Best WordPress Hosting
 

Thor: Szerelem és mennydörgés (Thor: Love and Thunder) 2022

Eredeti cím:Thor: Love and ThunderMűfaj:akció / fantasy / kaland filmRendező:Taika WaititiZene:Michael Giacchino, Nami MelumadJátékidő:119 percA film forgalmazója:Fórum HungaryHazai mozi bemutató:2022. július 7.

Thor: Szerelem és mennydörgés film leírása

A Marvel Studios új filmjében, a THOR: SZERELEM ÉS MENNYDÖRGÉS-ben a mennydörgés istene az eddigiekhez nem fogható utazásra indul: a belső békét kutatja. A szuperhősködéstől való visszavonulása azonban rövidre sikerül, mivel a galaktikus gyilkos, Gorr, az Istenölő az istenek kiirtását tűzi ki céljául. A reá váró küzdelemhez Thor segítségül hívja Valkűr királyt, Korgot és volt barátnőjét, Jane Fostert, aki – Thor legnagyobb meglepetésére – képes használni a mágikus pörölyt, Mjölnirt. Ők együtt embert- és istent próbáló kozmikus kalandra indulnak, hogy kiderítsék az Istenölő bosszújának rejtélyes okát, s megállítsák, amíg még nem késő.

Szeptemberben újra Budapesti Klasszikus Film Maraton

Szeptember 13–18. között immár ötödik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Filmintézet a Budapesti Klasszikus Film Maratont.

A frissen felújított, népszerű klasszikusokat és ritkaságokat bemutató fesztivál hat napja alatt mintegy száz filmet láthat a közönség a világ filmtörténetének legjavából. A Budapesti Klasszikus Film Maraton célja, hogy hazai és nemzetközi fókuszba állítsa a magyar film értékeit, és bemutassa az európai filmarchívumok legféltettebb kincseit a magyar közönségnek. A program fénypontjaként öt estére ismét ingyenes szabadtéri mozivá alakul a Szent István Bazilika előtti tér. 

A Filmmaraton idén is gazdag programmal várja az érdeklődőket. A szeptemberi fesztivál alaptémája Hollywood közép-európai gyökerei lesznek. A program gerincét azon alkotók művei adják, akik Budapestről gyakran Bécsen és Berlinen keresztül jutottak Hollywoodba, és ott tettek szert világhírre. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről származó, közép-európai műveltséget Amerikába exportáló személyeknek az életútja sokszor legalább annyira izgalmas, mint az alkotásaik – ezért a hollywoodi magyarokról szóló előadások is lesznek a programban.

Thor: Szerelem és mennydörgés – kritika

Sokakat derült égből villámcsapásként ért, ahogy 5 éve Taika Waititi kezei alatt megújult Thor és hiába a megosztó fogadtatás, a Ragnarök után ő lett az első karakter, aki 4 szóló, egész estés mozifilmet is megélt egyazon színésszel a Marvel adaptációk 78 éves története alatt. Akit zavart az előző rész túlhülyült mivolta, az most fellélegezhet, ugyanakkor ez komoly árnyoldallal is járt…

Romsics Ignác: Nem vagyok irányítható. Nem voltam az, s most már nem is leszek    

Hetven év – Egotörténelem 1951–2021 (1.) címmel jelentette meg háromkötetesre tervezett önéletírásának első részét Romsics Ignác történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kötetben nem csak születésétől értelmiségivé válásáig követjük nyomon az életútját, hiszen történészi aprólékossággal, távolságtartással, de érzékelhető joviális szeretettel és helyenként humorral mutatja be alsómégyi szülőföldje és családja történetét, valamint egy emlékezetpolitikailag terhelt időszakot is. Látjuk, hogyan alakult át náluk a magyar paraszti élet a 20. század második felében, és a hatvanas években kamaszodó szerző kalocsai lázadási kísérleteit is. Vagy miközben ízelítőt kapunk, mennyire volt menő a beatzene és a Szabad Európa, a hosszú haj és a farmer, tanúi lehetünk az ifjú Romsics Ignác szellemi formálódásának is. A kötet bemutatója a nyári Margón volt, mi viszont ezen felül írásban is kérdeztük arról, mi jelent tulajdonképpen az egotörténelem, és az is kiderül, mit hallgat ma még a könnyűzenerajongó történész. Interjú.

Tízből tíz: Nagy Zsolt legjobb alakításai

Generációjának egyik legjobb színésze, Nagy Zsolt bő húsz éve uralja a filmvásznat. Az elmúlt hetekben két filmes premierje is volt: júniusban került a mozikba A játszma, júliusban pedig felkerült az HBO Max-ra a Tantrum. Bár a Tízből tíz-sorozatunkban eddig csak külföldi művészek szerepeltek, semmi kétség: ha valaki, ő megérdemli, hogy összegyűjtsük a tíz legjobb alakítását. […]

The post Tízből tíz: Nagy Zsolt legjobb alakításai appeared first on Filmtekercs.hu.

Sapis szemmel a világ – Sapientia EMTE First Cut V, 2022

A 2022-es tanév végén ismét megrendezésre került a kolozsvári Sapientia EMTE Filmművészet, fotóművészet, média szakos (BA), valamint Filmtudomány (MA) szakos hallgatóinak legjobb filmjeit felvonultató First Cut, amely idén már az ötödik kiadását tapossa. A vizsgafilmek levetítése mellett az eseményt a már jól megszokott fotókiállítások, illetve videóinstallációk tarkították, de ezúttal még egy kérdezz-felelek is belefért a programba.

Film készült 56 elfeledett hőseiről – Kamerák elé álltak a mecseki láthatatlanok

Az 1956-os forradalom és szabadságharc említésekor a Corvin közben harcoló kamaszok, a fegyvertelen civil áldozatokat követelő Kossuth téri sortűz vagy Nagy Imre elhíresült rádióbeszéde jut sokak eszébe. Bár jelentős szerepet játszottak a népfelkelésben, az úgynevezett mecseki láthatatlanok története szinte ismeretlennek számít a többség előtt, és sokáig a közbeszéd sem tanúsított különösebb érdeklődést irántuk. Márpedig igazi kincsesbánya a történetük: a Baranya megyei fiatalok az 1956-os szabadságharc legkülönlegesebb, legizgalmasabb és vélhetően legregényesebb fegyveres csoportját alkották. November 3-án, valamint másnap, a szovjet csapatok bevonulásakor alakultak meg a komlói börtönből kiszabadult rabokból, akik a Mecsek hegyvonulatai között találtak menedékre és partizánharcok megvívására alkalmas bázisra.

Tésenyi Ferenc egyike volt a „Gazda” fedőnéven ismert dr. Horváth Géza volt komlói rendelőintézeti sebész főorvos vezetése alatt csoportosuló felkelőknek. A nagyharsányi fiatalember pilóta szeretett volna lenni, de kulákcsalád gyermekeként nem tanulhatott tovább, így tizennyolc évesen a Pécshez közeli kővágószőlősi uránbányában vállalt nyári munkát. Ott testközelből láthatta, hogy a szabadságharc végnapjaiban miként szerveződik az ellenállás: a forradalmárok vezetőt választottak maguknak, megtervezték a hadviselést, majd estére az Üdülő Szállóban húzták meg magukat, sötétedés után pedig eldördültek az első lövések.

Hamarosan maga is beállt a mecseki szabadságharcos csoport tagjai közé, akik kitartottak még akkor is, amikor már nem reménykedhettek nyugati segítségben. Megölték a pécsi szovjet katonai parancsnokot, megtámadták a pécsváradi rendőr-főkapitányságot. Alapos terepismeretüknek köszönhetően gerillaharcot vívtak a bukás utáni hetekben, mígnem november 16-án a „Gazda” vezetésével nyugat felé vették az irányt, majd egy héttel később átlépték a jugoszláv–magyar határt.

Egy véget nem érő folyamat – Interjú Fekete Richárd költővel

Szekszárdon tanítasz, amely számos kiemelkedő irodalmi személyiség, köztük Babits és Mészöly Miklós szülőhelye. Hogyan jellemeznéd az ottani kulturális életet?

11 éve tanítok Szekszárdon, ami azt jelenti, hogy általában heti két napot töltök a városban. Azt tapasztaltam, hogy Szekszárd Magyarország legkisebb megyeszékhelyeként kulturális téren körülbelül ugyanazt tudja, mint a hasonló méretű vagy valamivel nagyobb városok (kicsit talán kevesebbet). Hat évig éltem Kaposváron, két éve Veszprémben lakom: sok az átfedés. Kontrasztot a nagyobb vidéki kulturális központokkal látok: Pécsett születtem, a bölcsődétől a doktori képzésig mindent ott végeztem – az ottaniakhoz képest Szekszárdon értelemszerűen kevesebb a kulturális inger.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a város (és a régió) kiemelkedő írói – Babits, Mészöly, Illyés, Baka, Lázár – életük legnagyobb részét nem helyben élték le. Mindazonáltal izgalmas, szigetszerű intézmények és programok vannak Szekszárdon: ott működik Magyarország egyetlen német nyelvű színháza, fontos irodalmi esemény a Mészöly Miklós Egyesület által szervezett év eleji emléknap, és még inkább a nyári Szekszárdi Magasiskola, ráadásul infrastrukturálisan talán kevésbé mutatós, ám intuícióit tekintve nagyon vagány megyei könyvtár működik a városban (cicájuk, Sári a könyvtár arca – ennél aligha kell több). A borkultúra Villányéhoz mérhető, a közeli Gemenc pedig egészen különleges látnivaló.

A visszaszámlálás elkezdődött:

két hét múlva indul a 31. Művészetek Völgye

Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja 2029 programmal és 40 helyszínnel várja a látogatókat három településen, Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden július 22. és 31. között. Régi-új helyszínekkel, fesztiválkedvencekkel, színházi bemutatóval, irodalommal, újcirkusszal, sőt operával is találkozhatunk az idei Völgyben. 

A 31. Művészetek Völgyében a Panoráma Színpadon fellép a 30Y, az Anna and The Barbies, az Aurevoir, a Bagossy Brothers Company, Blahalouisiana, a Bohemian Betyars, a Budapest Bár, a Carson Coma, a Csík zenekar, Dés László, az Elefánt, az Esti Kornél, a hiperkarma, a Margaret Island, a 30 éves Parno Graszt, a Ricsárdgír, a Szabó Balázs Bandája és a Vad Fruttik is.

Fekete telefon – kritika

Fekete telefon (The Black Phone), rendező: Scott Derrickson, forgatókönyv: Scott Derrickson, C. Robert Cargill, szereplők: Ethan Hawke, Mason Thames, Madeleine McGraw, Jeremy Davies, James Ransone, E. Roger Mitchell, Troy Rudeseal, Miguel Cazarez Mora. Amerikai misztikus horror, 103 perc, 2021. (16) Szellemeket tárcsázó Scott Derrickson, a rutinos horrorrendező még a Doctor Strange folytatásából is kiszállt, hogy …