Best WordPress Hosting
 

Minden, mindelhol, mindenkor (Everything Evwerywhere All at Once)

írta Nikodémus Napjaink legújabb kulturális varázsszava a multiverzum: számtalan párhuzamos világ egybecsúszása, mely lehetőségek és fenyegetések végtelen tárházát kínálja – hogy ez megőrzendő vagy elpusztítandó állapot, nos, látványfilmje (vagy sorozata) válogatja. A több szempontból is a korszellemet tükröző multiverzum-koncepciót eredeti… Olvass tovább →

The post Minden, mindelhol, mindenkor (Everything Evwerywhere All at Once) appeared first on FilmDROID.

Itt a vége, az HBO Max leállítja az európai műsorgyártás nagy részét

A jelentős átszervezés áldozata lett A besúgó is: a Warner Közép-Európában, így Magyarországon sem gyárt több eredeti műsort az HBO Max részére. Mint a Filmtekercs.hu-n is beszámoltunk róla, pár napja minden előzmény nélkül több tartalom eltűnt a HBO Max kínálatából, amire csak szűkszavú magyarázatot kaptunk. A Variety friss értesülése szerint a Warner Bros.-Discovery fúzió utáni […]

The post Itt a vége, az HBO Max leállítja az európai műsorgyártás nagy részét appeared first on Filmtekercs.hu.

Szürreális történetet mesél el első mozifilmjében Szeleczki Rozália

„Kamaszkorom óta mindig az a cél lebegett a szemem előtt, hogy filmrendező legyek. Viszonylag idősen, 27-28 évesen kerültem be az egyetemre, de utólag nem bánom, mert annyi idősen sokkal tudatosabb voltam mint előtte” – idézte fel az MTI-nek a rendező, aki rögtön az érettségi után is próbálkozott ugyan a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel, de akkor a sikertelen felvételi után végül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem médiadizájn szakán szerzett diplomát.

„Akkoriban keresgéltem még a helyem. Ugyan több kiállításon szerepeltem, de azok a munkáim is inkább már a mozgóképekről szóltak” – hangsúlyozta. Pár évig Hollandiában tanult és dolgozott, videó- és grafikai anyagokat készített a Space alternatív holland–magyar színháznak. Majd visszatért Magyarországra, mert rájött, hogy a narratív történetmesélést az anyanyelvén tudja a legjobban művelni.

Készített dokumentumfilmet roma fiúról, punkzenész és kislánya kapcsolatáról, de Arany János egyik balladáját is feldolgozta.

Top 20 filmes referencia és rejtett utalás a Stranger Things 4. évadából

A Stranger Things kettévágott 4. évadával ismét bizonyította, hogy miért a Netflix zászlóshajója még mindig. Meg is reccsent a szolgáltató az utolsó 2 rész premierjekor. Szerencsére a minőségből sem, de a popkultúrális utalások mennyiségéből sem adtak le a készítők, ebben a videóban jó pár vizuális példa és easter egg összegyűjtve. Persze SPOILERES, így csak megtekintés után!

Hamarosan elveszíti a Disney Mickey egeret

Az amerikai szerzői jogi törvények következtében a Disney hamarosan elveszítheti a kizárólagos jogokat a legemblematikusabb karakterei némelyikére, köztük a kabalafiguraként szolgáló Mickey egérre. Mickey egér 2024-ben válik közkinccsé, majdnem 95 évvel az 1928. október 1-jei megalkotása után – ennyi idő elteltével egy névtelen vagy ál-névtelen művészeti alkotás szerzői joga lejár. Daniel Mayeda, a téma jogász […]

The post Hamarosan elveszíti a Disney Mickey egeret appeared first on Filmtekercs.hu.

Újabb Bergman-filmből készül sorozatváltozat, a rendező Tomas Alfredson

Ingmar Bergman Hűtlenek című filmjét a svéd SVT és a Suszter, szabó, baka, kém rendezője, Tomas Alfredson adaptálja tévésorozattá. Hatrészes tévésorozat készül Ingmar Bergman kései filmjéből, a Hűtlenekből a svéd SVT részére a Suszter, szabó, baka, kém és az Engedj be! rendezőjétől, Tomas Alfredsontól – írja a Deadline. A 2000-ben Cannes-ban bemutatott film 6 x […]

The post Újabb Bergman-filmből készül sorozatváltozat, a rendező Tomas Alfredson appeared first on Filmtekercs.hu.

A kizökkent idő. Kritika Hervé Le Tellier Anomália című könyvéről

Az időutazós történetek állandó dilemmája, hogy mi történik, ha az ember találkozik jövő- vagy múltbéli önmagával. Rendszeresen visszatérő motívum a figyelmeztetés, hogy ennek sosem szabad megtörténnie, hiszen ez feloldhatatlan anomáliát okozna az idő- és tér kontinuitásában. Hervé Le Tellier 2020-ban Goncourt-díjjal kitüntetett, azóta bestselleré vált Anomália című regénye is ezzel a problematikával foglalkozik – csak ő el is megy odáig, hogy az ének valóban találkoznak… és láss csodát, a világ nem omlik össze.

Persze a történet mozgatórugóját adó anomália magyarázata nem ilyen egyszerű, a regény jó részében pedig nagyon is félnek attól, hogy összeomlik a világ. A különbség az az időutazós történetekhez képest, hogy Le Tellier-nél az idő valóban kizökken. Az aktuálisan megélt valóság rendje, szövete felfeslik, amikor ugyanaz a Párizs–New York-járat ugyanazokkal az utasokkal kétszer is leszállási engedélyt kér a JFK reptéren. Hogy mi ennek az oka, és hogyan, ki fogja „helyretolni azt”, erről a kirakósról szól az Anomália.

Részben.

Adamik Lajos magas osztrák Állami Díjat kapott

Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat vasárnap Bécsben, a Literaturhausban – közölte a Kalligram Kiadó.

Az osztrák kulturális minisztérium az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért ítélte a rangos elismerést Adamiknak, akinek fordításai hosszú évek óta a Kalligram Kiadó gondozásában jelennek meg magyarul.

Adamik Lajos orosz, német és nyelvészet szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Első fordítása, az Eckhart mester válogatott prédikációi 1986-ban jelent meg. Azóta a kortárs osztrák irodalom szövegei állnak műfordítói tevékenysége fókuszában: Thomas Bernhard regényei és elbeszélései (Megzavarodás, Az olasz férfi, Díjaim), Ingeborg Bachmann versei (Kimért idő – Márton Lászlóval közösen), Christoph Ransmayr regényei, Werner Kofler, Marlene Streeruwitz, Robert Menasse, Franzobel, Peter Truschner és Dimitré Dinev művei. Ugyancsak Márton Lászlóval közösen jegyzi a Grimm testvérek összes meséjének és mondájának több kiadást is megért magyar fordítását.

Filmek elrontói – A torontói ember

Woody Harrelson és Kevin Hart remek karakterszínészek, mindketten bizonyítottan képesek önfeledten nevettetni is – a kettejük főszereplésével készült akcióvígjáték, A torontói ember emiatt a Netflixen ígéretesnek tűnt. A rendező, Patrick Hughes neve viszont intő jelként lebegett a produkció felett. Ahogy a Sokkal több mint testőr filmek is a szkripten buktak el, úgy A torontói embernek […]

The post Filmek elrontói – A torontói ember appeared first on Filmtekercs.hu.

Orgiák, vér, erőszak és fájdalom: egy mexikói falu hétköznapjai

Mexikóban május és november közé esik a hurrikánszezon, amikor tomboló trópusi viharok végeznek hatalmas pusztítást az óceánhoz közeli falvakban, városokban. A földdel tesznek egyenlővé utcákat, negyedeket, mérhetetlen fájdalmat és veszteséget hagyva maguk után. Az 1982-ben született mexikói író, Fernanda Melchor regénye azonban nem a természet erőiről szól, sokkal inkább az emberi világ hurrikánjairól, azokról a folyamatokról, melyek gyakran nagyobb kárt okoznak, mint a legnagyobb sárlavina vagy szélvész. A szövegben megjelenik ugyan egy természeti csapás is, de elsősorban a drogok, a prostitúció, az erőszak, a szexuális és érzelmi kizsákmányolás kerülnek a középpontba: letaglózó írás egy fiktív mexikói falu életéről, ahol mindenki törvényen kívüli. A hét könyve a Hurrikánok évada (olvass bele), egy véres, bűzös, kurvákkal és erőszakkal teli, áradó bekezdésekből felépülő regény, mely a hurrikánhoz hasonló erővel csapja földhöz olvasóját minden fejezetben.

Peter Brook üres tereiben a kísérletező kedv mély emberséggel párosult

“Azzal válsz rendezővé, hogy rendezőnek nevezed magad, és aztán azzal üldözöd a többi embert, hogy ez igaz” – írta Peter Brook brit rendezőlegenda Változó nézőpont című könyvében, és ha valakinek, neki sikerült meggyőznie a világot arról, hogy ő maga a nagybetűs színházi rendező. A színházművészet 20. századi óriásának tartották, aki az 1970-es évektől Franciaországban élt, és létrehozta letisztult kísérleti színházát a párizsi Bouffes du Nord-ban. Szombaton hunyt el 97 évesen.

Túlvilági (ön)segélyvonal – Scott Derrickson: The Black Phone / Fekete telefon

A Fekete telefon olyan – fantasztikus elemekkel tarkított – nosztalgia-varázzsal tölti be a vetítőtermek sötétjét, ami leginkább a Stranger Things kisképernyős hódítására emlékeztet. Scott Derrickson rendezése nem pusztán feszült horrorfilmként képes borzongatni, hanem egy teljes értékű felnövéstörténet múltidéző bájával is kecsegtet.