Best WordPress Hosting
 

Tévénézés közben halt meg a brit humorista, akit a televízió tett híressé

Alfred Hawthorne Hill néven Dél-Angliában, Southamptonban született, apai nagyapja és egy ideig apja is cirkuszi bohóc volt. Tinédzserként kimaradt az iskolából, ezután volt tejesember, hídmester, sofőr és dobos, majd egy vándortársulat ügyelője. A második világháború alatt a hadseregben szolgált mint sofőr és szerelő; a normandiai partraszállás alatt reflektorkezelő volt, nem sokkal később pedig a szórakoztató alakulathoz helyezték át. Ekkor vette fel a Benny Hill nevet példaképe, az amerikai komédiás Jack Benny tiszteletére.

A háború után varietékben lépett fel, 1947-től szerepelt a rádióban is. A televízióban 1949-ben a Here’s Mud in Your Eye (Egészségedre!) című élő műsorban debütált. A BBC-től egyre több lehetőséget kapott; ő lett az első brit humorista, akit a tévé tett híressé. 1954-ben megválasztották az év tévés személyiségének. A következő évben megindíthatta saját műsorát – a hatalmas sikert arató Benny Hill Show szinte minden jelenetét ő írta. Kihasználta az új médiumban rejlő lehetőségeket, mint például az osztott képernyős technológia, amely lehetővé tette, hogy egyszerre több alakban és jelmezben jelenjen meg. Burleszkbe hajló, a némafilmeket idéző jelenetei bővelkedtek a kétértelmű, sikamlós helyzetekben; sokszor legyeskedett a köznyelvben „Hill angyalai” néven emlegetett csinos bikinis vagy félmeztelen nők körül. Mesterien alkalmazta a paródia és a pantomim eszköztárát. A záró képsorokban a szaxofonos Boots Randolph Yakety Sax című dalára menekült éppen aktuális üldözői elől, ez a zeneszám azóta számtalan internetes mém aláfestő zenéje lett.

1969-ben elszerződött az ITV Thames Television csatornájához, emiatt a BBC a Benny Hill Show utolsó három adását letörölte. Itt újabb húsz éven át készítette műsorát, mígnem 1989-ben kirúgták, hogy helyet csináljanak a Rowan Atkinson megszemélyesítette Mr. Beannek. Műsorát még ekkor is száznál több országban mintegy 140 tévécsatorna vetítette (nálunk Gálvölgyi János volt a szinkronhangja), csak hazájában nem került már a képernyőkre.

Film készül Szenes Hannáról, Széchenyi utolsó napjáról és a középkori V4-ekről

Televíziós alkotások támogatásáról döntött a Filmintézet – Udvaros Dorottya és Blaskó Péter főszereplésével Berlioz igaz szereleméről, a V4-ek középkori előzményeiről, Széchenyi István utolsó napjáról, és Draco, a vériszonyos vámpírgyerek legújabb kalandjairól készülnek filmek.

Dramatizált dokumentumfilmet rendez Berecz Péter (Made in Finland) Szenes Hannáról Percek tánca címmel a Filmintézet 19,95 millió forintos támogatásával. A rendkívüli életű költőt és ejtőernyőst 1944-ben fogták el zsidómentő brit tisztként a második világháború Magyarországán, majd halálra ítélték. A 23 éves lány a kínzások ellenére sem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit, ezért kivégezték. Az alkotók külön hangsúlyt fektetnek arra a kérdésre, miként él tovább a lány szelleme az utókorban, milyen példát adhat tiszta jelleme, tehetsége és kiállása a mai fiatalok számára. 

[…] Bővebben!

Udvaros Dorottya és Blaskó Péter új magyar tévéfilmben játszik együtt

Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című művéből forog tévéfilm a Filmintézet 130 millió forintos támogatásával, az MTVA koprodukciójában. Az 1864-ben játszódó történetben Hector Berlioz, a már életében halhatatlannak titulált romantikus zeneszerző meg akarja szöktetni gyermekkori szerelmét, a már nagymama korú, tisztes kispolgári életet leélt Estellát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban, és bebizonyítják, hogy sohasem késő megállítani az időt. A romantikus tévéfilm a Nemzeti Színházban látható előadás alkotói, Udvaros Dorottya és Blaskó Péter főszereplésével, Rátóti Zoltán rendezésében készül operatőre Nagy András, forgatókönyvírója Tréfás Luca.

Dramatizált dokumentumfilmet rendez Berecz Péter (Made in Finland) Szenes Hannáról Percek tánca címmel a Filmintézet 19,95 millió forintos támogatásával. A rendkívüli életű költőt és ejtőernyőst 1944-ben fogták el zsidómentő brit tisztként a második világháború Magyarországán, majd halálra ítélték. A 23 éves lány a kínzások ellenére sem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit, ezért kivégezték. Az alkotók külön hangsúlyt fektetnek arra a kérdésre, miként él tovább a lány szelleme az utókorban, milyen példát adhat tiszta jelleme, tehetsége és kiállása a mai fiatalok számára. 

A Visegrádi Együttműködés, azaz a mai V4-ek középkorra visszanyúló előzményeit mutatja be a Magyar Golgota című alkotást is jegyző Pozsgai Zsolt új tévéfilm rendezése. A Filmintézet 353,75 millió forintos gyártási támogatásával készülő A királytalálkozó azt a történelmi eseményt dolgozza fel, amikor Károly Róbert magyar király 1335-ben találkozóra hívta a lengyel és a cseh királyt, valamint a fejedelemségek vezetőit, hogy szövetséget kössenek a nyugati gazdasági és politikai túlsúly ellensúlyozása érdekében. 

Premier: szombaton mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet

Az 1205 és 1235 között uralkodó II. András alakja máig megosztja a kutatókat és a történelem iránt érdeklődőket. Az Aranybullát kiadó, számos reformot bevezető uralkodó keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre, életének épített, maradandó emlékeit azonban ma már nehezen lehet fellelni, sőt sírjának helye is ismeretlen. 

Néhány éve azonban magyar régészek és történészek a király nyomába eredtek. „2011-ben, a szíriai Margatban merült fel az ötlet, hogy ha már ásatásokat végzünk a II. András által meglátogatott keresztes lovagvárakban, érdemes lenne megkeresni a király sírját is” – mondta Major Balázs régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője. 

A szakemberek azzal számoltak, hogy II. Andrást második felesége, Jolánta mellé temethették. A források szerint Jolánta sírja a ciszterci rend egyik legfontosabb magyarországi központjában, Egresen volt. A település ma is létezik, a magyar–román határ közelében, a Maros romániai oldalán fekszik – az egykori monostornak azonban nyoma sem volt akkor, amikor a régészcsapat először járt Egresen. 

Dokumentumfilm-sorozat készül a Kékkörről

A Nemzeti Filmintézet több, mint 2 éve nyújt támogatást a televíziós bemutatásra és streamingszolgáltatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. 

Az elmúlt időszakban már több mint száz izgalmas alkotás készült el a legkülönbözőbb műfajokban, köztük A bereki ember Fekete Istvánról, az Aki legyőzte az időt a legidősebb élő olimpikon Keleti Ágnesről, A maga természete szerint és szabadon Szilvássy Carola életútjáról, a Bereményi kalapja korszakos írónkról Bereményi Gézáról, Az énekesnő Szűcs Sándor focista és Kovács Erzsi énekesnő szerelmének tragikus történetéről, a Digitális valóság az okoseszközök hatásairól, az Egy mindenkiért Szilágyi Áron kardvívó bajnok olimpikonról, a Frici és Aranka a Karinthyak korszakáról, a Jankovicsok Jankovics Marcell családtörténetéről vagy a Volt egyszer egy képregény a magyar képregénykultúra történetéről, valamint számos családi animációs sorozat a legfiatalabb nézőknek. 

A Kékkör című dokumentumfilm sorozat az Országos Kéktúra szakaszain kalauzol végig, rámutatva az aktív életmód előnyeire, inspirál és bemutatja Magyarország turisztikai, természeti, emberi és történelmi értékeit. A film rendezője a futásról és a sport szeretetéről érzékenyen mesélő Ultra című alkotást jegyző Simonyi Balázs. 

Televíziós alkotások támogatásáról döntött a filmintézet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) mintegy két éve nyújt támogatást a televíziós bemutatásra és streamingszolgáltatásra készülő alkotásokra pályázati úton. „A szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek” – írják.

A Rohonyi Gábor és Hegedűs Georgina rendezésében készülő Bolond Istók című film a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, Arany János kevésbé ismert, de annál kalandosabb fiatal éveiről szól.

Arany János tizenkilenc éves ifjú, amikor vándorszínésznek áll, de már az ötvenen is túl van, amikor – Bolond Istóknak nevezve ifjúkori önmagát – papírra veti kalandjait a soha be nem fejezett Bolond Istók című versregényében.