A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek, például: NYE (= Nyíregyházi Egyetem), KSH (= Központi Statisztikai Hivatal), ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), EMKE (= Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület). Első kérdésként az szokott felvetődni, hogy miként kapcsoljuk hozzájuk a toldalékokat. A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: a BKK-nál, ENSZ-szel, a MÁV-ot.
Külön érdekesség, és fejtörésre adhat okot, hogy miként toldalékoljuk azokat a betűszavakat, amelyek véletlenül egybeesnek egy köznevünkkel. A gyakran ismételt kérdések így írandó: gyik. A szabályzat azonban engedményt tesz a csupa nagybetűs formákra, így például a BÚÉK és a GYIK forma is helyes. A helyes toldalékolás nem GYIK-ot, hanem GYIK-et, mint a HIV-et. Ugyanígy a Független Államok Közössége a FÁK, ennek a toldalékolt alakja a FÁK-ot (lásd: MÁV-ot), és nem FÁK-at. A nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják, például: ENSZ-beli, OTP-s. Még az is kérdésként szokott felvetődni, hogy az ELTE esetében toldalékoláskor É-t írunk-e? Hiszen úgy ejtjük ki, hogy eltére. Azonban a tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk meg az a-t, e-t, o-t, például: NYE-t (Nyíregyházi Egyetemet) jelöli meg első helyen a felvételi jelentkezéskor, az MTA-nak írt levelet, az ELTE-re jelentkezett. A betűszókhoz ugyancsak kötőjellel fűzzük az utótagot, például: EU-átlag, MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, URH-adás.
A mozaikszavak