Tóth Barnabás legújabb filmjét eredetileg tévéképernyőre szánták, ehhez képest – címéhez méltóan – az elmúlt évek egyik legerősebb rendezői munkája…
A Nagy játék kis táblán bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Archívum címkék: Váradi Gergely
Tóth Barnabás: A sakk szexi is lehet
Nem idegenek számodra az adaptációk, rendezői pályádon már találkoztál feldolgozásokkal. Az Akik maradtak F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyve alapján készült. A Mesterjátszma viszont szabad feldolgozás, és valóban: sokban különbözik a kiindulóponttól, Stefan Zweig Sakknovellájától. Melyek voltak azok az elemek, amelyeket az eredeti írásból mindenképp meg szerettetek volna tartani?
Erre a legjobban Tibor (Fonyódi Tibor, a Mesterjátszma forgatókönyvírója – a szerk.) tudna válaszolni, mert időrendben nála kezdett a történet torzulni. Zweig Sakknovelláját átfordította térben és időben, magyarosította: ’41-ből és az eredeti helyszínről, egy hajóról átmentünk ’56-ba, egy menekültvonatra. Ami sajnos nem változott, az az elnyomás pszichológiája és dinamikája. Szomorú, de minden korban ugyanúgy működik – nálunk a kommunistákkal, a szövegben pedig a nácikkal kapcsolatban.
Zweig novellája elsősorban filozófiai mű, amely a mindenkori elnyomásról, tartásról és kiszolgáltatottságról mesél. Nos, Tibor nem egyet csavart a történeten. Egyiket sem árulhatom el, de két ponton úgy belenyúlt, hogy az egésznek lett egy zsáneresebb, krimisebb, pszichothrilleresebb rétege. A film végkimeneteléig vezető út nagyrészt az ő érdeme.
Mesterjátszma – kritika
Mesterjátszma, rendező: Tóth Barnabás, szereplők: Varga-Járó Sára, Váradi Gergely, Hajduk Károly, Mácsai Pál, Péterfy Bori, Szirtes Ági, magyar pszichothriller, 90 perc, 2023 (16) Leülsz a sakktábla elé. Színt választotok, a fehérrel vagy. Partnered kezet nyújt, elhelyezkedtek, megléped a nyitólépést, kezed az órára csap. Tested minden izma megfeszül, várod a válaszlépést. Miután letudtátok a nyitást, indul …
„Hiába hagyjuk el Magyarországot, az jön utánunk” – Mesterjátszma
1956 novemberében az utolsó nyugatra tartó vonat robog a sötét éjszakában, rajta különösebbnél különösebb figurákkal. Az ötvenes évek jellegzetes alakjait látjuk, majd egyszer csak előkerül egy sakk-készlet, s kezdődhet a Mesterjátszma. De mire megy ki a játék? Úgy tűnik, Tóth Barnabást a történelmi kataklizmákat átélők túlélési módszerei, illetve az újrakezdés érdekli igazán. Már az Akik […]
The post „Hiába hagyjuk el Magyarországot, az jön utánunk” – Mesterjátszma appeared first on Filmtekercs.hu.
Sok a paraszt, kevés a hiba – A Mesterjátszma című filmről
1956 novembere. Márta (Varga-Járó Sára) és István (Váradi Gergely) az utolsó menekültvonattal próbálja elhagyni Magyarországot. Nem sejthetik, hogy az úton egy olyan játszma bábuivá válnak, amely még a profi sakkversenyző lány számára is megoldhatatlan. Maga a Mesterjátszma azonban megnyerte a partit. Feszes, látványos, a nézőt következetesen összezavaró alkotás. Behúz, megrág és kiköp. Minden szempontból minőségi.
Fonyódi Tibor alaposan átdolgozta az irodalmi alapul szolgáló Sakknovellát. Míg Stefan Zweig remekműve az 1940-es évek elején, egy hajón játszódik, addig az adaptáció 1956-ba, egy vonatra helyezi a cselekményt. Bátor volt ilyen mértékben hozzányúlni egy világhírű íráshoz, de jól sikerült a filmre alkalmazás: a módosítások kézzelfoghatóvá, átélhetővé teszik a célközönség számára a történetben feltáruló emberi sorsokat és tragédiákat, illetve a kontextualizálás révén burkoltan megalapozzák a mozi későbbi – esetleges – filmtörténeti helyét. Arról nem is beszélve, hogy felhívják a figyelmet a különböző ideológiák mentén kialakuló önkényuralmak felcserélhetőségére, az erőszak mindekori mechanizmusának változatlanságára.
Az utazási szituáció (ősi toposz, amely olyan alapvető képzeteket idéz fel, mint élet, halál és megérkezés) által kijelölt helyszín jelentősen leuralja a térhasználatot. Az első jeleneten – mely képileg és színészi játék szempontjából is bravúros, hiszen mindössze egy snittből áll – és a „B” (Hajduk Károly) sakkal való megismerkedését bemutató flashbackeken kívül szinte végig egy vonat zárt terében bonyolódik a cselekmény. Ez a fajta megoldás magában hordozza a vizuális monotonitás lehetőségét, a problémát azonban megoldja a fénnyel való izgalmas játék. A sötét háttér előtti sápadt, szinte világító arcok már-már festményszerűen hatnak. Másik Szőke András operatőr fényképezése nemcsak esztétikailag élvezetes, de ki is emeli a főszereplőket a vagonok zsúfoltságából, ily módon szervesen „aládolgozik” a történéseknek. Mindemellett utalnunk kell Az éjszakai vonat című filmre, Andrzej Wajda 1959-es klasszikusára, melyre a térkérdésen kívül abban is erősen rájátszik Tóth filmje, hogy a krimiszál mellett nagy hangsúlyt fektet a pszichológiai ábrázolásra, a lélektani festésre.
Csavaros pszichothrillerrel tér vissza a mozikba Tóth Barnabás – Elkészült a Cinefesten közönségdíjat nyert Mesterjátszma előzetese
Egy sokak által vágyott kincs, egy sorsfordító sakkjátszma, egy, a szabadság felé robogó vonat: Stefan Zweig Sakknovellájának szabad adaptációja, a Mesterjátszma november 9-től érkezik országszerte a mozikba. Az Akik maradtak rendezője, Tóth Barnabás váratlan fordulatokkal teli új pszichothrillerében Váradi Gergely, Hajduk Károly, Mácsai Pál és Péterfy Bori mellett Varga-Járó Sára mutatkozik be. Elkészült az előzetes. […]
The post Csavaros pszichothrillerrel tér vissza a mozikba Tóth Barnabás – Elkészült a Cinefesten közönségdíjat nyert Mesterjátszma előzetese appeared first on Filmtekercs.hu.
Tóth Barnabás Mesterjátszmájában Mácsai Pál sakkozik – trailer
Tóth Barnabás (Susotázs, Akik maradtak) Stefan Zweig Sakknovelláját adaptálta vászonra, ami egy csavaros pszichothrillernek ígérkezik,
A besúgó
Kádár-nosztalgia és ügynökügy a filmvásznon írta Nikodémus Hónapok óta egy új magyar sorozat tartja izgalomban a közvéleményt – s nem csupán a filmrajongókat, hanem a szélesebb közéleti nyilvánosságot is. Az HBO gyártásában elkészült A besúgó körüli felhajtás többek között arra… Olvass tovább →
The post A besúgó appeared first on FilmDROID.
A besúgó – kritika
A besúgó egy fiktív rendszerváltást előkészítő mese, amely inkább szól aktualitásokról, mint a 80-as évek problémáiról, de csak külsőleg az ellenzéki szervezkedésekről.
Remek magyar programmal jön a X. Friss Hús
Június 2. és 8. között érkezik a jubileumi Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, ahol cannes-i és annecy-i versenyfilmek is láthatóak lesznek a magyar programban. Közvetlenül a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál La Cinef szekciójában tartott világpremier után mutatkozik be Szelestey Bianka ELTE-s diplomafilmje, a Hajszálrepedés. A 22 perces párkapcsolati dráma főszereplői a Terápiából és a Kútból ismerős […]
The post Remek magyar programmal jön a X. Friss Hús appeared first on Filmtekercs.hu.
Többnyire alacsony a vérnyomásom, de van, hogy ideges vagyok – True Story podcast #19: Váradi Gergely
A True Story podcast 19. adásának vendége a jelenleg is futó A besúgó című sorozat főszereplője, Váradi Gergely. Gergővel arról beszélgettünk, mi motivál egy 14 éves fiút, hogy az ország másik végébe költözzön családja nélkül, hogy megtalálja ott a hivatását. Aztán arról, hogy valóban megtalálta-e, és elhiszi-e, hogy tehetsége mellett karakteres arca segíti ahhoz, hogy […]
The post Többnyire alacsony a vérnyomásom, de van, hogy ideges vagyok – True Story podcast #19: Váradi Gergely appeared first on Filmtekercs.hu.
Magyar diplomafilm versenyez Cannes-ban
A Hajszálrepedés Szelestey Bianka diplomafilmje az ELTE Filmtudomány Mesterszakán, az alkotás a KMH Film produkciójában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával 2021-ben készült. A 22 perces film egy szakítás története Kurta Niké és Váradi Gergely főszereplésével.
A Hajszálrepedés főhősének, Lenkének szembe kell néznie a ténnyel, kár tovább kapaszkodnia haldokló kapcsolatába, miután párja, Áron 8 év után, épp egy családi vacsora előtt böki ki: szakít vele. A szakítást hozó vitát néhány hajszál robbantja ki, szinte hihetetlennek tűnik, hogy emiatt legyen vége. De valóban emiatt van? Valóban váratlanul alakulnak az események? A fiatal lány a vacsora alatt bejárja az elengedés fázisait és egy utolsó, kétségbeesett tettel bizonyítja, mennyit ér valójában a kapcsolatuk.
„Lenke nincs. Csak Áronhoz képest létezik. Patak egy mederben, arra folyik, amerre utat nyitnak a sziklafalak. Gyengéden bevonja az élesre tört köveket, viszi a hátán, ami a szirtekről lehullik, így megsebezhetetlen. Nem érzi, ha valami vág, ha üt, ha szúr, hiszen az akadálytalanul hatol rajta keresztül. De mi történik, amikor mégis elkezd fájni?