Eredeti cím:Ticket to ParadiseMűfaj:szinkronizált amerikai vígjátékRendező:Ol ParkerZene:–Játékidő: percA film forgalmazója:UIPHazai mozi bemutató:2022. október 6.
Beugró a Paradicsomba film leírása
(from left) David (George Clooney) and Georgia (Julia Roberts) in Ticket to Paradise, directed by Ol Parker.
Bali szigetén játszódik Julia Roberts és George Clooney új romantikus vígjátéka, a Beugró a Paradicsomba, és emellett néhányan nem tudtak szó nélkül elmenni. A produkciót akkor forgatták, amikor Bali éppen nem fogadott turistákat a világjárvány miatt, ezért a stáb egy hasonlóan festői ausztrál szigeten dolgozott. Ebből lett a békétlenség: az indonéz sajtóban többen felvetették, hogy a film nem autentikus, hiszen nem az eredeti helyszínen készült. Erre maga az indonéz turisztikai miniszter védte meg a produkciót, mondván, forgatási helyszín ide vagy oda, mindenképpen támogatja Bali idegenforgalmát, ami a térség fő bevételi forrása.
Egy másik panasz azzal kapcsolatban érkezett, hogy a film egyik indonéz karaktere nem is igazi őslakos, Makime Bouttier ugyanis indonéz-francia származású. A feltevés szerint azért őt választották a szerepre, mert európai vonásokat is hordoz, így a nyugati közönség könnyebben tud vele azonosulni. Hasonló kifogás merült fel egyébként a Kőgazdag ázsiaiak című filmsikerrel szemben is, amelynek főszereplője, Henry Golding maláj-angol származású, tehát ő sem „autentikus” ázsiai.
Rendező Ol Parker, Julia Roberts és George Clooney, Beugró a paradicsomba filmforgatás
A Universal tegnap tette közzé a She Said trailerét. A két főszerepet Carey Mulligan és Zoe Kazan alakítja.
Az én országom – Az én országom? Ukrán artisták művészet és háború között című filmet vasárnap mutatják be.
Zalka Csenge Virág több mint tíz éve éli a hivatásos nemzetközi mesemondók életét. Itthon régészként végzett, aztán az Egyesült Államokban szerzett storytelling mesterdiplomát, majd doktorált is ott. Magyarországon és Amerikában is több népmesegyűjteménye, mesemondásról szóló könyve jelent már meg, melyek felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek szólnak. 2020-ban a Ribizli a világ végén című kötetével elnyerte az Év Gyerekkönyv írója díjat. Jelenleg Budapesten él, a Világszép Alapítvány mesemondó munkatársa. A Túl a plafonon podcastben beszélgettünk vele kópékról, bárdokról, mesemondásról és arról is, mi érdekes külföldön a magyar népmesékben. Cikkünkbe a fontos témák közül válogattunk.
Alig 24 óra alatt ment át az a törvénymódosítás az Országgyűlésen, ami több mint 400 ezer magyar állampolgár megélhetését nehezíti meg azzal, hogy előírja: a katázó egyéni vállalkozóknak szeptember 1-től nem lehetnek céges ügyfelei. A törvény raáadásul rendkívül rövid időt ad ezeknek az érintetteknek, hogy megoldást találjanak, mert már szeptembertől életbe lép. Amint arról korábban írtunk, a törvénymódosítás az irodalmi szakmát is kivéreztetheti. A szerdai törvénytervezet elleni tiltakozáson őket is képviselte Tompa Andrea író, aki a felszólalók sorában mondta el beszédét, ezt összegezzük.
Lebegő hegyek, szupervonat, dinósziget, mély tenger és kietlen sivatag. Ezek mind olyan nagyköltségvetésű filmek helyszínei, amelyekben konkrétan vagy akár metaforikusan megjelennek a környezetpusztítás hatásai. A legújabb Jurassic World megjelenésének apropóján 10 ökokritikus blockbustert mutatunk az elmúlt évek filmterméséből. A filmművészetben gyakran kerülnek terítékre a világ aktuális problémái. Az efféle tematizálás azonban nem a szerzői filmesek […]
The post Nincs másik Földünk – Ökokritika a kortárs blockbusterekben appeared first on Filmtekercs.hu.
Bár ki tudja, mindenki úgy neveli a kölköt ahogy akarja. Nyilván viszonylag nagy az érdeklődés, mivel a lejárt Micimackó jogokkal csináltak egy véres valamit, de azért a poszteren is látszik, hogy nem egy nagy stúdió ugrott rá a témára.
Xavier Giannoli a balzaci realizmus iránti fogékonysággal, ugyanakkor eredeti problémafelvetéssel vezet be a párizsi firkászok világába, és megmutatja, hogy a „fake news” és a „posztigazság” divatos fogalmai közel sem huszonegyedik századi sajátosságok.
Gyerekként imádtam a nyári szüneteket. Biztosan tudom, hogy ezzel nagyon sokan voltunk még így és ma is sok gyerek érzi azt, hogy az iskola legjobb része a vakáció. Ilyenkor több idő van arra, amit évközben a tanulás miatt kicsit háttérbe kellett szorítani és olyan tevékenységekre is, amik évközben szóba sem jöhettek. Ilyen volt nekem az olvasás, amikor megkezdődött a vakáció, heti rendszerességgel jártam a könyvtárba és hoztam-vittem a könyveket. Rengeteget olvastam, de emellett az is belefért a napokba, hogy a falun élő nagymamámnál nyaraljak, ahol az utcabeli gyerekekkel bejártunk ungot-berket, azaz a falunak minden zegét-zugát és érdekes dolgokat fedeztünk fel és még érdekesebb dolgok történtek velünk.
Ezért is imádtam Naszvadi Judith könyvét, mert hősei ugyanúgy töltik a nyári szünetet, mint amit én őrzök az emlékeimben, ez nekem kedves és nosztalgikus, a mai gyerekeknek pedig érdekes és izgalmas. A rejtélyes vakáció pedig arra utal, hogy azért itt nem egyszerű napokra lehet számítani, nem egy unalmas nyár elé néznek hőseink.
Botond, Nándi és Kata fantasztikus vakációjáról szól ez a nagyon hangulatos és mozgalmas ifjúsági regény. A három barát mindhármuk otthonában eltölt egy-egy hetet, ezáltal mi is megismerjük lakóhelyüket, három települést, ami számomra az egyik legnagyobb élménye volt a könyvnek. Szerencsére ma már könnyedén rá tudtam keresni a google-ban ezekre a helyekre, és miután Judit leírása alapján elképzeltem, annyira kíváncsi lettem, hogy meg is kerestem őket és alaposan áttanulmányoztam mindent.
Péntektől vasárnap estig ingyenesen látható a Filmión hat kiemelkedő alkotás, amelyekben közös, hogy a Balaton partján játszódnak.
Tévésorozat készül Jonathan Franzen Szabadság című regényéből
Versenybe került a 75. Locarnói Film Fesztiválon az ÍGY ÉRT VÉGET A NYÁR (Tako se je koncalo / That’s How The Summer Ended) című szlovén-magyar-olasz koprodukcióban készült kisfilm, melynek rendezője Matjaz Ivanisi.
Szinopszis:
Néhány évvel ezelőtt fenntartható divatról és slow fashionról elvétve született egy-egy cikk, ma befutott divatinfluenszernek is lehet lenni fenntartható profillal. A hazai slow fashion, illetve fenntartható divat két legismertebb képviselője Csalár Bence és Mengyán Eszter, mindketten nemrég adták ki kézikönyvüket a zöld divat témájában. Mindkét kötet abban segíthet, hogy átlagfogyasztóként jobb döntéseket tudjunk hozni, ha öltözködésről van szó. És természetesen a Covid-világjárvány is megágyazott annak, hogy a divatvilágban és az eldobható ruhadarabok áradatában kicsit más vizek felé evezzünk.
Több mint harminc éve dolgozik kommunikációs területen a médiában. Hogyan került ilyen közel a borkultúrához?
Dacára annak is, hogy városi vagyok? A válaszom egyszerű: beleszerettem. Ezt bizonyára sokan megértik, hiszen az én történetem nem egyedi, legfeljebb abból a szempontból, hogy kiléptem a hobbiborász szerepből.
Minden egy baráti találkozóval kezdődött Etyeken, ahol megismertem a borkultúrát, és ahol húsz évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy elkészítem az első saját boromat. Majd a romantika találkozott a realitással, és a borkészítésbe is belevittem a kommunikációt, hiszen ez az én területem. Mára az etyeki borvidék országszerte ismertté vált, az etyeki borok pedig a villányi és tokaji palackok mellett már mindenhol megtalálhatók. Talán kimondhatom, hogy sikerrel ötvöztem a két területet. Jelenleg a harmincéves fiam vezeti az etyeki borbirtokot, miközben én kormánybiztosként már az egész országra koncentrálok a borkommunikáció szempontjából.
Az F1 22 továbbra is remekül emulálja a száguldó cirkuszt, de az idei újdonságok kissé félrementek.
Krasznahorkai a legjobban várt angol nyelvű kötetek között
Gyerekkönyvek a nyári utazásokhoz, a természet felfedezéséhez és megmentéséhez
Amerikában egyre többen hoznak létre ingyenes „könyvtárat” kutyáknak, ahonnan nem könyvet, hanem botokat lehet kölcsönözni.
Narine Abgarjan: Élni tovább [Дальше жить] – Typotex Kiadó, 2022 – fordította Goretity József – 200 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4931-88-1
Háborúról és annak következményéről – adjunk hálát a Sorsnak! – nincs közvetlen tapasztalatunk. Legfeljebb homályos elképzeléseink lehetnek, amiket a nemzeti narratíva, a kulturális élményeink és a sajtóhírek befolyására alakultak valamilyenné. Talán még a legérzékenyebbek sem látják át az ilyesféle rettenetet a maga mélységében… még akkor sem, ha mindent tudni vélünk a nem oly régiben történt délszláv háborúról, vagy arról, ami napjainkban Ukrajnában zajlik.
Milyen az élet egy sorscsapásoktól sújtott hegyi faluban?