündérkertet csaknem száz napig forgatták és nagyságrendileg 1500 embert mozgatott meg a produkció – fűzte hozzá. A rendező beszélt még a forgatás alatti nehézségekről és az évszakokon átívelő munkáról is. A közönség kérdésére elmondta, szívesen megfilmesítenék az Erdély-trilógia többi részét is.

Szamosi Zsófia, aki a Tündérkertben Báthory Erzsébetet alakítja, a panelbeszélgetésen beszélt karaktere megformálásának folyamatáról, forgatási élményeiről. A színésznő kiemelte mindazok munkáját, akik Báthory Erzsébet sorozatbeli megjelenésén dolgoztak. Elmondta, hogy nagyjából két és fél órába telt, amíg előkészültek a jeleneteihez. Elmondása szerint a Tündérkert egy árnyaltabb és a valósághoz közelítőbb figurát mutat be Báthory Erzsébet karakterében.

A sorozatban Bethlen Gábort alakító Bokor Barna többek között arról is beszélt, hogy karakterének megformálása nagy, de egyben megtisztelő feladat volt. Hozzátette, szerepe kedvéért több technikai nehézséggel is szembe kellett néznie, többek között meg kellett tanulnia lovagolni is. Bokor Barna szerint az erdélyi színészekkel való közös munka nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a köztük és a magyar színészek közötti távolság egyre átjárhatóbb legyen. A produkcióban tizenhét erdélyi színész vett részt, és a munkakapcsolat mellett barátságok is kötődtek – mondta.

Magyar emberfák az apokalipszis után

A napjainkban igen népszerű sci-fi alműfajt, a posztapokaliptikus disztópiát erősíti a legújabb magyar animációs film, a Műanyag égbolt, ami nemcsak…

A Magyar emberfák az apokalipszis után bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.

Műanyag égbolt – kritika

Eleve moziba szánt magyar animációsfilmből manapság nem sok akad, ám amikor igen, azok általában elég egyedire sikerednek. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy márciusban két ilyen debütált, ám míg a Kojot négy lelke kapcsán mindig meg kell említeni a Nyócker!-t, a Műanyag égboltot önmagában elviszi koncepciója és itthon ilyen formában még nem használt látványtechnikája. Nem hiába!

A nagyobb jóért – Műanyag égbolt

Ökofilm, disztópia, családi dráma különleges stílusban: a Műanyag égbolt hátborzongató képet fest egyénről, társadalomról, természetről és e három küzdelmes viszonyáról. Képzeljünk el egy világot, amelyikben kiszáradt a föld, kipusztult az élővilág, elfogyott az élelem és az oxigénből sem sok maradt. Nem is érződik mindez olyan távolinak, igaz? Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első egészestés animációs […]

The post A nagyobb jóért – Műanyag égbolt appeared first on Filmtekercs.hu.

Hátborzongató jövőképet fest fel a Műanyag égbolt előzetese

Megérkezett a hosszú előzetes a várva várt Műanyag égbolt című animációs filmhez. A cselekmény 100 évvel előre, 2123 Magyarországára repíti a nézőt. Ebben a nem túl távoli jövőben, ahol az emberiség túlélésének kegyetlen ára van, egy férfi minden szabályt áthág, hogy megmentse a felesége életét. A főszereplők Szamosi Zsófia és Keresztes Tamás, akik nemcsak hangjukat, […]

The post Hátborzongató jövőképet fest fel a Műanyag égbolt előzetese appeared first on Filmtekercs.hu.

A Berlinale versenyprogramjában debütál a részben magyar készítésű posztapokaliptikus animációs sci-fi

Nyilvánosságra hozták a február 16-án kezdődő 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjait. A nívós seregszemlén lesz először látható a magyar-szlovák koprodukcióban készült animációs sci-fi, a Műanyag égbolt is. Ismét lesz magyar alkotás a Berlinalén! A német fővárosban tartott filmfesztivál versenyprogramjába ugyanis bekerült Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első mozifilmje, a Műanyag égbolt is. Az animációs sci-fi, […]

The post A Berlinale versenyprogramjában debütál a részben magyar készítésű posztapokaliptikus animációs sci-fi appeared first on Filmtekercs.hu.

Deák Kristóf anyukája könnyekig megható dalt adott elő a Nemes Nagy Ágnes 100 – Viszonylagos öröklét esten

A bennünk lakó gyermek – „Viszonylagos öröklét”

A „Viszonylagos öröklét” – Nemes Nagy Ágnes 100 centenárium egyik jelentős eleme az a havonta jelentkező beszélgető-sorozat, mely során minden alkalommal egy-egy irodalmár, költő, alkotó, színművész, zenész szakmai és személyes aspektusokból mutatja be kapcsolódását Nemes Nagy Ágneshez. A centenáriumi sorozatban helyet kapnak különféle műfajok, illetve témakörök: film, színház, gyerekirodalom, háború, szerelem és barátság, valamint mindezek vagy bármelyek elegye.  A centenáriumi sorozat negyedik, a MOMkult Kupolatermében sor került rendezvényéről számolunk be.

Vegyél két olyan fajsúlyos költőt, mint Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor, akik mindketten tudtak szólni nem csak a felnőttekhez, hanem a gyerekhez is – bár az ember azt gondolná, hogy nem, de hozzájuk nehezebb, felnőttként legalábbis –, majd tegyél hozzá öt olyan alkotó embert, akik más-más területen alkotnak, merőben más az egyéniségük, de egy valami közös bennük: a KÖLTÉSZET. Tedd őket egy színpadra, hogy beszélgessenek, és egy olyan sokdimenziós egyenletet kapsz, hogy azt sem tudod, honnan kezd a megfejtést…