Best WordPress Hosting
 

Udvaros Dorottya és Blaskó Péter új magyar tévéfilmben játszik együtt

Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című művéből forog tévéfilm a Filmintézet 130 millió forintos támogatásával, az MTVA koprodukciójában. Az 1864-ben játszódó történetben Hector Berlioz, a már életében halhatatlannak titulált romantikus zeneszerző meg akarja szöktetni gyermekkori szerelmét, a már nagymama korú, tisztes kispolgári életet leélt Estellát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban, és bebizonyítják, hogy sohasem késő megállítani az időt. A romantikus tévéfilm a Nemzeti Színházban látható előadás alkotói, Udvaros Dorottya és Blaskó Péter főszereplésével, Rátóti Zoltán rendezésében készül operatőre Nagy András, forgatókönyvírója Tréfás Luca.

Dramatizált dokumentumfilmet rendez Berecz Péter (Made in Finland) Szenes Hannáról Percek tánca címmel a Filmintézet 19,95 millió forintos támogatásával. A rendkívüli életű költőt és ejtőernyőst 1944-ben fogták el zsidómentő brit tisztként a második világháború Magyarországán, majd halálra ítélték. A 23 éves lány a kínzások ellenére sem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit, ezért kivégezték. Az alkotók külön hangsúlyt fektetnek arra a kérdésre, miként él tovább a lány szelleme az utókorban, milyen példát adhat tiszta jelleme, tehetsége és kiállása a mai fiatalok számára. 

A Visegrádi Együttműködés, azaz a mai V4-ek középkorra visszanyúló előzményeit mutatja be a Magyar Golgota című alkotást is jegyző Pozsgai Zsolt új tévéfilm rendezése. A Filmintézet 353,75 millió forintos gyártási támogatásával készülő A királytalálkozó azt a történelmi eseményt dolgozza fel, amikor Károly Róbert magyar király 1335-ben találkozóra hívta a lengyel és a cseh királyt, valamint a fejedelemségek vezetőit, hogy szövetséget kössenek a nyugati gazdasági és politikai túlsúly ellensúlyozása érdekében. 

Veszélyben a BIDF – de segíthetsz, hogy tovább működhessen!

Veszélyben a Budapest International Documentary Festival, jelenleg nincs esély a következő BIDF megrendezésére. A szervezők azonban így sem adják fel: a fesztivál kedvelőihez, valamint a mozi – és a minőségi dokumentumfilmek rajongóihoz fordultak a szervezők, hogy megmenthessék a BIDF-et. Közleményében Sós Ági, a BIDF igazgatója és alapítója szólította meg azokat, akiknek szintén szívügye a fesztivál […]

The post Veszélyben a BIDF – de segíthetsz, hogy tovább működhessen! appeared first on Filmtekercs.hu.

300 milliós állami támogatással gyarapíthatják állományukat a települési könyvtárak

A támogatást a helyi olvasási lehetőségek bővítésére, így a nyilvános könyvtárak gyűjteményeinek fejlesztésére, új könyvek és könyvtári dokumentumok beszerzésére, legfeljebb 30 százalékban pedig könyvtári infrastruktúra fejlesztésére, azaz informatikai és műszaki eszközök, berendezési tárgyak megújítására lehet fordítani.

A települések olyan arányban kaptak támogatást, amennyit könyvek és egyéb dokumentumok beszerzésére fordítottak az elmúlt évben. A támogatásból idén a kulturális és innovációs miniszter döntése alapján 270 önkormányzat részesült. A döntési lista elérhető a kormany.hu oldalán.

A képen a Vas vármegyei horvátzsidányi könyvtár. Fotó: Filep István / MTI

1920-ban készült némafilm felújítására nyert támogatást a Filmarchívum

Az ACE (Association des Cinémathèques Européennes – Európai Filmarchívumok Egyesülete) által szervezett A Season of Classic Films elnevezésű program nemzetközi filmrestaurálási pályázatát az NFI Filmarchívum a Belga Királyi Filmarchívummal és Cinémathèque française-zel közösen benyújtott projektterve nyerte A halál után című magyar némafilm teljeskörű restaurálására. A restaurálási munkálatok a NFI Filmlaborban fognak zajlani.

Az 1920-ban készült és a Belga Királyi Filmarchívumban megtalált A halál után ritka példája a némafilmkorszakban népszerű fantasztikus kísértetfilmeknek. Azért is nagy jelentőségű, mert a korszakban készült 42 magyar fantasztikus némafilmből mindössze három maradt fenn. Rendezője a magyar filmművészet egyik úttörője, a színészként és producerként egyaránt tevékeny Deésy Alfréd, aki egy francia művet, Az operaház fantomja szerzőjeként is ismert Gaston Leroux népszerű regényét vitte filmre. A főszerepet a korszak kedvelt színésznője, Hollay Kamilla játssza, aki sikeres nemzetközi karriert futott be.

A film gazdag színvilága és egyedi technikai trükkjei miatt is különlegesnek számít.

Minden mozinéző után 10 forinttal támogatjuk a Van Helyed Alapítványt

Idén minden mozinéző után 10 forinttal támogatja a Mozinet a Van Helyed – You Belong Alapítványt!

Az elmúlt hónapokban már több mint 4.5 millió forintot gyűjtöttünk az Erdőmentők Alapítványnak A tölgy – Az erdő szíve vetítésein keresztül, hogy tölgyeseket telepítsenek. Most új jótékonysági programot indítunk.

Bízunk abban, hogy a filmjeink segítenek. Segítenek azzal, hogy társadalmi vagy egyéni problémákra hívják fel a figyelmet, hogy utat mutatnak, hogy katartikus élményt nyújtanak, hogy általuk elkezdünk tabutémákról beszélgetni. Szeretnénk a mozitermeken kívül is segíteni a fontos ügyeket: az idei évben minden egyes mozinézőnk után 10 forinttal támogatjuk az ózdi Van Helyed Alapítványt, amely a Van Helyed Rendszeren keresztül már tíz éve kínál életutatat a hátrányos helyzetű gyermekeknek. Az Alapítványnak most nagy szüksége van a pénzre, a szűkös anyagi lehetőségek miatt veszélybe került a további működésük.

A hetedik sor közepe videói 2022-ből: Moziskola, Bozai 75, Soundtrash darabok…

Idén is próbáltunk videókkal kedveskedni nektek, ha már forgatni nem tudtunk, így többnyire vágtunk és újragyúrtunk. Tisztelegtünk Bozai József és a tanárok előtt, feltöltöttük teljes egészében angol felirattal a dokunkat, a Volt egyszer egy tékát, gazdagítottuk a SOUNDTRASH (ismert filmek/sorozatok merész zenei párosítással) rovatunkat és még új támogatóvideót is készítettünk. Idei leltár:

Hazai közösségi támogatásból készülhet film

„A film egy egyáltalán nem távoli és talán elkerülhetetlen időbe helyez egy egyéni sorsot, központi kérdése pedig az, hogy meg lehet-e majd maradni embernek egy olyan világban, aminek az alapjait a nemtörődömségünkkel most és mi építjük” – áll a leírásban.

Külföldön már nem újkeletű dolog, hogy ha valakinek van egy jó kezdeményezése – amihez olyan üzenet vagy cél is társul, ami sokakat érinthet vagy érdekelhet –, de saját forrásból nem, vagy csak részben merne belevágni, a közösséghez fordul és végül a közös megvalósítással mindenki nyer. Számos külföldi film valósult már meg így, hazai is külföldi platformon találva támogatókat, de a készítők úgy tudják, hogy az Alagút a fény végén lenne az első olyan magyar rövidfilm, ami tisztán hazai közösségi finanszírozási kampány segítségével nyerné majd el a végső formáját.

Karalyos Gábor a rövidfilm főszereplője.

Televíziós alkotások támogatásáról döntött a filmintézet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) mintegy két éve nyújt támogatást a televíziós bemutatásra és streamingszolgáltatásra készülő alkotásokra pályázati úton. „A szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek” – írják.

A Rohonyi Gábor és Hegedűs Georgina rendezésében készülő Bolond Istók című film a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, Arany János kevésbé ismert, de annál kalandosabb fiatal éveiről szól.

Arany János tizenkilenc éves ifjú, amikor vándorszínésznek áll, de már az ötvenen is túl van, amikor – Bolond Istóknak nevezve ifjúkori önmagát – papírra veti kalandjait a soha be nem fejezett Bolond Istók című versregényében.

Könyv készül Bertók Lajos színművészről

„Bertók Lajos nemzedékének egyik legtehetségesebb színésze volt. Mivel távol tartotta magát a bulvártól, a nagyközönség számára szinte ismeretlen maradt, ám akik látták őt Debrecenben, Szegeden, a Budapesti Kamaraszínházban vagy Zsámbékon, azok felfigyeltek különleges játékára. Alakításai egyre nagyobb szakmai figyelmet kaptak. 2002-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb férfialakítás díját kapta, a következő évben a színházi kritikusok is őt választották a legjobb férfiszínésznek” – áll a könyvről szóló ajánlóban.

Bertók Lajost 2006-ban, alkotóereje teljében – és legnagyobb filmes sikere kapujában – ragadta el negyvenévesen a Duna. Sorsa és végzete azóta is foglalkoztatja a színházi szakmát, pályatársait és egykori rajongóit.

Halálának tizenötödik évfordulójára három barátja, tisztelője egy olyan kötetet állított össze, amely közelebb hozhatja Bertók Lajos színészetét azokhoz, akik ismerték és szerették őt.

Magyar filmeket támogat az Európa Tanács filmalapja

Az Európa Tanács filmalapja 260000 euró támogatást szavazott meg a szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készülő Forrás című, a ’80-as években játszódó mozifilm gyártására. A Forrás története egy csehszlovák kisváros nőgyógyászati klinikáján játszódik. Főhőse egy a helyi értelmiségi elithez tartozó orvosnő és egy árvaházban nevelkedett roma ápolónő. A két nő eleinte mereven elkülönülő világa a klinikán végzett munkájuk és a pácienseik történeteinek hatására fokozatosan közeledik egymáshoz, mely által ők maguk is elkezdenek megváltozni.

A Forrás Ivan Ostrochovský forgatókönyvéből és rendezésében készül. A rendező korábbi munkái között volt a Bársonyos terroristák, a Koza, és a Szolgák című alkotások, amelyek világpremierje a Berlinálén volt, és a legnagyobb nemzetközi filmfesztiválok tűzték műsorra. A Proton Cinema koprodukciójában készülő film főszerepét Anna Geislerová cseh filmsztár játssza, és a kortárs közép-európai film meghatározó színésze, a román Vlad Ivanov is fontos szerepet kap benne Farkas Franciskával és Melkvi Beával együtt. A magyarországi forgatás a tervek szerint 2022 őszén lesz hazai szakemberek részvételével. A film látványtervezője Lódi Csaba lesz, aki a Dűne és a Fehér éjszakák című produkciókban is megmutatta már tehetségét. A forgatást követően a Forrás zenefelvételére is Magyarországon kerül sor. A Forrás magyar koproducere Berkes Júlia.

Az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages támogatásával készül Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta rendezésében a Műanyag égbolt című, nagyszabású magyar–szlovák animáció, a Tomi, Polli és a ház szelleme című cseh–szlovák–magyar családi mesefilm, valamint Grosan Cristina rendezésében, Kerekes Vica szereplésével a Hétköznapi kudarcok című cseh–magyar–olasz pszichodráma.

Dokumentumfilmek és animációs sorozatok támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet

Egy műfajteremtő, legendás együttes, a Kormorán történetét és korát örökíti meg a Folytassátok holnap című dokumentumfilm-sorozat. A Kossuth-díjas zenész és alapítótag, Koltay Gergely rendezésében készülő alkotás gyártását 30 millió forinttal támogatja a Filmintézet.

Egy erdélyi bányászváros tündökléséről és bukásáról forgat filmet a kifinomult képeiről ismert operatőr-rendező, Bálint Arthur. A Mesterséges város című dokumentumfilm 9,8 millió forint támogatást kapott.

Zsigmond Attila Kopott kövek című dokumentumfilmjében a Nemzeti Filmintézet 7,7 millió forintos támogatásával mutatja be egy dél-erdélyi kastély visszaszerzésének történetét. A kastélytulajdonos kalandos életútjának feldolgozása során a jelenkori helyzetről is képet fest az alkotó.

13 ÉVES A HETEDIK SOR KÖZEPE – Szülinapi videó – TÁMOGASD, HA BELEFÉR!

13 éves A hetedik sor közepe, bizony már 2009 májusa óta létezik. Az elmúlt pár év nálunk is a túlélésről szólt. Gyakorlatilag hobbioldalként (napi szinten 1 ember látja el a teendőket) a sok esztendőnyi munkába többször belehaltunk, feltámadtunk, vitt előre minket a függés, a száll a kakukkos őrület, és még mindig azon vagyunk, hogy elnyújtsuk a közös mozizásunkat. Kösz a ministábnak, azoknak, akik mellettünk voltak és vannak!

Elsőfilmes alkotást és régiós koprodukciókat támogat a Nemzeti Filmintézet

Májusban indul Szeleczki Rozália első mozifilmjének forgatása a Nemzeti Filmintézet 100 millió forintos gyártási támogatásával. A Cicaverzum (korábban Cicavízió) című film egy harmincéves lány, Fáni és egy fekete macska szokatlan románcáról szól. Az abszurd romantikus komédia forgatókönyvét Szeleczki Rozália rendező Kemény Zsófival közösen írta, operatőre M. Deák Kristóf, producere Iványi Petra (FOMO, Vándorló levelek), a főszereplő Fánit Törőcsik Franciska alakítja. A Cicaverzum az RTL Magyarország koprodukciójában készül, fejlesztése a Nemzeti Filmintézet pályakezdő alkotókat segítő Inkubátor-programjának támogatásával valósult meg.

A tájékoztatás szerint az 1980-as évek magyar fővárosában játszódó, lengyel–magyar koprodukcióban készülő Budapesti napló című mozifilm az NFI 196,5 millió forintos gyártási támogatásával valósul meg. A film főhőse a tizenegy éves Irek, aki a történet szerint az édesanyjával és egy lengyel turistabusz különc utasaival sorsfordító utazáson vesz részt.

Budapesti napló. Forrás: NFI

Négy dokumentumfilm gyártására szavazott meg támogatást a Filmintézet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A Televíziós Döntőbizottság négy dokumentumfilm gyártására szavazott meg támogatást.

Margit néni még 90 évesen is börtönmissziót teljesít, hogy lelki segítséget nyújthasson az elítélteknek. Balog András A látogató című dokumentumfilmjében egy eseménydús élet történetét mutatja be, mely a másokon való segítség jegyében telik. (Gyártó: Dunatáj Alapítvány, NFI-támogatás: 4,2 millió forint.)

Borsody István portréfilmet forgat Kopp Máriáról. A 2012-ben elhunyt kutató, pszichiáter azon elvek szerint élt, amelyeket hirdetett: családközpontúság, vallásosság, gondolatszabadság. A kiváló tudós több évtizedes, a magyar társadalom és a család érdekében végzett sokoldalú munkásságáról először készül dokumentumfilm. (Gyártó: Omega-Kreatív, NFI-támogatás: 9,8 millió forint.)

Négy elsőfilm készülhet az NFI Inkubátor-programjának támogatásával

Júliusban kezdődik a forgatása Podhradská Lea forgatókönyvíró-rendező Apám lánya címmel készülő kreatív dokumentumfilmjének.

A történet szerint egy nyomtalanul eltűnt fiatal lánytól évtizedekkel később egy levél érkezik. A film egy valóságos és családi, lélektani utazás egyszerre, navigálja nézőjét múlt és jelen között, miközben szembesíti szereplőit döntéseikkel. A lányt senki sem kereste, mégis mindenkinek van egy története arról, hogy ki ő és miért tűnt el.

A Szlovákiában és Spanyolországban is forgó filmet a tervek szerint 2024 tavaszán láthatja a közönség. Az NFI 30 millió forintos támogatásával megvalósuló dokumentumfilm producere Meggyes Kriszta és Lévai Balázs.