Best WordPress Hosting
 

Egzotikum a ház mögött – Nagyvárosi népmesék

Nagyvárosi népmesék – rögtön felderültem a címmel való első találkozáskor. Mégis mit jelenthet ez? Mire számíthatok? Valóban a nagyvárosokban hajtottak csírát a könyv meséi? Ráadásul egy egész gyűjteményes kötetre való? Vagy csak városi használatra válogatta őket Zalka Csenge Virág?

A beharangozóból aztán kiderült: lakik benne ilyen is, olyan is, ám a tizennyolc mese egy csokorba épp azért került, hogy a városokat benépesítő állatokat, növényeket és tárgyakat is legyen kedvünk körbeszőni képzeletünk fonalaival, s meglássuk, miképp kelnek a mesék szárnyaira.

Zalka Csenge Virág, ahogy korábbi köteteiben, most sem szimplán az ismeretlen, távoli világok kincsesládikáit nyitogatja fel előttünk. Válogatásának különleges, mesemondókat és hallgatóságukat egyaránt szolgáló szempontja ezúttal az, hogy a bolygó leghétköznapibb figurái, dolgai mutatják meg saját rejtélyes, csodálatos vagy szimplán eddig nem látott arcukat. Így aztán kapunk egy csokor egészen közönséges karakterről szóló, ám csöppet sem közönséges mesét. Macskáról, kutyáról, galambról, pitypangról, hintáról és cégtáblákról hallunk, s közben „mellékesen” körbejárjuk a Földet.

Zalka Csenge Virág és az íróvá csókolt mesélő

Zalka Csenge Virág Dr.: A százegy ajtajú palota – újraálmodott népmesék, Móra Könyvkiadó, illusztrátor: Orosz Annabella, oldalszám: 160, megjelenés: 2022

A népmesék olyanok, mint a patakmeder alján heverő kavicsok. Az emberi szó, mely továbbadja, és az érzés, ami a mesélőt és hallgatóját mesemondás/hallgatás közben áthatja az a „vízˮ, ami minden alkalommal tovább gördíti, csiszolja, formálja a mesét. A szájról-szájra adott történetek folyton alakulnak, kerekednek, egyre tökéletesebbé, vagy legalábbis másmilyenné válnak azáltal, hogy a mesélők az adott kor igényei, általános elvárásai, sőt, a hallgatóság közbevetett ötletei alapján formálják őket. A népmesék évezredek alatt nyerték el azt az alakot, amit ma ismerünk, és ami továbbra sem végleges, hiszen minden egyes új mesélés alakít rajtuk valamicskét. Éppen ezért oly értékesek, izgalmasak, színesek és sokatmondóak, a kutatásuk pedig ugyanezért tekinthető végtelen kalandnak.

Már megszokhattuk, hogy Zalka Csenge Virág mindig valami egészen különleges mesei meglepetéssel áll elő, amikor új kötettel jelentkezik. Most sincs ez másképp. 2020-ban Ribizli a világ végén című mesegyűjteménye az Év Gyerekkönyv írója díjat hozta el neki, 2021-ben a Varjúherceg (amiről már nekem is volt szerencsém írni a Librarius oldalain) a magyar mesekönyvkiadás valódi kuriózuma lett, most pedig itt A százegy ajtajú palota, benne újraálmodott népmesékkel.