Nap: 2022. augusztus 19.

N/ők is írtak című podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgetünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló projekt első részében Szendrey Júliáról beszélgettünk, a második adás témája pedig Czóbel Minka, az “anarcsi boszorkány”, aki korának egy legműveltebb és legizgalmasabb írója volt. 

Friderikusz Sándor közzétette a Youtube-csatornáján azt a 2007-es stúdióbeszélgetést, amelyet az akkor Budapestre látogató Salman Rushdie-val készített. Az alkotók azt írták, a Rushdie elleni támadás után fontosnak érezték, hogy ismét műsorra tűzzék az interjút. Abban az évben jelent meg az író Sálimár bohóc című regénye magyarul, az interjúban pedig a fatváról, Indiáról és a kulturális tisztaságról, illetve tisztátalanságról is beszélgettek. A legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük.

Mi történt volna, ha a 20. század elejének legbefolyásosabb olasz múzsája találkozik napjaink egyik vezető divatmárkájának alapítójával? És ha barátok lettek volna?

Salman Rushdie indiai muszlim családból elszármazott nyugati értelmiségiként magát „keményvonalas ateistaként” határozta meg, ennek megfelelően könyveiben többször is szabadon kezeli a vallási hagyományt, ám a hit és annak elvesztésének kérdései mindig is foglalkoztatták. A – sokszor szándékolt – karikírozás mellett az érintett érzékenységével is tudott ezekről a kérdésekről írni. A sátáni versek című könyve már a fatva előtt nagy felháborodást váltott ki konzervatív muszlim vallásos körökben. Utánajártunk, mit is jelent eredetileg a fatva, milyenek voltak a Rushdie-ra kihirdetett fatva keletkezési körülményei és, hogy milyen vallási-politikai folyamatok zajlottak Iránban akkoriban. Mivel verhette ki a biztosítékot A sátáni versek a muszlim hívőknél, és vajon vallási szempontok alapján elfogadható vagy arányos-e a Rushdie által elkövetett „vétséggel” szemben a rá kiszabott büntetés?

A Days of Poetry and Wine irodalmi fesztivál 2017-ben indította el az „Open Letter to Europe” elnevezésű programot. Azóta minden évben felkérnek egy jelentős európai költőt vagy írót, hogy nyílt levélben szólítsa meg Európát, és világítson rá az általa legégetőbbnek tartott problémákra. A cél az, hogy a művészet és a közbeszéd ismét összekapcsolódjon, ezért a nyílt levelet számos európai fórumon közzéteszik, és azt az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Európai Bizottság valamennyi képviselője is megkapja. A nyílt levél szerzői között eddig Stefan Hertmans flamand író, Athena Farrokhzad iráni származású svéd költő, Ilija Trojanow bolgár származású német író, Tóth Krisztina magyar író és Durs Grünbein német költő szerepeltek. 2022-ben a nyílt levelet Chus Pato, a spanyolországi Galiciában élő költő és aktivista írta. A levelet Deres Kornélia fordította magyarra, akinek tavasszal jelent meg BOX című verseskötete.

Fotó: Xoel Gomez

Drámai eseményeket indít el, amikor a házasságromboló szerelmes lesz