Best WordPress Hosting
 

Top 12 karácsonyi gyerekkönyv a könyvtárból

Különleges vállalkozásra szánta el magát a MeseCentrum szerkesztősége. Budapesten és – a mesés számok bűvöletében – hét további vármegyei könyvtárat kerestek meg országszerte a kéréssel: írják meg, náluk mely köteteket kölcsönzik előszeretettel gyerek- és ifjúsági olvasóik ebben az időszakban.

A listákon 42 szerző összesen 77 könyve szerepelt. Ezek közül válogatták ki azt a tucatnyit, amelyek a legtöbb listán a legmagasabb helyezést kapta. Így állt össze a magyar könyvtárlátogatók kedvenc karácsonyi gyerek- és ifjúsági könyveinek összesített TOP 12-es népszerűségi listája.

Óvodások TOP 12 karácsonyi kölcsönzési listája

Egzotikum a ház mögött – Nagyvárosi népmesék

Nagyvárosi népmesék – rögtön felderültem a címmel való első találkozáskor. Mégis mit jelenthet ez? Mire számíthatok? Valóban a nagyvárosokban hajtottak csírát a könyv meséi? Ráadásul egy egész gyűjteményes kötetre való? Vagy csak városi használatra válogatta őket Zalka Csenge Virág?

A beharangozóból aztán kiderült: lakik benne ilyen is, olyan is, ám a tizennyolc mese egy csokorba épp azért került, hogy a városokat benépesítő állatokat, növényeket és tárgyakat is legyen kedvünk körbeszőni képzeletünk fonalaival, s meglássuk, miképp kelnek a mesék szárnyaira.

Zalka Csenge Virág, ahogy korábbi köteteiben, most sem szimplán az ismeretlen, távoli világok kincsesládikáit nyitogatja fel előttünk. Válogatásának különleges, mesemondókat és hallgatóságukat egyaránt szolgáló szempontja ezúttal az, hogy a bolygó leghétköznapibb figurái, dolgai mutatják meg saját rejtélyes, csodálatos vagy szimplán eddig nem látott arcukat. Így aztán kapunk egy csokor egészen közönséges karakterről szóló, ám csöppet sem közönséges mesét. Macskáról, kutyáról, galambról, pitypangról, hintáról és cégtáblákról hallunk, s közben „mellékesen” körbejárjuk a Földet.

„Éva néni, hogy tetszett arra rájönni, hogy a gyerekek csak kicsik, de nem buták?” – Janikovszky Éva húsz éve halt meg

Kucses Éva néven született Szegeden 1926. április 23-án. Gyerekkorát nagyapja könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is. 1944-től a szegedi egyetemen hallgatott filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat, majd 1948-tól Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi karán szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult. Első munkahelye a Vallás és Közoktatásügyi (1951-től Közoktatásügyi) Minisztérium volt, ahol a tankönyvosztályon lett főelőadó. 1953-tól a Móra Könyvkiadó szerkesztője, 1964-1987 között főszerkesztője, 1981–1982-ben a Minerva Kiadó szerkesztője is volt. 1987-ben nyugalomba vonult, de továbbra is a kiadóban dolgozott, igazgatósági tag is volt, a Móra Kiadó elnök-vezérigazgatója 2008-tól az írónő fia, Janikovszky János. A minisztériumban és a kiadónál, még a legnehezebb időszakban is mindig az emberség, a kiállás jellemezte, sok üldözött és tiltólistára került írótársának segített.

1978 és 1995 között a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) megbízott elnöke, a nemzetközi Andersen-bizottság tagja, az UNICEF Magyar Bizottságának elnökségi tagja, 1991-től a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulását segítő Staféta Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1996-tól az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának elnöke volt. Janikovszky Éva hosszú betegség után, 2003. július 14-én halt meg Budapesten.

Első könyve, a Csip-Csup 1957-ben jelent meg, a címlapon még Kispál Évaként szerepelt. A magyar irodalomban védjeggyé vált – férje után felvett – Janikovszky Éva néven 1960-ban, a Szalmaláng című regényt publikálta először. Azután még 32 könyvet írt, művei 35 idegen nyelven, 40 kiadásban jelentek meg. Írásait korhatár nélkül szeretik, összetéveszthetetlen, ahogy a felnőttek és gyerekek világát, vitáikat, ütközéseiket és egymásra találásukat remek humorral és mélységes emberséggel ábrázolja – saját műfajt teremtett, valamiféle gyermekmonológot. 

Átadták Az év gyerekkönyve díjakat

A szakmai zsűri tagjai Fábián László, a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tanára, Gerhes Gábor képzőművész, Kelemen Réka HUBBY-tag, irodalomszervező, gyerekirodalmi szakértő, Kérchy Anna, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi oktatója, valamint Nádori Lídia műfordító voltak.

Az év gyerekkönyvírója a 6 év alattiaknak szóló könyvek kategóriában Gimesi Dóra (Emma csöndje, Pozsonyi Pagony), a 6–12 éves között Jeney Zoltán (Balatoni kacsavész, Lampion Könyvek) és Kemény Gabi (A konkrét hiúz, Móra Könyvkiadó) lett. Az év ifjúsági írója díjjal Dániel Andrást ismerték el (Jaj, ne már! – mondta a hal, Tilos az Á Könyvek).

Az év illusztrátora Grela Alexandra (Hol készül a művészet?, Csimota Könyvkiadó), az év fordítója Kövesdi Miklós Gábor (Paddington megoldja, Mojzer Kiadó) lett.

Magyar sakk-könyvből tanulhatnak a gyerekek Törökországtól Mexikóig

Idén is hatalmas érdeklődés övezte a 60. alkalommal megrendezett bolognai Children’s Bookfair gyerekkönyv-kiállítást, amelyen Magyarország ismét képviseltette magát. Az eseményen – amely közel 30 000 látogatót vonzott – több mint 1500 kiállító vett részt a világ csaknem 100 országából. Az egyetlen magyar pavilon, amely húsz éve minden évben képviselteti magát az eseményen, idén is nagy népszerűségnek örvendett. 

„A könyvszakma számára rengeteg tanulsággal szolgál egy ilyen expo. Minden eddiginél nagyobb hangsúly tevődik most rá, hogy a könyv hosszan tartó élmény legyen, ami lefoglalja a csemetéinket” – emelte ki az eseményen kiállítóként szereplő Szalay Könyvek kereskedelmi igazgatója, Balogh Gábor. 

„Az egész kiállításon egyedülállónak bizonyult Az első sakk-könyvem című kiadványunk. Rengetegen érdeklődtek iránta, olyannyira, hogy több ország is megvásárolta a kiadási jogokat. Így könnyen meglehet, hogy a török, a bolgár, a lengyel vagy a mexikói gyerekek még idén magyar szerzők munkájából tanulnak meg sakkozni. A másik nagy siker egy rövid, vidám történeteket tartalmazó meséskönyv, az Unikornisok nagy mesekönyve volt. Minden második kiadó, aki leült tárgyalni, erre a könyvre volt kíváncsi. A magyar gyerekkönyvek népszerűsége töretlen, mindent megteszünk azért, hogy világszinten is egyre közkedveltebbek legyenek a legkisebbeknek szóló kiadványok” – árulta el a kereskedelmi igazgató.

Ezek a karácsonyi időszak legkülönlegesebb gyerekkönyvei

A Bookline Kids zsűrije elé idén több kiemelkedő karácsonyi alkotás is került, mindegyik egyedi hangvétellel, különleges módon szólt a gyerekek által legjobban várt időszakról. Az egyik ilyen kötet Takács Viktória Karácsonyi mese című története, ami a zsűri egyik kedvence lett, tehát olyan alkotásként értékelték, amely még a Bookline Kids programjába bekerült könyvek között is kiemelkedik.

A kötetben megelevenednek az adventi és karácsonyi ünnepkör régi magyar hagyományai éppúgy, mint napjaink szokásai,

mindezt a főszereplő, Soma szemszögéből ismerhetik meg a legkisebbek. „Nagyon sok különleges magyar hagyományunk van. Mitől is szép ez az ünnep? Milyen jelentése van az egyes történéseknek? Soma történetében sokféle szokással találkozhatunk, melyek a kisebbek minden kérdésére választ adnak” – értékelte a könyvet Mutiér Uszáma tanodapedagógus, a program egyik zsűri tagja.

Mitől lesz példakép egy kutató?

Erdős Pál hihetetlen életét A fiú, aki imádta a matekot címmel olvashattuk, az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma kitartásáról A lány, aki orvos akart lenni címmel született gyerekkönyv. Bartók Béla életét ismerhetjük meg A fiú, akit elvarázsolt a zene című kötetből, A lány, aki csillagász lett című történetből pedig Balázs Júliáét, az első magyar női csillagászét.

A fiú, aki Varjúvárról álmodott címmel az országépítő „kalotaszegi ezermester”, Kós Károly életrajzát olvashatjuk, A lány, aki szavakkal varázsolt című könyvben Szabó Magda kerülhet közelebb a gyerekekhez, míg A fiú, aki felfedező akart lenni címmel Kőrösi Csoma Sándor elszántságát és kalandjait ismerhetik meg.

Nemrég új kötettel gyarapodott a sorozat. Tarr Ferenc meséli el, Szabó-Nyulász Melinda illusztrációinak köszönhetően pedig a szemünk előtt látjuk, ahogy egy elszánt kislány felnő, és sorozatos akadályok, megpróbáltatások után sem mond le a hivatásáról, mindvégig töretlenül hisz munkája értelmében. 

Mire jó egy gyerekkönyv a háborúban?

Március 21–24. között a Petőfi Kulturális Ügynökség küldöttsége az 59. Bolognai Könyvvásáron járt, megszervezte a magyar standot, ismerkedett a nemzetközi gyerekkönyvkiadási trendekkel, információkkal segítette az érdeklődőket, és próbált rendet tartani a raktárban a dobozok között.

Anna a falatnyi raktárban – legyen béke!

A kis magyar csapat néhány tagja pedig nem utolsósorban részt vett Yuval Noah Harari könyvbemutatóján. A XXI. század egyik legismertebb történésze és gondolkodója, az izraeli származású Harari kiskamaszoknak szóló legújabb könyve, az Unstoppable us kapcsán tartott hatalmas tömeget vonzó előadást.

Életed énekórája! |Tarr Ferenc: Harmónia, a zenék birodalma

Ha egy  végtelenül gonosz varázslat arra kényszerítene, válasszak a zene és az olvasás, a könyvek és a dalok közt, gondolkodás nélkül a zene mellett tenném le a voksomat. Éppen ezért óriási ajándék, mikor nem kell választanom. Nem tudok nagyobb gyönyörűséget elképzelni egy gyerekkönyvnél, ami telis-tele van zenével! Nem, nem gyerekdalokról, ringatókról, altatókról van szó. Ez […]

The post Életed énekórája! |Tarr Ferenc: Harmónia, a zenék birodalma appeared first on 7 szoba.